Egy fiatal, tele-kinetikus képességekkel rendelkező lány lelke válik az isteni és ördögi erők párvidalának főnyereményévé.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Joe szereti, ha történik valami, elvégre a vadnyugaton él. Jobb híján városról városra járva párbajmutatványokból kalapozza össze a pénzt, míg egy nap nagy fülest kap. A vörös szakállas Milton tábornok hatalmas pénzszállítmányért utazik Cabot tábornok erődjébe. Joe-nak nagyszerű ötlete támad, ráveszi barátait, Lucyt és Billt, hogy a közben megboldogult Milton tábornokot helyettesítve, maguk látogassanak el Cabot tábornok erődjébe. A pontos tervet azonban csak Joe ismeri, s hamarosan alaposan palira veszi az egész erődöt.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Egy álnok feleség, akinek egyetlen célja, hogy leléphessen a kábítószerből származó 1 millió dollárral. Egy bamba férj, aki sokáig észre sem veszi, hogy mindehhez csupán csaliként és balekul szolgált. Egy tüzes szerető, aki a megfelelő eszközök kellően adagolt bevetésével akármire kapható. Egy veszélyes játszma, ahol nincsenek szabályok, csupán szex, csalás, árulás és gyilkosság. Mire az egész véget ér: valaki meghal, valaki börtönbe kerül, valaki pedig arcpirítóan gazdag lesz!

Hollywood az ötvenes évek elején. Az Amerika ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság szorgosan munkálkodik. Ennek eredményeként a legtehetségesebb filmalkotók, forgatókönyvírók feketelistára kerülnek. Csak úgy tudnak dolgozni, ha találnak maguk helyett egy "négert", aki a nevét adja munkáikhoz. S itt lép színre hősünk. Jóllehet szinte írástudatlan, jó pénzért szívesen bérbe adja jól csengő nevét az állástalan íróknak.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Jerry, a fiatal író és Amanda első látásra egymásba szerettek. Mintha így lett volna elrendelve: már az első beszélgetés alatt végzetes vonzalom alakul ki közöttük, a boldogság kapui nyílnak meg számukra, pedig mint később kiderül, a mindennapi élet Amandával nem is olyan könnyű. Ugyanis a hölgy egy kicsit hisztis, ideges, bulémiás, örökké elkésik és azonnal kiborul, ha Jerry hozzáér, ugyanakkor szinte betegesen hűtlen. Ráadásul Jerrynek még a lány anyját is el kell viselnie. Sőt, ott van még Harvey, Jerry lúzer ügynöke, aki természetesen kivételes karriert ígér a fiúnak. Az egyetlen vigaszt Dobellel, egy idősödő tanárral tett hosszú séták jelentik a fiú számára. Dobel az önvédelem mestere. Tökéletesen paranoiás, akinek mindenről megvan a véleménye: a nőkről, az életről, a művészetről, a pszichológiáról és főleg arról, hogy hogyan kell megmenteni Jerry és Amanda kapcsolatát.

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

Amikor Manny Balestrero, a híres New York-i Stork Club zenésze hajnalban hazaérkezik a munkából, a feleségét ébren találja. Rose-t fogfájás gyötri, és az aggodalom, hogy miből fizetik majd ki a fogorvost. Manny másnap elmegy a biztosítóhoz, hogy kölcsönt kérjen. Ám ott a várt segítség helyett a rendőrséget hívják, mert Mannyben vélik felismerni azt a férfit, aki többször is fegyveres rablótámadást intézett a cég ellen. Mannyt azonnal letartóztatják. A férfi képtelen bebizonyítani ártatlanságát, mert mindazok, akik alibit tudnának neki biztosítani, rejtélyes módon, szinte nyomtalanul eltűnnek. Hiába az ügyvédi segítség, Manny egyre képtelenebb helyzetbe kerül. A tárgyalást elhalasztják, Rose pedig egyre mélyebb depresszióba süllyed. Időközben rendőrkézre kerül egy Mannyhez megszólalásig hasonló férfi, akit tetten értek fegyveres rablás során

Clouseau felügyelő ismét akcióban! Minden idők legkétbalkezesebb nyomozója ezúttal a tőle megszokott buzgalommal egy titokzatos műkincsrabló nyomát ütheti bottal, hogy azután hamisítatlan francia akcentusával előbb egy tengermelléki arab sejkség, majd pedig egy alpesi városka bűnüldöző gárdáját taszítsa teljes kétségbeesésbe.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

A háború utáni nyomorúságban, aki változtatni akart az életén, legfeljebb törvénytelen úton tehette. A fiatal tüdőbeteg gengszter, Matsunaga és az öregedő részeges külvárosi orvos, Sanada kapcsolatának - Dosztojevszkij szellemét idéző - feltárásakor Kurosawa mégsem a bűnre, hanem inkább az igazság keresésére és hősei önmeghatározására helyezi a hangsúlyt. Matsunaga, akit bandabeli pozíciójától s barátnőjétől is megfoszt az orvost megfenyegető Okada, sajátos megtérésével és bizonyítja, hogy képes volt megváltozni s kitörni környezete mocskából.

A háború utáni alvilágban egy frissen előléptetett ifjú rendőr - idős felettese segítségével - elkeseredetten nyomoz ellopott pisztolya után, amellyel közben gyilkosságot követtek el...

Richard Sherman az átlagos családapa nyaralni küldi családját, míg ő maga a fülledt-meleg New Yorkban marad. Mivel eltökélte, hogy nem fogja éppen a házasságuk hetedik évében kihasználni szalmaözvegységét, alig mozdul ki a lakásból, míg az új szomszédasszony személyében nem találkozik a megtestesült kísértéssel. Hamarosan erotikus előjátékféle bontakozik ki közöttük, s ebben Richard a legjobb oldaláról mutatkozik be. De amikor meg akarja tenni a végső lépést, természetesen minden balul üt ki. Ennek a tapasztalatlanságnak köszönheti, hogy végül mint példás férj utazhat a felesége után.

A francia Le Havre kikötőjébe vonattal visszatérő Jacques Lantier, a meggyötört vasutas véletlenül találkozik az impulzív állomásfőnökkel, Roubarddal és feleségével, Séverine-nel.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

Santa Rosa, Észak-Kalifornia, 1949 nyara. Ed Crane - sógorával, Frankkel együtt - egy álmos kaliforniai kisváros borbélyüzletében dolgozik. Okkal gyanítja, hogy feleségének, Dorisnak viszonya van munkahelyi főnökével, Big Dave-vel. Mivel amúgy is elégedetlen az életével, ez jó ürügy arra, hogy egy kedvezőnek tűnő befektetés érdekében névtelenül megzsarolja a férfit. Az ki is fizeti a kért összeget, de iszonyúan felbőszül, amikor megtudja az igazságot. Akaratlan halálesetek és szándékos gyilkosságok követik egymást, s az út a tárgyalóteremig és a siralomházig vezet.