A Sabrina elbűvölő, humoros és Hollywood legnagyobb csillagaival tündököl. Humphrey Bogart, Audrey Hepburn és William Holden a főszereplői ennek a Hamupipőke történetnek, melyet a neves filmes, Billy Wilder (Alkony sugárút, Van, aki forrón szereti) rendezett. Bogie és Holden a hipergazdag Larrabee fivérek Long Islandről. Bogie tetőtől talpig munkában van, Holden tetőtől talpig aranyifjú. De amikor Sabrina, a családi sofőr lánya hazatér Párizsból, immáron felnőtten és elragadón, minden készen áll a családi tűzijáték kirobbanására, ahogy a fivérek Hepburn igéző bájainak bűvöletébe esnek.

Holly Golightly reggelizés közben egyre csak a luxusékszerbolt csábító kirakatát bámulja. Ez álmai netovábbja, hiszen tizennyolc évesen otthagyta szülővárosát és férjét, hogy divatos frizurával és negyven centis szipkából pöfékelve mint playgirl meghódítsa New York előkelő világát. Adakozó kedvű kísérőkben és hóbortos partikban nincs is hiány, épp csak érzelmeknek van szűkében. Mindaddig, amíg bele nem habarodik egy ágrólszakadt, sikertelen íróba... - Blake Edwards humoros és gondolatébresztő filmje Truman Capote novellája nyomán.

Dick Avery, a divatfotós új és különleges arcot keres a párizsi divatbemutatóra. Véletlenül veszi észre Jo Stockton-t, aki egy könyvesboltban eladónő. Jo-t nem érdekli a fotózás, annál inkább szeretne viszont találkozni egy különleges szekta vezetőjével, aki Párizsban él. Dick megígéri, hogy elviszi Jo-t a szekta filozófus vezetőjéhez, ha részt vesz a divatbemutatón. A problémák akkor kezdődnek, amikor a lány Párizsban valóban találkozik a filozófusa, és ez pokollá teszi az egész divatbemutatót...

Reggie, a fiatal özvegy Párizsban tudja meg, hogy meggyilkolt férje közönséges csirkefogó volt, aki után "piszkos" pénzek maradtak vissza. Három gonosztevő meg akarja szerezni a pénzt, ezért megfenyegetik az özvegyet. Egy negyedik férfi, a titokzatos Peter Joshua is meglehetősen gyanúsan viselkedik, ennek ellenére Reggie beleszeret. A férfiről kiderül, hogy talpig becsületes ember, ő a hölgy megmentője.

Az excentrikus nyelvészprofesszor, Higgins fogadást köt, hogy az egyszerű virágáruslányból, Eliza Doolittle-ből a "helyes" beszéd segítségével egy igazi dámát farag. Többszöri kisebb kudarc után végül teljes sikert arat, Elizát mint tökéletes úri hölgyet csodálja a környezete. Ez természetesen Eliza sajátos belső értékein is alapul, amelyeket csak Higgins nem vesz észre. Mikor igen - már késő.

Lorelei és Dorothy táncosnők. Egy európai hajóúton Lorelei egy mililomoshoz szeretne feleségül menni. A vőlegény apja azonban gyanakvó, és egy detektívet bíz meg a lány múltjának kiderítésére. Ám Loreleinek játszva sikerül az ujja köré tekerni leendő apósát. Végül Dorothy és a detektív is megtalálja az utat az oltárhoz.

1941. Hawaii. Prewitt közlegényt, aki civilben ökölvívó volt, arra akarja kényszeríteni felettese, Holmes kapitány, hogy bokszoljon az egység színeiben. Mivel Prewitt már korábban elhatározta, hogy soha többé nem veszi fel a kesztyűt, nem engedelmeskedik a parancsnak. Ettől kezdve pokollá változik az élete. Közben a jóképű Warden őrmester szemet vet a kapitány feleségére, a kikapós Karenre. Még senki sem sejti, hogy néhány nap múlva bombák hullanak Pearl Harborre.

Nicole (Audrey Hepburn) apja, a híres műgyűjtő kölcsönadja múzeuma féltett kincsét, a Cellini Venuszt az egyik párizsi múzeumnak, amely szakértőket hív a szobor eredetének kiderítéséhez. Nicole csak úgy mentheti meg apját a lelepleződéstől, hogy ellopja a kiállításról a nagypapa által készített tökéletes hamisítványt. De mindjárt az akció elején elkövet egy kapitális hibát: felfogadja bűntársául Simont (Peter O'Toole), az apja után nyomozó magándetektívet.

A cselekmény abban az időben játszódik, amikor Hollywoodban áttérnek a hangosfilmre: Don, aki a némafilmekben többnyire az epekedő hősszerelmest játszotta, a hangosfilm révén esélyt kap arra, hogy mint táncos és énekes lépjen fel. Cosmo barátjával utolsó filmjét, amelyet a közönség kinevetett musicallé írja át. Gondot okoz a női főszereplő, Lina, akinek az énekhangja használhatatlan. Kathy ugrik be, és szinkronizálja Lina énekét. Don beleszeret Kathybe, és gondoskodik róla, hogy a közönség a bemutatón értesüljön teljesítményéről.

Róma, 1943. A szövetségesek előretörtek, s bár nem bombázzák a várost, élelmiszert nehéz szerezni. Az özvegy Donna Cesira éjszaka a falvakat járva szerez kolbászt, húst, tojást, lisztet a boltjába, ám meggyűlik a baja a szállítóval és a közellátási ellenőrrel is, akik mindketten az ágyába bújnának. Ezért bezárja a boltot, és lányával vidékre költözik. Egy tanyán telepednek le, ahol sok menekült városi él. Vendéglátójuk fia, a kommunista eszméket valló Michele beleszeret Cesirába, aki elutasítja, mert tudja, hogy Rosetta szerelmes a fiúba. Közben angol ejtőernyősök érkeznek, akiket bújtatniuk kell. Megkezdődik a partraszállás és a németek egyre idegesebbek.

A történet egy elmegyógyintézetben játszódik, és kissé erőltetett hódolat a pszichoanalízis divatja előtt. Az álomjelenetek díszleteinek megtervezésével Salvador Dalít bízták meg. Az egyik doktornő beleszeret az új orvosba, ám rá kell jönnie, hogy a férfi emlékezetkihagyásban szenved és talán gyilkolt is. Karrierjét, sőt talán életét kockáztatva, a nő mégis gyógyítani kezdi...

A tizennyolc éves, tehetséges Ariane Chavasse, egy házasságtörésekkel foglalkozó magándetektív egyetlen lánya a párizsi Konzervatóriumban tanul csellózni. Amikor kihallgatja apja egyik ügyfelét, aki azzal fenyegetőzik, hogy megöli feleségét és annak szeretőjét, a párocska légyottjainak helyszínére, a Hotel Ritzbe rohan, hogy megakadályozza a véres drámát. A végén azonban ő maga esik csapdába, mivel beleszeret az ügyben szereplő férfiba, egy híres-hírhedt amerikai multimilliomos playboyba.

A rock nagymamájának - ahogy ellenségei is elismeréssel hívják - legendás élete elevenedik fel vérpezsdítő zenével. Tina Turner őszinte önéletrajzából vitték filmvászonra a kisvárosi Anna Mae Bullock történetét. A tehetséges lány találkozik Ike Turner-rel, a férfival, aki megváltoztatja életét és együtt indulnak a siker felé. A legnagyobb csoda - amely sok nő számára reményteli és üzenetértékű - azonban mégis az ár, amit Tinának kellett ezért fizetnie: bátorságot talált, hogy mindent hátrahagyva kiléphessen a szeretett férfi bénító vonzásából. Saját erejéből többször is képes volt visszaküzdenie magát a csúcsra.

Dr MacFarlane orvosi iskola vezetője Edinburgh-ben. Előadásaihoz holttesteket kell boncolnia, amit azonban az akkori skót törvények tiltanak. Az eszelős Mr Gray szolgáltatásait veszi igénybe, aki elmondása szerint a temetőből ássa ki a testeket, de valójában gyilkol értük...

A film Sjöström művészi pályájának csúcspontja, és egy - később Ingmar Bergmanra is erősen ható - középkori legendát dolgoz fel, mely szerint a halál kocsisa csuklyával a fején, kaszával a kezében hajtja két gebe húzta szekerét, és szállítja el a halottakat egy éven keresztül. Szilveszter éjjelén azonban mindig új kocsist keres a maga helyébe, olyan embert, aki legutoljára bűnben halt meg. Julius Jaenzon operatőr az egymásra fényképezett jelenetekkel állította elő a filmbeli szellemalakokat, jelenéseket.

Olaszország, 1943. Cathcart ezredes folyton emeli az amerikai bombázópilóták bevetésének számát. Yossarian kapitánynak és társainak nincs más lehetősége, minthogy megpróbálja orvosi úton leszereltetni magát. Ezzel azonban beleesnek a huszonkettes paragrafus csapdájába. A szabály szerint ugyanis leszerelni csak azt a katonát lehet, aki ezt az elmeállapotára hivatkozva kéri. Aki viszont ezt kéri, az nyilvánvalóan nem lehet őrült, csupán ki akarja magát vonni a harci állományból. Vagyis nem szereltethető le.

A kis Morrisra minden idők legunalmasabb tábora vár. Barátai sincsenek jobb helyzetben, ezért agyafúrt tervet eszelnek ki a szülők tervei ellen, és a nyár megmentésére. A nyaralásra szánt pénzükből saját tábort bérelnek ki maguknak egy szélhámos, Dennis Van Walker segítségével, aki elhiteti minden szülővel, hogy csemetéje a tervezett táborba kerül...

William Holden egy forgatókönyvírót alakít, akinek három nap múlva lejár a határideje. A titkárnője, Audrey Hepburn segítségét kéri az ötletek kiagyalásához, mire a lány abszurd történetek egész kavalkádjával áll elő. A gyönyörű felvételeket a híres operatőr, Claude Renoir készítette, eredeti párizsi helyszíneken.

A 23. század elején New York utcáin bolyong Jill Bioskop (Linda Hardy), a kék hajú nő, aki kék könnyeket sír. Még nem tudja, de Horus (Thomas M. Pollard), a sólyomfejű isten átrepülte a fél univerzumot, hogy megtalálja. Horust halálra ítélték ősi egyiptomi istentársai és már csak hét nap maradt hátra az életéből. Hét nap, hogy megtalálja Jillt a város útvesztőiben és elcsábítsa. De ehhez egy emberi testre van szüksége és választása Nikopolra (Thomas Kretschmann) esik, akit harminc éve zártak börtönbe, mert túl sokat tudott a sötét város titkairól.

Reggie tizenkét éves, csellós csodagyerek. Gazdagság és bőséges erőforrásokkal körülvéve éli életét Manhattanben, melyből hiányoznak a szülők és a barátok. Elidegenedve a családtól, egy zűrös kapcsolat, és a pincérnői állás elveszítése után, a huszonhárom éves zenész Eleanornak szüksége van egy új lakóhelyre, és egy új munkára. A sors felkarolja a két elesettett, Eleanort az élet váratlanul Reggie mellé sodorja, majd a lelkükben és a szívükben élő zene írja tovább különös történetüket.