Valamikor, a XVI. században egy boszorkánysággal vádolt lányt, Jennifert és az apját máglyahalálra ítélik. Végso elkeseredésében a lány megátkozza Wooley inkvizítor családját. Azt kívánja, hogy valamennyi utódjának boldogtalan házassága legyen. Sok-sok generációval később Wallace Wooley kormányzójelölt az esküvőjére készűlodik. Jennifer, a "boszorkány" apja társaságában visszatér a földre, hogy beteljesítsék a családi átkot. De a számításukba hiba csúszik: Jennifer beleszeret a férfiba.

A történet központi motívuma, hogy a faluban a két ellenségeskedő fél apa és az egyik fia. Egyik oldalnak Zatoichi segít, a másiknak Yojimbo és amiért az egész kitör, az nem más, mint természetesen az arany. Bár csekély mértékben össze is fog a két sztár az arany előkerítésének ügyében, de azért végig megy egymás zrikálása. A végén persze a kapzsiság veszít és az egész kis család, akiké az arany volt szépen elhalálozik és az aranynak is annyi.

A coming of age drama about two young brothers whose lives are thrown into turmoil when their mother dies suddenly, leaving them to fend for themselves. While Danny loses himself in music, sex and drugs, his younger brother Jack transforms a life size mannequin into a brand new mum for him to talk to. Jack's obsession leads to both comic misunderstandings and bitter antagonism as the pair battle through grief, anger and denial.

Osima Nagisza, aki Az érzékek birodalmában korszakot nyitott a szexualitás művészi filmábrázolásában, most Jean-Claude Carriere-rel, Bunuel forgatókönyvírójával közösen írt, Szerelmem, Max című filmjében a vágy titokzatos tárgya egy gyengéd tekintetű, jól fejlett csimpánz. Az elegáns és gazdag angol diplomata felesége és a hímállat közötti viszony természetesen nem nélkülözi az erotikus természetű képzettársításokat, de ez csupán az illetlen gondolatok területére korlátozódik, s a teljes komolysággal ábrázolt képtelen kapcsolat elsősorban érzelmi természetű, halálosan fájó és végzetszerűen pusztító.

Miután egy afgán barlangban tartják fogságban, Tony Stark a különc milliárdos zseni, egyedi fegyveres páncélruhát készít a gonosz elleni küzdelemhez.

A világon minden ember gazdag akar lenni. Longfellow Deeds (Adam Sandler) kivétel: ő csupán arra vágyik, hogy gyermeteg versikéit üdvözlőlapok hátára nyomtassák. Egyébként szereti a csendes kisvárost, ahol él és a zsúfolt pizzériát, amelyből éldegél. Egy nap Deeds kénytelen elmenni a nagyvárosba, hogy átvegye 40 milliárd dolláros örökségét, melyet soha nem látott, elfeledett nagybácsikája hagyott rá. A pökhendi városlakók persze ki akarják semmizni a vagyonából, vagy el akarják csábítani a vagyonáért, vagy információkat szeretnének kicsalni belőle a vagyonáról. Szerencsére a jövevényt sem ejtették ám a feje lágyára.

Stuartnak csupán egyetlen dolog hiányzik az életéből: egy (méretben is) hozzá illő társ. Szerencséje van. Amikor épp tűzpiros sportkocsijával száguld hazafelé a suliból, egyszer csak bepottyan mellé egy kicsit zilált, ám roppant kedves madárka, Margalo, aki Falcon, a sólyom elől menekül. És mivel a leány apróbb sebesüléseket is szerzett, Little-ék szárnyuk alá veszik az apró menekültet. A hős Stuart természetesen ebből is kiveszi a részét, Hómancs, a macska viszont már kevésbé. Csakhogy Margalo egy nap eltűnik. Az összetört szívű Stuart és Hómancs azonban utána erednek....

Az 1955-ös furcsa villámlás után Martynak egyenesen 1885-be kell visszautaznia, hogy megmentse a Dokit egy túl korai haláltól. Nagy nehezen túléli az indiánok támadását és a barátságtalan városlakók intrikáit, s végül ráakad a Dokira, aki nem más, mint a városka kovácsa. Doki azonban nem hallgat a figyelmeztetésre, mivel fülig beleszeretett az elbűvölő tanítónőbe, Clara Claytonba. Így Marty feladata lesz, hogy kimenekítse őket a Vadnyugatról, s visszatérjenek a jövőbe

Tarzan a csetlő-botló kis csupasz fiúcska keresi a helyét új családjában, a majmok között. Kétségbeesetten próbálja utánozni fogadott szüleit és szőrös, izgága mostoha-testvéreit, de hiába igyekszik, ő más, mint a többiek... A kisfiú először elkeseredik, de szerencsére új barátja, a vidám Zugor megtanítja neki, hogy a másságot nem kell szégyellnie!

Indiana Jones -régész, professzor és kalandor egy személyben- semmilyen veszélytől nem riad vissza, hogy megkaparintson egy műkincset. 1936-ban az amerikai titkosszolgálat megbízására, a kalandvágyó professzor Egyiptomba utazik, hogy a németek előtt megszerezze a Biblia legendás ereklyéjét, a frigyládát.

Ezúttal a Szent Grál nyomában jár Indiana Jones, a kalandos életű régészprofesszor. A legendás kehelyben fogták fel Krisztus vérét, így nem csoda, hogy a vallási fanatikusok mellett a nácik érdeklődését is felkelti. Jones egy szakértőhöz, az apjához fordul segítségért, együtt indulnak az ereklye megszerzéséért. Útjuk Velencén és a náci Németországon át a Közel-Keletre vezet, ahol a kelyhet az utolsó keresztes lovag őrzi a csapdákkal védett szentélyben. Indiana Jones és az apja a legrosszabbkor jön rá, hogy a csinos régész, Elsa Schneider ellenük dolgozik.

Amikor Elliott segíteni próbál földönkívüli barátjának abban, hogy saját bolygójával kapcsolatba lépjen, és így megmenthessék, a két barátnak tudósokat és kormányzati ügynököket kell kijátszania, akik a saját céljaikra akarják felhasználni az űrlényt. Az ebből fakadó kaland nagyobbnak ígérkezik, mint amit bármelyikük is el tudott volna képzelni...

A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A Madagaszkár távoli partjaira vetődött New York-iak olyan őrült ötlettel állnak elő, ami még akár be is válhat. A pingvinek katonás precizitással helyrepofoztak egy régi repülőgéproncs-féleséget. A díszes kompánia a levegőbe emelkedik - és ott is marad egy darabig. Épp csak annyi ideig, ami elegendő ahhoz, hogy eljussanak a legvadabb helyre, Afrika kies szavannáira, ahol állatkerti barátaink első ízben találkozhatnak szabadon élő társaikkal. Miközben a gyökereiket keresik, hamar rájönnek, hogy mi is a különbség a betondzsungel és az afrikai vadon között. A régen látott rokonok, a romantikus vetélytársak és az ármánykodó vadászok ellenére is úgy tűnik, hogy Afrika nagyon "tutkeráj" hely de vajon jobb, mint hőseink otthona a Central Parkban?

Isabel maga próbálja ellátni a családi gazdaságot, mert a férje háborúban van. Amint Nanny McPhee megérkezik, hamarosan rájön, hogy Isabel gyermekei a saját háborújukat vívják a két elkényeztetett városi unokatestvér ellen, akik beköltöztek hozzájuk, és nem hajlandók elmenni. Nanny McPhee bevet minden varázslatot, a repülő motorbiciklitől az életre kelt szoborig, a fára mászó kismalactól a kiselefántig, hogy a rosszcsont lurkóknak megtanítsa az öt leckét.

1910-et írunk és nagy a felfordulás a Banks család háza táján. A nevelőnő ugyanis váratlanul távozott, így a két gyerek, Jane és Michael a szüleikre maradnak. Mrs. Banks harcos szüfrazsett és nem sok ideje jut a gyermekekre, ám férje, aki fontos állásban dolgozik egy bankban, még kevesebbet tud a családjával törődni. Mr. Banks fel akar adni egy hirdetést a Timesban, hogy új nevelőnőt keressen. Közben váratlanul megfordul a szél és a keleti széllel megérkezik Mary Poppins is, akinek feltűnik, mennyi szigorú arcú asszony várakozik a Banks porta előtt. Ők azok, akik jelentkeztek az álláshirdetésre, ám amikor pontban nyolckor eldördül a szomszédban lakó admirális ágyúja, mind eltűnnek, így Mary Poppins marad az egyedüli jelölt. A fiatal lány még Mr. Banks-t is megfélemlíti egy csöppet, aki így beleegyezik, hogy ő legyen a gyerekek nevelőnője.

A helyi rendőrőrsön írnokként dolgozó, kétbalkezes Marvin (Rob Schneider) nyomozó szeretne lenni. Amikor egy éjjel véletlenül egyedül felügyeli a körzetet, kis híján az életével fizet. Megmentőjének, a bogaras Dr. Wildernek (Michael Caton) szerencséjére sikerül feltörnie a genetikai kódját, és kis házi laboratóriumában különféle állatok szerveit ültetve megmenti Marvint. Amikor az állati rendőr visszatér az őrsre, újonnan dagadó izmait és kiváló szaglását egy új energiaitalnak tulajdonítja. Noha külsőleg Marvin régi csetlő-botló önmaga, soha nem tudni, belül melyik vadállat lesz éppen úrrá rajta.

Az Oroszlánkirály a kis Szimba életét meséli el. Az állatok királyának, Mufasának első fiúgyermekeként Szimba a trónörökös. A dzsungel állatai tisztelettel bánnak a rettegett, de igazságos király gyermekével, így Szimba életének első hónapjai gondtalanul, boldogságban telnek. De nem nézi mindenki jó szemmel a trónörökös érkezését. Szimba gonosz nagybátyja, a hiénákkal szövetkező Zordon régóta feni a fogát a király trónjára, és tudja, hogy ha a kis utód nem áll az útjában, Mufasa halála után az ő fejére kerül majd a korona. Zordon ármánykodásának köszönhetően a kis Szimba életveszélyes helyzetbe kerül: a kiszáradt folyómederben egy megvadult bivalycsorda előtt találja magát, és csak édesapja önfeláldozó bátorságának köszönhetően éli túl a helyzetet. Apja azonban már nem tud kitérni a csorda elől, és Musafát halálra tapossák...Szimba nem maradhat többé szülőhelyén, ahol Zordon azonnal magához ragadja a hatalmat...

Tíz esztendő telt el első látogatása óta, de Edge City lakói még mindig nem heverték ki azt a felfordulást, amit Loki (Alan Cumming) varázslatos maszkja okozott. S most újra itt van, ráadásul levakarhatatlanul, ugyanis a rajzfilmrajzoló Tim Avery (Jamie Kennedy) újszülött fia már vérében hordozza a maszk őrületes tulajdonságait. Ráadásul a család házőrzője is szívesen rátenné mancsát az álarcra. De az igazi balhé akkor kezdődik, mikor a maszk eredeti tulajdonosa, Loki is felbukkan, hogy visszakövetelje elkótyavetyélt jussát.