On 15 May, 2006, double amputee Mark Inglis reached the summit of Mt Everest. It was a remarkable achievement and Inglis was feted by press and public alike. But only a few days later he was plunged into a storm of controversy when it was learned that he had passed an incapacitated climber, Englishman David Sharp, leaving him to a lonely end high in the Death Zone.

The film tells a story speaks of "Yusuf ", a plumbing Man, who is exposed to many pranks by his friends.

Az Itéletnap elől menekülve két intelligens majom-tudós, Cornelius és Zira visszautazik az időben, hogy elmeneküljön a világméretű pusztulás elől. A mai Los Angelesbe érve pillanatok alatt a karhatalom fogságába kerülnek. Az állandó kihallgatások, tesztek és kísérletek testileg-lelkileg tönkreteszik a majmokat, és szökési kísérletük is kudarcba fullad. Egyetlen reményük Zira börtönben született és nevelkedett gyermeke, akinek sikerül megszöknie...

Truffaut egy film forgatásáról készített filmet, de nemcsak a forgatás nehézségeit mutatja be, hanem szól az emberi kapcsolatokról, amelyek a filmkészítők között alakulnak ki és szűnnek meg. A filmrendező Ferrand a Bemutatom Pamelát című filmjét forgatja. A főszereplő idegösszeroppanásból épült fel, az egyik színész állandóan részeg, emellett a történetben szerelmi bonyodalom, féltékenység és ármánykodás is fellelhető. Truffaut a film a filmben ötlettel a forgatás folyamatát akarta közelről megmutatni. A film erénye, hogy az ábrázolt nehézségek ellenére is derűs képet fest a filmvilág mindennapjairól.

A 16. századi japán történelmet a vissza-visszatérő polgárháborúk, a hatalomra törő klánok egymás ellen indított harcai jellemezték. Takeda Singen herceg klánja hatalma megóvása érdekében hadicselhez folyamodik: egy "árnyékharcost", vagyis "kagemusát" bérel fel és állít vezére helyébe a harcmezőkön. Ez a hasonmás egy gazfickó, akit csupán a klán urához való tökéletes hasonlósága ment meg a kivégzéstől. A kagemusa mindinkább belejön szerepébe, és a klán seregei győzelmet győzelemre halmoznak parancsnoksága alatt. A herceg fia, Kacujori azonban ezt nem nézi jó szemmel, s végül eléri, hogy elkergetik az udvartól. Ezzel azonban megkezdődik a nagy hatalmú nemzetség pusztulása: hadseregük a végső véres ütközetben megsemmisítő vereséget szenved.

An army major goes undercover as a college student. His mission is both professional and personal: to protect his general's daughter from a radical militant, and to find his estranged half-brother.

A külföldön tanult és elit kórházba vágyó fiatal orvos, Yasumoto végül egy közkórházban köt ki gyakornokként a Rőtszakállúnak nevezett főorvos mellett, aki megmenti az életét. Miközben kettejük kezdetben ellenséges viszonya egyre barátibbá válik, Yasumoto nemcsak a mesterségét ismeri meg, hanem az életet is. S ez a nyomorúsággal, erőszakkal, gonoszsággal s halállal terhes élet nem egyszer szélsőséges történéseken keresztül tárul fel előtte.

1940 nyarán fiatalemberek kis repülős csapata megakadályozta, hogy a náci háborús gépezet letarolja Angliát. Az angliai csata a II. Világháború rövid, brutális, de kulcsfontosságú eseménye volt.

A távoli jövőben csupán kis elszigetelt csoportok élnek a végtelen sivatagban. Túlélésüknek két feltétele van: az olaj, és hogy meg tudják védeni magukat a környéken cirkáló motoros rablóbandáktól. Max, a magányos hős vállalja, hogy megvédi az egyik közösség olajszállítmányát, mert ha segít biztonságos helyre eljuttatni a tartálykocsijukat, annyi benzint kap, hogy elhagyhatja ezt a poklot.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

In a post-apocalyptic future, mankind is color blind. A brilliant scientist suddenly dies, leaving his precious briefcase-filled with a highly-addictive synthetic drug that allows people to see colors again-to Ana, a mere 12-year-old girl. Possession of the briefcase makes her the target of a doctor with wicked plans for the drug, and her only hope to escape his pursuit relies on the aid of the dead scientist's two devoted bodyguards. Together, their epic, perilous journey pivots on a tremendous secret: Ana herself could be the key to salvaging a world in ruins.

Wim Wenders fekete-fehér road movie-ja az 'Alice a városokban". A kilencéves Alice-t anyja otthagyja a New York-i repülőtéren, miután egy német újságíró, Philip Winter gondjaira bízza. Amikor két nap elteltével sem jelentkezik a gyermekéért, Philip és Alice visszatérnek Európába, hogy megkeressék a kislány nagyanyját. Kettejük kalandokkal teli utazásának lehetünk tanúi Wim Wenders korai remekében. Vándorlásaik, mint valami különös sorsközösség, szívszorító, visszafogott képsorokban bontakoznak ki, noha Wenders ezúttal is távolságtartó együttérzéssel kerül mindenféle szentimentalizmust. Mélyebb értelemben a filmbeli otthonkeresés motívuma a Wenders-i önazonosság keresésével és a hazatérés vágyával kapcsolódik össze.

Sounds as witnesses. They blurr into memories, half-dreams, it is undecided if they are real or not. A fluctuation between imagination and reality.

Mary egy országúti autóverseny áldozata lesz két barátnőjével egyetemben. A megáradt folyóban már vagy három órája kutatnak a roncs után, mikor kikászálódik egy lány a sáros vízből, aki úgy tűnik, mintha a másvilágról tért volna vissza. Ő Mary, az orgonista lány, aki egy utahbéli kisvárosba költözik a számára (látszólag) szerencsés kimenetelű tragédia után, hogy a helybéli templomban keresse kenyerét. Azonban mellé szegődik egy fantom, s elemi erővel vonzza magához egy hajdani, monumentális bálterem, ahol manapság csak a lelkek táncolnak eszeveszetten. Mary már nem az a lány, aki a baleset előtt volt. Furcsa, félelemmel elegy kötődést érez a megmagyarázhatatlan iránt. A templomi orgona billentyűin sátáni melódiákat játszik, s néha kizökken a világ érzékcsalódásaiból, ilyenkor hiába szól "embertársaihoz", mintha ott se lenne, nem hallják, nem látják?

Yolanda, az egykori gimnáziumi tanár most bárokban énekel, így tartja el fiatal, drogos szeretőjét. Ám a fiú túladagolásban meghal Yolanda lakásán, és a rendőrség az énekesnőt gyanúsítja, aki pénz és cél nélkül menekül. Utolsó mentsvára a Megalázott Megváltó Nővérek közössége, ez a furcsa apácarend, melyet nemrég alapított egy különc, gazdag arisztokrata. A nehéz anyagi helyzetben lévő rend befogadja a rászorulót, de ezzel Yolanda problémái még nem oldódtak meg...

Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az ezredes húgának vére tapad.Egy fejvadász, Monco is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.

Egy fiatal brit régész kapcsolatba kerül egy etruszk sírok kirablásával foglalkozó nemzetközi hálózattal. Mindenkinek megvan a maga kimérája; valami, amit megpróbál elérni, de soha nem sikerül megtalálnia. A sírrablók számára az ősi temetkezési helyek kincsei a könnyű meggazdagodás álmát ígérik. Arthur számára azonban a kiméra a nőt jelenti, akit elveszített. Hogy megtalálja, Arthur megküzd a láthatatlannal: mindenütt kutat, és a föld mélyére is leszáll a túlvilági élet kapuját keresve, amelyről a mítoszok mesélnek. Az élők és holtak, az erdők és városok, az ünnepek és magány közötti kalandos utazás során végérvényesen összefonódik a kimérát kereső halandók sorsa.

"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupa-nőiesség Maria mellett az erőt, a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett, iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága.

"Maine-Ocean" is the name of a train that rides from Paris to Saint-Nazaire (near the ocean). In that train, Dejanira, a Brazilian, has a brush with the two ticket inspectors. Mimi, another traveler and also a lawyer, helps her. The four of them will meet together later and live a few shifted adventures with a strange-speaking sailor (Mimi's client).

Pauline és Marion együtt tölti a nyári vakációt a Bretagne-félsziget egyik üdülőhelyén. A két unokatestvér közül Marion az idősebbik, nemrég vált el a férjétől. A fürdőhelyen összetalálkozik fiatalkori barátjával. Pierre az ismerősével, Henrival érkezett. A férfinak nem lenne ellenére fölmelegíteni régi kapcsolatukat, ám Marionnak inkább Henri tetszik. Ő azonban nem híve a tartós kapcsolatoknak. A tizenhat éves Pauline érdeklődéssel figyeli a felnőttek izgalmas, olykor zavarba ejtő játékát. A vakáció alatt azonban ő is szerelmes lesz egy fiúba. A rendező Komédiák és közmondások cím filmciklusának harmadik darabja.