Filmek Műfaj szerint: Western - Oldal 1

A jövő szenzációs nyaralási lehetősége, hogy az általunk kiválasztott korban tölthetünk el néhány kellemes napot. Delosban a Vadnyugat, a római birodalom és a lovagkor hiteles környezete között válogathatnak az idelátogatók. Megfelelő jelmezbe öltöztetett, androidok fogadják a vendégeket, akik aztán igényeik és hajlamaik szerint lőhetik le őket, szeretkezhetnek vagy akár párbajozhatnak velük. A gépembereket szakemberek tartják karban. Meglepődve tapasztalják, hogy egyre több a meghibásodás, az androidok önálló életre kelnek.

Amerika déli része két évvel a polgárháború előtt. Egy különös módszereket követő profi fejvadász egy rabszolga segítségével nagy sikert ér el, és hálából felszabadítja Djangót. De a társak együtt maradnak, hogy megkeressék a fekete férfi feleségét, akit egy rabszolgapiacon láttak utoljára. A nyomok végül egy ültetvényre vezetik őket, melynek tulajdonosa rabszolgáit - trénere segítségével - egymás elleni gladiátorküzdelemre képezi ki. A fejvadászoknak sikerül bejutniuk a birtokra, de nem biztos, hogy ki is jutnak onnan: a földesúr hű szolgája gyanút fog, és a kalandorok csapdába esnek. Dönteniük kell, hogy az önfeláldozás vagy a túlélés-e a fontosabb számukra.

Toby családja mindig szegény volt. Ennek ellenére volt saját földjük és egy gazdaságuk, melyre generációk óta nagyon büszkék voltak. Most viszont egy lejárt banki fizetés miatt elveszíthetik az egészet. Egy veszélyes tervet ötölnek ki a helyzet megoldására: Toby a börtönből frissen szabadult testvérével, Tannerrel együtt rablással szereznék meg a hiányzó pénzt.

Még csak tízéves volt, amikor a kis Myrtle Tilly Dunnage-ot elüldözték szülővárosából. Húsz év elteltével, miután a legnevesebb párizsi divatházaknál kitanulta a ruhatervező és -készítő szakma minden csínját-bínját, hazatér. Eredetileg csak egy rövid látogatást tervezett, ám aztán úgy dönt, otthon marad, hogy gondoskodhasson beteg anyjáról. Ám Dungatar, ez a poros, isten háta mögötti ausztrál városka nem felejt: itt nem csak a bűnök, az emlékek és a vádaskodások árnyéka is messzire nyúlik.

A történetünk középpontjában egy kis vadnyugati város, Rock Ridge áll, amely épp a közelítő vasúti nyomvonal útjába esik. Hedley Lamarr, a békebíró azzal indítja útnak martalócait, hogy tegyék a városkát mihamarabb lakhatatlanná, hogy aztán olcsón rátehesse a kezét a város telkeire. Amikor a seriffet megölik, Hedley meggyőzi a kormányzót, hogy küldje el a városba a vadnyugat első fekete bőrű seriffjét. Csakhogy az új seriff, Bart kifinomult nagyvárosi úriember, akinek némiképpen nehezére esik megnyerni a vadnyugati városka lakóinak bizalmát.

Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

A tizennégy éves Mattie Ross apját hidegvérrel lelőtte a gyáva Tom Chaney, és a lány eltökéli, hogy az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnöst. Segítséget kér az iszákos, hamar a fegyveréhez kapó békebírótól, Rooster Cogburntől. Ketten nekivágnak - a férfi tiltakozása ellenére -, hogy levadásszák Chaneyt. Az apja vére azt diktálja Mattie-nak, hogy a bűnözőt az indiánok földjén át is üldözze, és megtalálja őt a LeBouef nevű texasi ranger előtt, aki egy másik férfi meggyilkolása miatt vinné Chaneyt Texasba.

Egy ír katona távol otthonától az angol hadsereggel harcol, ám otthagyja a háborút, és hazatér a családjához , de azzal nem számol, hogy az éhínség még nagyobb pusztítást visz végbe otthonában és népében, mint maga a háború.

Hugh Glass 1822-ben nyugat felé veszi az irányt, hogy Andrew Henry kapitány szolgálatában szőrmét gyűjtsön. A férfit egy napon megtámadja egy medve, és bár Hugh csodával határos módon túléli az esetet, nagyon súlyos sérüléseket szenved. A terepviszonyok lehetetlenné teszik, hogy elszállítsák, két mecénás pedig sorsára hagyja őt a vadonban. A védtelen férfi azonban mégis felépül, melyet követően bosszút esküszik, és elindul, hogy megtorolja sérelmeit azokon, akik megtagadták tőle a segítséget.

A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

A Fennsíkok csavargója 1973-ban bemutatott western. Rendező és főszereplő Clint Eastwood. Egy vadnyugati apró település egy rejtélyes idegent fogad fel, hogy megvédje őket néhány bűnözőtől, akik most szabadulnak a börtönből.

A film története egy híres fejvadászt követ, aki összefut esküdt ellenségével, egy profi szerencsejátékossal és törvényen kívülivel, akit évekkel korábban börtönbe küldött.

Rango védett, egyhangú életét éli házi kedvencként, miközben komoly identitásválságban van. Végül is hogyan legyen valaki kiemelkedő, amikor az egész életének célja a beolvadás? Amikor Rango véletlenül egy törvényen kívüli, fura lényekkel benépesült sivatagi helységben, a zordon Por városában találja magát, ahol a pisztolyok könnyen elsülnek, a nem éppen bátor gyík azon veszi észre magát, hogy ki kell tűnnie a többiek közül, ha életben akar maradni.Ám az eleinte ellenséges város lassacskán az utolsó reményt kezdi látni benne, a megmentőt, akire vártak - és Rango sheriff kénytelen új szerepét a végsőkig feszíteni. Számos akció dús helyzet és izgalmas találkozás után végül tényleg ő lesz az az új hős, akinek eleinte csak kiadta magát.

Szokatlan hangvételű, a lelki motívumokra és a realisztikus környezetrajzra hangsúlyt helyező western. Hőse egy kiöregedett, hajdani törvényen kívüli bérgyilkos, aki földműveléssel tengeti életét, mígnem találkozik egy fejvadásszal, aki egy majdnem lovagias ügy megoldásához kéri a segítségét. Munny több mint tíz év után ismét felcsatolja a szögre akasztott pisztolytáskát, és egy fekete bőrű, rabszolgából lett földművessel együtt elindulnak, hogy elégtételt vegyenek a kegyetlen seriffen.

Az elmaradhatatlan szájharmonikájáról nemes egyszerűséggel csak Harmonikának nevezett rejtélyes idegen már régóta hajszolja Franket, a gyilkos bandavezért, akivel sürgős párbajozni valója van. Frank azonban mással van elfoglalva.

Szilaj, a vad és fékezhetetlen paripa társainak vezetője, védelmezője. Egy napon harmonikaszót hoz felé a szél a hegyekből, ő pedig elindul, hogy megtudja az ismeretlen hangok eredetét. A távolban szokatlan fényeket pillant meg és ez végképp felkelti kíváncsiságát. Egy tábor tüzét fedezi fel, körülötte pedig furcsa lények - emberek -, akiket szintén sosem látott. Az első találkozás azonban drámai fordulatot hoz: az emberek lasszóval elfogják Szilajt, magukkal viszik, majd eladják a lovasság katonáinak. Az Ezredes megparancsolja, hogy törjék be a lovat, de az egymás után próbálkozó katonák nem járnak sikerrel. Az Ezredes ekkor taktikát vált, kikötözi Szilajt - de enni-inni nem ad neki. Ekkor felbukkan egy "kétlábú", egy fiatal dakota indián, Kis Patak, aki maga is az ezredes foglya.