Az Oscar-díjas Jean Dujardin (A némafilmes) kelti életre a legendás cowboyt ebben a látványos és szellemes kalandfilmben, amely egyszerre tiszteleg a karikírozza a western műfaját. Lucky Luke, a rettenthetetlen pisztolyhős Daisy Town poros városának szolgálatába áll oldalán beszélő lovával, hogy leszámoljon a gonosz Pat Pokerrel és haramiák egész sorával. Mindeközben olyan legendás vadnyugati hősökkel hozza össze a sors, mint Billy, a kölyök, Jesse James vagy Calamity Jane, akik - hírnév ide vagy oda - a világ legjobb és leggyorsabb mesterlövészéve mellett labdába sem rúghatnak.

A király beszéde egy férfi története, aki VI. György brit királyként, II. Erzsébet királynő apjaként vonult be a világtörténelembe. Miután bátyja lemondott, George azaz Bertie foglalta el trónt - igen kelletlenül. A király nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után találkozott a liberális szellemiségű Lionel Logue-gal, aki csöppet sem hagyományos ülésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni.

Ariane Felder teherbe esett, ami nem is lenne meglepő, ha nem a legfelsőbb bíróság szigorú erkölcsű, határozottan szingli bírája lenne. Ami még meghökkentőbb, hogy az apasági teszt eredménye szerint Bob, az erőszakos bűncselekménnyel vádolt, visszaeső bűnöző a születendő gyermek apja. Ariane emlékei szerint nem töltött intim pillanatokat Bobbal, ezért megpróbálja kideríteni, hogyan is eshetett meg vele mindez, s vajon mit tartogat hármójuknak a jövő.

1967-et írunk. Hubert Bonisseur de La Bath ügynök titkos megbízatást kap, amely szerint Rio de Janeiro-ba kell utaznia, és egy 2. világháborús náci tisztet kell felkutatnia. A küldetésben segítségére lesz egy rendkívül csinos Mossad-ügynöknő is.

A Jégkockák zörgetése című film főszereplője az alkoholista író, Jean Dujardin, aki egy nap rádöbben, hogy életre kelt a tumora. A furcsa figura azonnali változtatásra sarkallja az írót. Később pedig kiderül, hogy a bejárónője titkon szerelmes belé.

Violet bájos, excentrikus másodéves a nemrég koedukálttá vált New England-i kampuszon. Barátnőivel, Rose-zal, Heatherrel és Lilyvel nagyszabású elképzeléseik vannak arról, hogyan tehetnék jobbá diáktársaik életét. Például azzal, hogy a faragatlan hímpopulációt kikupálják egy jó kis táncőrülettel. Dilis Jane Austen-karakterek módjára tévelyegnek romantikus kalandjaikon át, miközben fánkot és tánctippeket osztogatnak, és szellemes párbeszédeket folytatnak egymással ebben a korai hollywoodi vígjátékokra emlékeztető tévedések vígjátékában. A rendező Whit Stillman tizenhárom éve nem készített nagyjátékfilmet, s ebben a 2011-es Velencei Filmfesztiválon bemutatott filmben ismét találkozhatunk a fiatal burzsoázia Stillmanre jellemző diszkrét bájával, ezúttal azonban mindezt újfajta, szürreális magasságokba emeli.

Egy brentwoodi háziasszony és férje, az államügyész. Egy perzsa boltos. Két rendőrnyomozó, akik mellesleg szeretők is. Egy színes bőrű filmrendező és felesége. Egy mexikói lakatos. Két autótolvaj. Egy újonc zsaru. Egy középkorú koreai házaspár. Mind Los Angelesben élnek, és az elkövetkező 36 óra során sorsuk elkerülhetetlenül ütközik egymással.

In 1967, during the making of “La Chinoise,” film director Jean-Luc Godard falls in love with 19-year-old actress Anne Wiazemsky and marries her.

Ray és Ken profi bérgyilkosok. A legutóbbi munkájuk kapcsán azonban támadt egy kis zűr. A góré emiatt jobbnak látja kényszervakációra küldeni őket. Londonból így a belgiumi Bruges-be utaznak, amíg tisztázódik a helyzet. Megpróbálnak turistaként viselkedni a flamand városkában. Ken élvezi a nyugalmat, Rayt azonban kísértik a véres események. Miközben a főnök hívását várják, fura figurák egész sorával ismerkednek meg. Köztük van az Európában forgató amerikai törpe színész, néhány holland prostituált, valamint a titokzatos Chloë, aki nagy hatást gyakorol Rayre.

Ludo Párizsban fekszik az intenzíven, mert balesetet szenvedett. Barátai ennek ellenére úgy döntenek, hogy nem hagyják ki az évi, rendes, közös nyaralásukat és elindulnak a tengerpartra. Szórakozásuk azonban nem felhőtlen, kisebb-nagyobb viták kerekednek, részben a múlt sérelmei és titkai, részben lelkiismeret furdalásuk miatt.

A rendező, Michel Hazanavicius az OSS 117-sorozatból és az 50-es, 60-as évek többi titkosügynök-filmjeiből merítve alkotta meg fergeteges kémfilm-paródiáját. A tökéletes retrohangulat és az ügynökzsáner kliséinek felvonultatása igazi szórakozást ígér Jean Dujardinnel a főszerepben.

A wannabe surfer parties on the French Riviera while awaiting the perfect wave.

Alexandre Lagarde, a veterán sztárséf komoly konfliktusba kerül Stanislas Matterrel, az étteremcsoport új vezetőjével. Matter arra készül, hogy lecseréli őt egy ifjú, modern séfre, aki a molekuláris gasztronómia megszállottja, mert az sokkal jövedelmezőbb. Első lépésként elkezdi kirúgni Lagarde csapatának tagjait. Ami még rosszabb, Lagarde kezd kifutni az ötletekből, pedig a legnevesebb étteremkalauz kritikusai bármelyik pillanatban feltűnhetnek tesztelni. Kétségbeesésében keresni kezd maga mellé valakit. Egy nap, mintha a szerencse vezérelné oda, találkozik Jackyvel, aki az haute cuisine megszállottja. A szakmát autodidakta módon elsajátító férfi rendkívül tehetséges, de makacs, mint egy öszvér.

A külvárosi konferenciahoteltől az elegáns szexfüggés-klinikáig, az ócska párizsi éjszakai klubtól Las Vegas csillogó húsosfazekáig, e szkeccsfilm történeteinek főszereplői mindenestül belevetik magukat az ősi játékba, melynek neve: hűtlenség. Mindezt szellemes és megható, őszinte és cinikus, gyáva és megvetendő módon - mégiscsak férfiakról beszélünk. A remény ugyanis örökre ott él a kéjvágyó férfiszívben, de a tiltott örömhöz vezető út sosem könnyű. Hét kacagtató történet a hűtlenség témakörében francia rendezőktől.

Nehéz idők járnak, nemsokára kitör az I. világháború. Albert édesapja eladja Joey-t a brit lovasságnak, akik rögtön be is vetik őt a frontvonalakon túl - így megkezdődik Joey kalandos utazása, háttérben az első világháborúval. A temérdek akadály ellenére Joey mindig bátran szembenéz a veszéllyel, megérinti az embereket, és megváltoztatja mindenkinek az életét, akivel útközben találkozik. Albert azonban képtelen elfelejteni hű hátasát és egyben legjobb barátját, így hátrahagyva otthonát, a francia harcmezőket veszi célba, hogy megtalálja, és hazavigye az ő csatalovát.

Az olasz tésztagyáros család két reménysége - Tommaso és Antonio - mindketten másképp képzelik el az életüket, mint ahogy felmenőik szeretnék, s ebből komoly galiba támad a családi asztal körül. Tommaso nagy bejelentésre készül: tudatni tervezi szüleivel, hogy homoszexuális, és tőlük távol, Rómában, íróként szeretné folytatni az életét. Így Antonióra marad a hagyományosan családi üzlet, a tésztaüzem vezetése, de legszívesebben ő is menekülne a feladat elől. Valamelyiküknek azonban áldozatot kell hozni… A fiúk döntéseit a sokat látott nagymama segíti, akinek szív dolgaiban mindig is megvolt a határozott véleménye. S ha ő nem lenne elég meggyőző, megérkeznek a már amúgy is hangos családi villába Tommasso római barátai, akik szintén befolyásolni szeretnék az események alakulását…

A kultikus történet Mark Renton-ról szól és az õ "barátairól", akik lázongók, tévelygõk, tolvajok és narkósok...sehogy sem tudnak beilleszkedni az õket körülvevõ társadalomba. Az igazat megvallva, nem is igyekeznek túlságosan. Megvetik, sõt elvetik minden formáját. Ez a parttalan sodródás saját önpusztításuk gyökere. Az egyedüli menekülési lehetõségük a kábítószer, amelyrõl úgy érzik, védõpajzsot tart föléjük. Nem veszik, nem is akarják észrevenni, hogy visszavonhatatlanul az önpusztítás ösvényére léptek. A sors még egy utolsó lehetõséget biztosít Mark-nak, hogy visszaforduljon a lejtõn. Csak az a kérdés, hogy õ akarja-e kihasználni ezt az esélyt, érzi-e a lehetõséget? Igényli-e a változást? Látja-e értelmét...újra megválasztani a saját életét?

1978-ban az iráni forradalom elűzte a nyugatbarát uralkodót, és kikiáltották az iszlám köztársaságot. Egy évre rá a korábbi sah Amerikába utazott gyógykezelésre, a hírre november 4-én a tömeg megrohanta a teheráni amerikai nagykövetséget, túszul ejtette az ott dolgozó 52 diplomatát, kirobbantva a 444 napos túszdrámát. Az akció idején azonban hat embernek sikerült megszöknie és elrejtőznie. Mindenki tudta, csak idő kérdése, hogy rájuk akadjanak. A CIA "beszivárgási" szakértője, Tony Mendez előáll egy mentőakció tervével.

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik...