Egy korrupt New York-i rendőrt kezdi utolérni kettős élete, tanúvédelem-őrként és maffiainformátorként, mikor ráveszik, hogy öljön meg egy őrizetben lévő halálos orosz bérgyilkosnőt. Közben pedig mindkettőt próbálja eltitkolni felesége és tizenéves szeretője elől.

Joe halálos beteg, s egyetlen szórakozása, hogy két nyugdíjas cimborájával belopózik a szomszédos ház medencéjébe fürdeni. Kezdetben nem is sejtik, hogy a medencében lévő különös gubók milyen hatással vannak rájuk, ám amikor kiderül, hogy Joe tökéletesen meggyógyult, s mindkét cimborája egészségesebb, mint valaha, gyanakodni kezdenek. Véletlenül felfedezik, hogy a gubók gazdái egy másik bolygóról jöttek vissza tízezer éve itthagyott társaikért. A két csapat összebarátkozik, ám a szebb életre vágyó nyugdíjasok hamarosan súlyos választás elé kerülnek...

John Sullivan egy rádió segítségével kapcsolatot létesít tűzoltó apjával, aki harminc éve egy tűzesetben vesztette életét. John a kivételes lehetőséggel élve segít apjának megtalálni a tűzből kivezető utat, és ezzel megmenti az életét. Ám a múlt megváltoztatásával egy teljesen új jövőt hoztak létre, melynek része az is, hogy John édesanyja egy soha meg nem oldott sorozatgyilkosság áldozatává válik.

Ren Chicagóból költözik anyjával a poros kisvárosba, Beaumontba. A fiú számára, aki hozzászokott a nagyvárosi tinédzserek életmódjához, a tánchoz, a zenéhez, a konzervatív erkölcsök egészen más világ. Itt Moore tiszteletes szabályai szerint él mindenki. Évekkel ezelőtt ugyanis egy táncmulatság után autóbaleset történt, és meghalt négy tinédzser. Azóta tilos errefelé a tánc és a zene. Egyetlen ember van a városban, aki ellenszegül a szigorú szabályoknak, Moore tiszteletes lánya, Ariel. A két lázadó fiatal egymásba szeret. A konfliktus nem várat sokáig magára.

Amikor Reggie-t, a naiv, fáradhatatlanul optimista border terriert kidobja semmirekellő gazdája, Doug, az eb biztos abban, hogy szeretett gazdája szándékosan sosem hagyná őt magára. Ám miután összeismerkedik a Bogár nevű, a gyors beszédű, mosdatlan szájú boston terrierrel, aki kóbor kutya, szereti a szabadságot, és abban hisz, hogy gazdája csak a lúzereknek van, Reggie végre rájön, hogy toxikus kapcsolatban volt, és elkezdi észrevenni, hogy Doug mekkora egy rohadék. Így aztán Reggie, Bogár, és Bogár cimborái – Maggie, az okos ausztrál juhász, akit a gazdája egy új kiskutya miatt mellőzött, és Vadász, egy ideges dán dog, akit kikészített idegileg, hogy terápiás segédállat volt - most együtt, bosszúra éhesen tervet kovácsolnak, és belevágnak egy nagyszabású kalandba, hogy segítsenek Reggie-nek hazatalálni… és megfizetni Dougnak, oly módon, hogy leharapják a legkedvesebb testrészét. (Segítek: nem a lábát.)

A kutyabolondok úgy gondolják, hogy házi kedvenceik mindent megértenek az őt körülvevő valóságból: az emberek beszédét, az eseményeket, s minderről van véleményük is, és a hűségük is megkérdőjelezhetetlen. A filmben egy öreg, bölcs kutya, Enzo Swift osztja meg élményeit, amik arra kényszerítették, hogy megvédje családját a legnagyobb szükség idején.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Az afroamerikai Chris és fehér barátnője, Rose kapcsolata elérkezett ahhoz a mérföldkőhöz, hogy a fiú végre megismerkedhet a lány szüleivel, Missy-vel és Dean-nel. Erre egy hétvégi kiruccanás keretein belül kerül sor. Eleinte Chris úgy látja, a lány családja nem nézi jó szemmel a rasszok közti kapcsolatot, de a hétvége előrehaladtával rájön, olyan információk húzódnak a háttérben, melyet korábban elképzeni sem tudott.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A II. világháború egyik legtragikusabb emléke lehetne, ám egy különleges mentőakció története lett belőle. 1940 májusának végén a diadalmasan előretörő német hadsereg bevonult Belgiumba, és a franciaországi Dunkerque közelében a tengerhez szorította a brit és francia katonákat. A legfeljebb 5 kilométeres szakaszon a szövetségesek több mint 300 000 embere szorult össze, és nem volt merre menekülniük. Az angol flottának különleges és váratlan akcióval, hatalmas veszteségek árán mégis sikerült véghezvinni a mentőakciót – és sikerrel juttatta ki a frontvonalból a szabad világ utolsó hadseregét.

A bűnözés elleni küzdelem második évében Batman olyan korrupciót tár fel Gotham Cityben, amely a saját családjához kötődik, miközben szembesül a Rébusz néven ismert sorozatgyilkossal.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.