Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.

Egy rámenős fejvadász megtalálja az igazi munkaerőt megbízója számára, akit rövid ostrom után meg is győz, hogy egy új állás kedvéért érdemes New Yorkba költöznie. De közben azon kapja magát, hogy nagyon bejön neki a srác. Sőt, azt is sejti, hogy ő is tetszik a srácnak. Abban viszont mindketten biztosak, hogy a másik tele van olyan tulajdonságokkal, amelyektől egész életükben féltek és menekültek. A kísértésnek legjobb engedni: az új barátok megegyeznek, szigorúan csak a testiségre koncentrálnak, érzelmek kizárva. Mindketten abban bíznak, hogy így minden nagyon egyszerű marad, de persze tévednek.

Olive egy hétköznapi lány, aki nem nagyon tűnik ki a többiek közül, és a fiúkkal is hadilábon áll. Egészen addig míg egy véletlen hazugság, és egy gyorsan terjedő pletyka a népszerűségi lista legfelső fokára emeli. Szexuális szolgáltatásokat -persze csak átverésből- nyújt mindazoknak a sulitársainak, akiknek nem jutott barátnő, és ezt cikinek érzik. Olive szíve megesik rajtuk, de egy idő után már nem csak ez áll a hazugságok hátterében.

Véget ért Shelley nyuszi boldogsága. Betöltötte a huszonhetedik életévét, így kitették a szűrét a Playboy-házból, ahol pucérkodva ugyan, de édes semmittevésben éldegélt. Egyedül van, mint az kisujja és semmi okos nem jut az eszébe, mihez is kezdjen ezután. A véletlenek szerencsés összjátéka folytán végül egy főiskolai kollégiumban köt ki, ahol elvállalja egy szobára való nebuló felkészítését az életre. A jó tanuló diákok kezdetben kinevetik a platinaszőkeséget, azután irigyelni kezdik, majd rájönnek, hogy érdemes tanulni tőle. Igaz ezeket a (tan)tárgyakat bulizásnak, pasizásnak és sminkelésnek hívják.

Cal Weaver már mindent megkapott az élettől, amit akarhat. Jó munka, szép ház, aranyos gyerekek - méghozzá egykori gimis szerelme oldalán. Amikor azonban kiderül, hogy a felesége megcsalja, és válni akar, hirtelen minden átalakul - egy egészen új típusú életté.

A világhírű amerikai idegsebész, Dr. Ben Carson Németországba utazik 1987-ben. Egy, a fejüknél összenőtt ikerpárt kellene megoperálnia, ám a műtét eredményessége bizonytalan. Végül mégis elvállalja a beavatkozást, ám időt kér, hogy tanulmányozza az esetet. Negyedszázaddal korábban az afroamerikai kisfiú, Ben arról álmodozott, hogy orvos lesz, ám ahhoz, hogy ezt valóra váltsa, hihetetlen nehézségeket kellett legyőznie. Igazából semmi esélye sem volt, hiszen csonka családban, szegényes környezetben, egy előítéletekkel teli világban nőtt fel. Sokat köszönhet az édesanyjának, aki a nehézségek közepette is mindenben támogatta, mindenekelőtt a hitében, hogy beváltja az ígéretét.

A komornyik a 20. századi Amerika zsúfolt politikai hátterének világában játszódik. Az Oscar-díjra jelölt rendező, Lee Daniels nagyszabású drámája Cecil Gaines, a Fehér Ház komornyikjának kitalált történetét meséli el. A filmet egy 2008-ban, a Washington Postban megjelent cikk inspirálta, mely egy korábbi komornyik, Eugene Allen valódi történetét mesélte el. Daniels filmje 1926-ban indul, amikor Cecil elmenekül a szegregáció által sújtott Délről egy jobb élet reményében. Nehézségekkel teli útján a férfi elsajátítja mindazokat a nélkülözhetetlen készségeket, melyek élete legnagyobb lehetőségéhez vezetik: komornyiki álláshoz az Egyesült Államok elnöki rezidenciáján. Itt Cecil szemtanújává válik az Ovális Iroda életének a polgárjogi mozgalmak kibontakozásának időszakában. Állásának köszönhetően felesége, Gloria két gyereküket kényelmes középosztálybeli miliőben neveli, ám a férfi szakmai elkötelezettsége lassan elidegeníti tőle és konfliktushoz vezet renitens fiával is.

Kevesen tudják, hogy minden idők legünnepeltebb kínai bűvésze, Wi Ling Soo valójában nem más, mint Stanley Crawford, egy mogorva, arrogáns angol férfi. Crawford nem csak egetverően öntelt, de irtózik az állítólagos médiumoktól, akik azt hangoztatják, igazi varázslatra képesek. Legjobb barátja, Howard Burkan meggyőzi a mágust: utazzon el vele a Cote D'Azurra, a Catledge családhoz, és leplezze le a fiatal, és rendkívül elbűvölő látnokot, Sophie Bakert. A bájos Sophie édesanyjával érkezett a Riviérára, Grace Catledge meghívására, aki abban a reményben invitálta meg az ifjú hölgyet, hogy kapcsolatba léphet elhunyt férjével. Sophie érkezésének Mrs. Grace fia örül a legjobban, Brice, aki pillanatok alatt fülig belehabarodik a fiatal látnokba. Ebbe az idillbe toppan bele Crawford, aki úgy gondolja, ő bizony átlát a szitán, és leleplezheti a lányt. Nem is érti, a család miért ennyire hiszékeny, és hogy nem veszik észre a nyilvánvalót: Sophie-nak nincs természetfeletti képessége.

A párizsi rendőrség tagjainak a legkegyetlenebb bűnügyekkel kell szembesülniük. A munkát csak elhivatottsággal lehet csinálni, de érezni kell a határokat: sokuk a magánéletében sem tud szabadulni az utcán látottaktól.

Northup 1841-ben, az amerikai polgárháborút megelőző időszakban az északi New York virágzó városában elismert hegedűművészként éli hétköznapjait családjával, míg egy nap tőrbe csalják, elkábítják, és eladják rabszolgának. Helyzete egyre kilátástalanabbá válik, mikor egy szadista déli ültetvényeshez kerül, Edwin Eppshez, aki rabszolgáin kénye kedve szerint tesz erőszakot, akár a végsőkig korbácsolva, kínozva őket. Northup embertelen körülmények között több száz társával együtt az életben maradásért küzd, miközben megpróbálja megőrizni méltóságát Epps könyörtelen, beteges világban. Solomon 12 évig tartó kegyetlen odüsszeiája alatt nem adja fel a harcot: újra szabad akar lenni. És mikor a sors összehozza őt a kanadai szabadelvű áccsal felcsillan benne újra a remény.

Michaelnek nehéz gyermekkora volt, Memphis utcáin nőtt fel. Egy napon azonban találkozik egy asszonnyal, Leigh Anne-nel, és ez alapjaiban változtatja meg mindkettőjük életét. A jómódú, középosztálybeli, fehér bőrű házaspár ugyanis magához veszi a nagydarab, lézengő fekete bőrű kamaszt: a Tuohy család új fiúra, gyerekeik testvérre, Michael pedig otthonra lel. A fiú lassan oldódik fel az új környezetben, ám a sport révén rátalál önmagára. Michaelből az amerikaifoci egyik legnagyobb csillaga lesz. A Tuohy család története bizonyítja, hogy nemcsak anyagiakkal lehet másokon segíteni.

Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.

A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."

Egy brentwoodi háziasszony és férje, az államügyész. Egy perzsa boltos. Két rendőrnyomozó, akik mellesleg szeretők is. Egy színes bőrű filmrendező és felesége. Egy mexikói lakatos. Két autótolvaj. Egy újonc zsaru. Egy középkorú koreai házaspár. Mind Los Angelesben élnek, és az elkövetkező 36 óra során sorsuk elkerülhetetlenül ütközik egymással.

A kansasi honpolgár, Phil Winslow életét alaposan megkeseríti a család nagyra nőtt, ám szívében örök kölyökkutya dán dogja. Képtelen kordában tartani a fejére nőtt ebet, Marmaduke káoszt okoz, ahol csak megfordul. Amikor Phil új állást kap, a család Kaliforniába költözik. A helyzet persze itt sem valami rózsás. Miközben Phil sokat dolgozik, a gyerekek beilleszkedési gondokkal küszködnek, Marmaduke pedig szokás szerint rengeteg zűrt csinál. Ám a szomszédban lakó afgán agár, Jezebel kedvéért a dog hajlandó lenne jó útra térni. Ez azonban nem is olyan egyszerű.

Ferris Bueller elbűvölő és intelligens fiú, aki azonban szeret merész dolgokat elkövetni. Egy szép tavaszi napon például úgy dönt, hogy az iskola helyett inkább bemegy a városba egy kicsit szórakozni. Mivel azonban igazán jól csak barátnője Sloan és legjobb barátja, Cameron társaságában érzi magát, így őket is magával viszi azon a piros Ferrarin, aminek kulcsát Cameron apjától emelte el.

A népszerű hadifelszerelés-beszállító, Brian Gilcrest azért utazik Honolulura, hogy felügyelje egy kémműhold fellövését. Érkezése után nem sokkal összefut exével, majd megismerkedik a légierő dögös pilótanőjével is, aki igencsak megdobogtatja Brian szívét.

Mia, a feltörekvő színésznő tejeskávéval szolgál filmsztároknak a meghallgatások között, Sebastian, a jazz-zenész pedig koktélparti koncerteken játszik koszos bárokban. Ahogy a siker fokozódik, olyan döntésekkel kell szembenézniük, amelyek kezdik megrontani a törékeny szerelmi kapcsolatukat, és az álmaikat, amelyekért oly keményen dolgoztak.

A nemrég elvált Lucas egy vidám baráti társaság megbecsült tagja, gondoskodó apa, megbízható munkatárs. Egy óvodában dolgozik asszisztensként, szereti a munkáját, és a gyerekek, kollégák is kedvelik őt. Egyik kolléganőjével randizni kezd, és úgy tűnik, magánélete is mederbe kerül. A harmonikus hétköznapok azonban egy pillanat alatt omlanak össze egy apró füllentés hatására: az egyik kislány, legjobb barátja gyermeke az óvodában azt mondja, hogy Lucas tett vele valamit. A gyermeki hazugság visszafordíthatatlan károkat okozva szabadul el, a magára maradó, védtelen Lucas pedig értetlenül áll az események előtt.

Claireece Precious Jones viszontagságos körülmények között nőtt fel Harlemben. Kamaszkorában anyja folyamatosan bántalmazta, apja megerőszakolta, ráadásul kövér, analfabéta és szerencsétlen, tele indulatokkal, gyakran észre sem veszik a létezését. Amikor lehetősége nyílik arra, hogy tanuljon, és ezzel kilépjen az árnyékból, Precious, egy új és szebb élet reményében, él ezzel a lehetőséggel.