The musical production of Attack on Titan, known in Japan as Shingeki no Kyojin.

If hugs are tangible why am I hugging the void

A film egy üres, egyhangú életet élő középosztálybeli család élete széthullásának krónikája. A három fejezet a család utolsó három évébe nyújt bepillantást. Nem mintha sok jelentősége lenne ennek. Semmi különös dolog nem történik velük, siváran, monoton módon zajlik életük: minden nap felkelnek, megmosakodnak, reggeliznek, a kislányt elviszik az iskolába, ők pedig munkába mennek. Este ugyanez, fordítva. Azután egyik nap a család feldúlta a lakását, megsemmisítette az értéktárgyait, végül öngyilkosságot követtek el. A film valós történet alapján készült.

Gyermekként Tommy Jarvis megtette azt, amibe oly sokan belehaltak, amikor megpróbálták megtenni. Megölte Jason Vorhees-t, a tömeggyilkost, aki rettegésben tartotta a Kristály-tó nyaralóit. De most, évekkel később Tommy-t kínozza a félelem, hogy Jason talán nem is halt meg igazából. Így hát Tommy és egy barátja elmennek a temetőbe kiásni Jason sírját. Tommy szerencsétlenségére (és a barátja nagyon nagy szerencsétlenségére) rothadó holttest helyett egy jól kipihent Jason-ra bukkannak, aki visszatér a halálból egy újabb véres őrjöngésre...

A film két különálló történetet mesél el, melyek alapjául Edgar Allen Poe írásai szolgáltak. Az első történetben Jessica Valdemar férje, Ernest a halálos ágyán fekszik. A nő szeretője, Dr. Robert Hoffman egy pszichiáter, aki hipnotizálta a beteg férjet, azért, hogy rá tudja venni arra, hogy hagyja az összes vagyonát feleségére. A férfi azonban még meghal, miközben transzban van, így a túlvilág és a valós világ között ragadt, bosszút és megnyugvást keresve. A második a The Black Cat címet kapta. Roderick Usher fényképész. Barátjője Annabel, egyik nap egy fekete kóbor macskát visz haza lakásukba. Roderick nagyon nem kedveli az új lakótársat, ezért amikor barátnője távol van, megöli az állatot. A fekete macska azonban halála után is kísérti a fényképészt rémálmokat és látomásokat okozva, amelyek lassan az őrületbe kergetik...

Jóllehet, Robert tehetséges zongorista, hátat fordított családjának és a karrierjének. Helyette kemény fizikai munkából él, és úgy váltogatja barátnőit, mint más az alsóneműjét. A gyengéd érzések szinte kivesztek belőle, könnyen begurul, és még könnyebben ereszti búnak a fejét. Olajfúró munkásként dolgozik, és egy pincérnővel él, amikor megtudja, hogy az apja halálos beteg. A szülői házba visszatérve találkozik zongoratanár testvérének tanítványával, Catherine-nel. Beleszeret a nőbe, melynek hatására megkérdőjelezi egész addigi életét.

The story of two men, both named Antonio Pisapia, who are on the decline and lead strangely parallel lives. One is a pop singer whose success ends after a sex scandal; the other is a football player whose career is cut short by an injury.

Rose Elliot, a fiatal költőnő az antikváriumban rábukkan egy latin nyelvű könyvre, E. Varelli, a neves építész naplójára. A mű rendkívül nyomasztó hatást gyakorol rá, mert saját lakóházáról, illetve az épület sötét múltjáról is szó esik a naplóban. A kétségbeesett Rose Rómában tanuló bátyjához fordul segítségért. Ám mire Mark visszatér az Egyesült Államokba, már csak testvére gyilkosa után nyomozhat..

Paul Vitti, a rettegett maffiavezér egy nap igencsak meglepi őreit a börtönben: bárgyú mosollyal fel-alá mászkál, és időről-időre nótára gyújt. Ha Vitti musicalszámokat kezd el dalolni a cellájában, vajon ki máshoz fordulhatnak az illetékesek, mint a pszichiáteréhez? Sobel doktor hiába tiltakozik, gyorsan megszületik döntés: Vitti beköltözik Sobel házába, hogy alapos kezelésnek vesse alá magát.

Két életművész kukás (Emilio Estevez, Charlie Sheen) egy este arra lesz figyelmes, hogy a polgármester-jelölt Berger meglátogatja riválisát, az általuk bálványozott, és rendszeresen meglesett Susan-t. Amikor a férfi erőszakoskodni kezd, az egyikük fenéken lövi légpuskával. Másnap Berger-t holtan találják egy kukában, a halál oka: fulladás. Két örökké vidám kukás fedezi fel a holttestet, a rejtélyes gyilkosság áldozatát, és bár életük ezzel veszélybe kerül, ők nem veszítik el jókedvüket.

Szöveg nélküli. Az Utolsó ember a filmtörténet időtlen klasszikusa, amelyet 1958-ban a "brüsszeli 12"-be, minden idők legjobb filmjei közé is beválasztottak. Egy hotelportás története, akit öreg napjaira vécésnek fokoznak le, s akit a megaláztatás tönkretesz, hiszen pompás egyenruhájával élete értelmét is elvesztette. Murnau - és vele egyenrangú alkotótársai, Carl Mayer forgatókönyvíró, Karl Freund operatőr és nem utolsó sorban a főszerepet játszó, zseniális Emil Jannings - inzertek nélkül, a szöveg súlyától megszabadulva csak képekben, montázsokkal mesélik el a szívszorító történetet. A kamera szabadon mozog, követi a hős sorsát - az események főszereplőjévé válik. A hotel zsongó élete, az öreg portás részeg-jelenete, a pletykázó asszonyok montázsa, a szürke külváros és a csillogó hotel kontrasztja felejthetetlen képsorokban elevenedik meg.

A koncentrációs táborok poklát megjárt Karin, hogy a háború után mielőbb szabad lehessen, férjhez megy egy olasz halászhoz, aki egy működő vulkán, a Stromboli tövében él. Rossellini Ingrid Bergmannal készült első filmje a neorealizmus nagy mesterei közül elsőként fordul az emberi lélek mélységei felé. (port.hu)

Művészi és személyes válságának mélypontján Gustav von Aschenbach zeneszerző velencei utazása közben találkozik egy lengyel fiúval, Tadzióval. A fiú vélt tiszta ártatlansága annyira hat von Aschenbachra, hogy az önfeladásig rabja lesz a tökéletes szépségnek, és mindenüvé követi a fiút, hogy ne kelljen szenvednie közelségének hiányától. S végül ez lesz a végzete, Velencében ugyanis terjed a kolera. A zeneszerző a parton hal meg, utolsó pillantását a tengerből kiemelkedő fiúra vetve.

In 1951, New York poet Elizabeth Bishop travels to Rio de Janeiro to visit Mary, a college friend. The shy Elizabeth is overwhelmed by Brazilian sensuality. She is the antithesis to Mary’s dashing partner, architect Lota de Macedo Soares. Mary is jealous, but unconventional Lota is determined to have both women at all costs. This eternal triangle plays out against the backdrop of the military coup of 1964. Bishop’s moving poems are at the core of a film which lushly illustrates a crucial phase in the life of this influential Pulitzer prize-winning poet.

Massa példamutatóan dolgozik a gépsor mellett, csendesen él a párjával. A többi munkás nem is szereti, ám minden megváltozik, amikor a túlhajszoltság miatti óvatlanságában a gép levágja az ujját...

Ez a pompázatos kosztümös film, amelyhez Viscontinak különösen jó érzéke van, nagy nosztalgiával idézi fel a Risorgimento lázas éveit Velencében, amikor még nagyon tudtak szeretni az emberek - feltételek nélkül, a sérelmek elviselésével, önmaguk feláldozásával. Az érzelmek szépséget teremtő erejét a film két összetevője jeleníti meg: a romantikus történet és Alida Valli érzelmileg túlfűtött, de teljes mértékben hiteles játéka. Amikor A trubadúr előadása tüntetésbe torkollik a Habsburg-uralom ellen, a demonstrációt vezető Ussoni márki összetűz egy Franz nevű fiatal osztrák tiszttel. Livia grófnő, Ussoni unokanővére, meg akarja akadályozni a párbajt. Franz, akinek eszébe sincs kiállni a márkival, hanem elfogatja és száműzeti őt, ráerőszakolja a társaságát Liviára, aki hamarosan kénytelen szembenézni azzal, hogy beleszeretett az osztrák tisztbe. Franz persze méltatlannak bizonyul Livia odaadó szerelmére, s e csalódásra a bosszú sem hoz enyhülést.

The film consists of a series of tightly interlinked vignettes, the most sustained of which details the story of a man and a woman who are passionately in love. Their attempts to consummate their passion are constantly thwarted, by their families, by the Church and bourgeois society in general.

Az Adriai-tenger partján fekvő kisvárosban él Titta, a nagyra nőtt kamasz. Miközben a harmincas évek Olaszországában egyre jobban tért hódít a fasizmus, a fiú a felnőtté válás megannyi problémájával küszködik. Az élet leginkább a kisváros utcáin zajlik, melyeken mindenki megfordul, aki él és mozog. Ott van a városka szexbombája, akiről minden férfi álmodik, az ügyvéd, az utcalány, a gigantikus mellű trafikosnő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindenféle hóbortos emberek. Évszakok jönnek és mennek. A világhírű rendező önéletrajzi ihletésű filmje.

DNA revolves around a woman with close ties to a beloved Algerian grandfather who protected her from a toxic home life as a child. When he dies, it triggers a deep identity crisis as tensions between her extended family members escalate revealing new depths of resentment and bitterness.

Miután a német csapatok rátámadnak egy bennszülöttek lakta falura, Charlie Allnut kanadai kapitány gondjaiba veszi Rose-t, a misszionárius életben maradt leányát. A lány azután leszoktatja Allnutot a dohányzásról, ivásról és káromkodásról, és rábeszéli, vegyen részt a harcokban. Egy sikertelen németellenes támadásuk után elfogják őket, de az isteni gondviselésnek köszönhetően Rose terve sikerül, és megmenekülnek.