A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ez a pite is olyan hatalmasat fog durranni, mint az eddigiek! A történet középpontjában ezúttal Erik Stifler, Matt és Steve unokatestvére áll, akinek eltökélt szándéka, hogy bármilyen áron is, de mindenképpen el akarja veszíteni a szüzességét. Persze a legifjabb Stifler a család idősebb férfitagjainak hagyatékát sem kótyavetyélheti el, így hát kénytelen indulni a kollégium meztelen futóversenyén. S az sem meglepő, hogy a számtalan próbálkozását a gyengébb nem képviselőinél, viccesebbnél viccesebb jeleneteken keresztül láthatjuk.

Az amerikai Wallis Simpson és VIII Edward legendás szerelmi történetén alapul, az angol király arról vált híressé, hogy feladta a trónt, hogy elvehesse a nőt, akit szeret. Hat évszázaddal később egy Wally Winthrop (Cornish) nevű ifjú hölgy az ő példájukat követve vet véget boldogtalan házasságának, és indul el megkeresni az igaz szerelmet

Martin Blankot (John Cusack) környezete nyugodt embernek ismeri. Profi bérgyilkosként sikerül azonban mindenkit megtévesztenie. Függetlenként dolgozik, legendák keringenek róla a piszkos szakmában. A korral azonban lelkiismeret furdalása is elmélyül, nem csak a szeme körüli ráncok. Pszichiátere tanácsára lazítana egy kicsit, de a munka közbeszól. Detroit elõvárosában kell megölnie valakit. Pont ott, ahová tízéves érettségi találkozójára készül. De ez még mind nem elég: rá is vadászik egy bérgyilkos, továbbá egy túlbuzgó FBI ügynök-páros is a nyomára bukkant, sõt szaktársa, egy bizonyos levakarhatatlan Mr. Grocer (Dan Aykroyd) nevű úr be akarja õt szervezni a szakma csúcsszövetségébe.

A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

A harcedzett phoenixi zsaru, Ben Shockley azt a parancsot kapja, hogy a Los Angeles-i börtönből hozzon el egy Gus Mally nevű fontos tanút. Azonban kiderül, hogy Gus egy harcias, makacs, akaratos és művelt lány, akit túlságosan is sokan akarnak kézre keríteni. Így kettejük utazása cseppet sem olyan hétköznapi és nyugalmas, mint amilyennek azt Ben képzelte volna.

A woman watches time passing next to the suitcases of her ex-lover (who is supposed to come pick them up but never arrives) and a restless dog who doesn't understand that his master has abandoned him.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

Geremia, an aging tailor/money lender, is a repulsive, mean, stingy man who lives alone in his shabby house with his scornful, bedridden mother. He has a morbid, obsessive relationship with money and he uses it to insinuate himself into other people's affairs, pretending to be the "family friend". One day he is asked by a man to lend him money for the wedding of Rosalba, his daughter. Geremia falls in love at first sight with the bewitching creature and and soon indulges in a "beauty and the beast" relationship...

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

A koreai rendezõ második legzseniálisabb filmje, a Memories of Murder után (bár ez utóbbi egy különleges és tökéletes remekmû is egyben). Úgy látszik a drámai mûfajban tud a legjobbat nyújtani...

Lugano, Svájc. Titta Di Girolamo diszkrét és mogorva férfi, aki közel egy évtizede él egy szerény hotelszobában, egy szörnyű rutin foglyaként, látszólag céltalanul. Múltja rejtély, senki sem tudja, mivel foglalkozik, indiszkrét kérdésekre kitérően válaszol. Milyen titkokat rejteget ez a rejtélyes férfi?

Egy vidéki nászutaspár a szokásokhoz híven a rokonsággal bonyolítaná le programjait az Örök városban. Vanda azonban felhasználva az alkalmat, inkább álmai hősével, a ponyvaregényhős Fehér Sejkkel akar találkozni, akivel már leveleket is váltott. Előbb-utóbb azonban rá kell döbbennie, milyen hamis illúziók szédítették meg.

A film középpontjában olyan apácák állnak, akik a messzi Himalájában, egy hegyi falu hajdani bordélyházából akarják kialakítani a rendházukat. Powell filmjében nem csupán és nem elsősorban a Férfi (akit ez esetben David Farrar alakít a helytartó, Mr. Dean szerepében) a világi kísértés megtestesülése – a Fekete nárciszban tényleg a világ az, amely megkísérti és elbizonytalanítja hivatásukban az apácákat. A férfi és a szex, a házasság lehetősége a világi csábítások és örömök kvintesszenciája. A Fekete nárcisz mégis túlmutat ezeken (igaz, ebben a filmben is találkozhatunk olyan apácával, akit konkrétan Mr. Dean vonzereje kerget az őrületbe) – a buja természet, az egzotikus helyiek, a bordély festményei, az állandóan süvítő szél, olyan hatások, melyek alól a nővérek nem vonhatják ki magukat.

Zack és Jack két kisstílű csibész. Mindkettőt behúzták a csőbe, és mielőtt leesett volna náluk a tantusz, hűvösre kerültek. A lemezlovas Zack azért került rács mögé, mert a kölcsönjárgányában egy hullát találtak, a selyemfiú Jacket viszont a riválisa szívatta meg, így kiskorú lány futtatása miatt gyűlt meg a baja a törvénnyel. A börtöncella harmadik lakója az olasz Roberto, akinek be nem áll a szája, viszont alig ért angolul. Gyilkosságért ül, véletlenül agyonütött egy embert biliárdgolyóval. Roberto alaposan felkavarja az állóvizet, ügyeskedése eredményeként hármójuknak sikerül lelépnie.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

A négy öreg haver találkozik ötödik társuk Perozzi sírjánál, aki az első rész végén meghalt. Az idő múlik, de ők még mindig készek a kalandokra, a kegyetlen tréfákra és ...