Charlie Kaufman úgy ír, ahogy él: nagy nehezen. Ikertestvére, Donald pedig úgy él, ahogy ír: őrülten és lazán. Susan az életről akar írni, de nem is ismeri. John élete pedig könyvért kiált. Négy élet - egy történet. Amely millióképpen érhet véget. Az elmésen felépített történet főhőse Charlie, akinek záros határidőn belül filmforgatókönyvet kell írnia egy bizonyos Susan "Az orchidea-rabló" című könyvéből. Mindenki hajtja a munkában, de Charlie semmire sem jut. Szerinte az egész nem filmre való. Ráadásul idegesíti ikertestvére is, aki zöldfülű forgatókönyvíróként máris több tehetséget mutat nála. A könyvben John az orchidea-rabló, aki mégis rabul ejti Charlie érdeklődését, ahogy annak idején az írónőét is. A készülő adaptációban végül is mindenkinek megvan a maga helye. Vagy nincs.

Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.

"A nevem Charles Hirsch Barris. Írtam popszámokat, voltam tévés producer. Felelős vagyok a légkör agyzsibbasztó, gyermeteg szórakoztatással való szennyezéséért. Ezen felül pedig meggyilkoltam harminchárom embert." A tévé tette híressé, de a legnagyobb sikereit a képernyőn kívül alkotta. Az Egy veszedelmes elme vallomásai egy legendás showman kettős életének története, aki nappal tévéproducer volt, éjszaka a CIA bérgyilkosa. A fiatal, energikus Chuck Barris, aki az egyre növekvő tévés iparágban a csúcsra kerül, egyszer csak azon kapja magát, hogy egy rejtélyes alak követi, majd elcsábítja őt a CIA ügynökök titkos és veszélyes világába. Miközben Barris olyan leleményes és népszerű vetélkedők dinamikus producereként szerez nevet, mint "Az ifjú pár játék" vagy a "Gong Show", rendszeresen merényleteket hajt végre az Egyesült Államok kormányának megbízásából.

Cole hatéves, és rémálmok gyötrik. Éjszakáit és nappalait olyan lények népesítik be, akiket csak ő lát. A lények szólnak hozzá, megérintik, kérésekkel bombázzák: Cole látja a halottakat. Malcolm Crowe gyermekpszichológus. Egy korábbi kezeltje hasba lövi, és ő az eset után más városba költözik: nehezen nyeri vissza korábbi önmagát, felejteni próbál. Cole csak benne bízik: senkinek nem beszélhet arról, amit lát, de a férfival lassan megértik egymást. Ám mégsem biztos, hogy a pszichológus meg tudja menteni a kisfiút, a halottak ugyanis egyre követelőzőbbek. Valamit akarnak a gyerektől.

A San Fernando völgyben egy napon egy haldokló apa, egy fiatal feleség, egy gondozó, egy híres elveszett fiú, egy szerelmes rendőrtiszt, egy csodagyerek, egy volt csodagyerek, egy show-műsorvezető és egy elidegenedett lány, mindannyian egy szerteágazó, ám egy szálra felfűzhető történet részesei lesznek. A véletlenek egybeesése, a lehetőségek, az emberi reakciók, az elmúlt események, és némi isteni beavatkozás hatására, keresztül söpörnek egymás életén egy napon, amely egy felejthetetlen és drámai befejezésbe torkollik. Néhányan a megbocsátást keresik, mások a menekülést. Néhányan az elvesztett kötelékeket próbálják megtalálni, megint mások pedig láthatóvá válnak?A film apró komikus és csípős darabokból rakja össze az amerikai élet mozaikját. Egy magányos város portréja, amelyben néha túl kevés a szeretet. Történet arról, hogy hogyan is lehet mindent helyrehozni.

Dogville városa a Sziklás-hegységben található, annak az útnak a végén, amely az elhagyott ezüstbányához vezet. Dogville lakói jó és becsületes emberek, akik szeretik a városukat. A településen az a ház a legszebb, amelyben Tom él. Egy este Tom puskalövéseket hall a völgyből. Tom leül egy padra, hogy elgondolkodjon a történeteken, amikor Moses, a kutyája ugatni kezd, és az ugatás úgy hangzik, mintha fel akarná hívni valakire a figyelmet. Ez a valaki Grace, aki nem térképről választotta a helyet, hogy látogatást tegyen itt, Tom mégis rögtön úgy érzi, hogy a nő ide tartozik. Egy teherautónyi fegyveres üldözi a szépséges menekülőt, Tom elbújtatja Grace-t, és azt mondja a gengsztereknek, hogy nem tapasztalt semmi rendkívülit. A másnapi városi találkozón beszámol a meglepett dogville-ieknek az előző este történtekről, majd lemegy a bányába, ahová elbújtatta Grace-t, és kihozza a napfényre. A városiak úgy döntenek, hogy a nő két hétig maradhat Dogville-ben...

Robert, a tipikus balek (Ewan McGregor) őrült lépésre szánja el magát: elrabolja a főnöke lányát. A szépséges, ám elviselhetetlenül elkényeztetett Celine (Cameron Diaz) számára Robert váratlan és rendkívül bénán kivitelezett akciója kapóra jön. Hogy megszabadulhasson apjától, segít az elrablójának, miközben két égből pottyant angyal még náluk is eszelősebb módszerekkel próbálja őket összeboronálni.

A világ és egy jaguárcápa nincs felkészülve Steve Zissoura Bill Murray és legénységére, akik őszintén hiszik, hogy profi tengerkutatók. Sokadik képtelen dokumentumfilmjük ünneplésekor Zissou elhatározza, hogy bosszút áll azon a jaguárcápán, amelyik felfalta kedvenc munkatársát. Az őrület csak fokozódik, amikor egy Ned Plimpton Owen Wilson nevű fiatalember jelenik meg a hajón, és azt állítja, hogy Zissou fia.

Hosszú autóútra készül Pittsburghből Kaliforniáig Brian és a barátnője, Carrie. A hírhedt sorozatgyilkosokról készülő könyvükhöz akarnak anyagot gyűjteni. Hogy csökkentsék a költségeket, hirdetés útján keresnek útitársakat. Adele és Early meglepő páros. A lány aranyszívű és bugyuta, a fiú viszont erőszakos, és sötét múlt áll mögötte. Útközben Early viselkedése egyre gátlástalanabbá és fenyegetőbbé válik. Brian kezdetben még élvezi, hogy közelről figyelhet meg egy ilyen két lábon járó esettanulmányt, ám kíváncsisága hamarosan rettegéssé változik.

Születésnapja tiszteletére Nicholas Van Orton, a pénzügyi zseni és hidegszívű magányos bankár, egy személyre szabott játékot kap öccsétől. Nicholas azon kapja magát, hogy állandóan változó szabályok veszedelmes halmaza emészti fel, és nem tudja megkülönböztetni, hol ér véget a színjáték és hol kezdődik a valóság.

Cyrus Grissom, a Vírus és a többiek mind életfogytiglanra ítélt gyilkosok, akiket az ország legbiztonságosabb börtönébe akarnak átszállítani. Közéjük kerül Cameron Poe, az amnesztiával szabaduló rohamosztagos. Ő családjához térne haza, de váratlanul tudomásul kell vennie, hogy megpróbáltatásai folytatódnak. Nem az ügyész, hanem az élet folyamodott súlyosbításért; ami az elkövetkezendő huszonnégy órában vár rá, ahhoz képest az elmúlt nyolc börtönév kismiska.

Milos Forman filmje Andy Kaufman amerikai komikus életét mutatja be Great Neck-ben (Long Island) töltött gyermekkorától - amikor "láthatatlan" közönség előtt lépett fel -, egészen a tüdőrák egy ritka fajtája okozta haláláig. A film második része Kaufman pályafutásának kudarcairól szól, arról az időszakról, amikor kissé túl messzire merészkedett. A pankrációhoz való kötődése - amely az évtized egyik legnagyobb szórakoztatóipari svindlije volt - még azokat is elfordította tőle, aki a legtovább kitartottak az előadó mellett.

Két lányával él William Parrish, a dúsgazdag, New York-i üzletember. A hatvanötödik születésnapja alkalmából a nagyobbik lánya hatalmas partit szervez. Ám előtte Parrish rosszul lesz, megérinti a halál szele. Hamarosan megnyerő modorú, jó képű fiatalember állít be a házába. Joe Black a Halál megtestesülése. Magával akarja vinni az áldozatát, ám meglátja a férfi gyönyörű lányát, Susant. Ezt látva és kihasználva, Parrish alkut köt a Joe Blackkel: haladékot kap, míg az megízleli az emberi létet. Ám a Halál ideje is lejár, vissza kell térnie oda, ahová való.

Mindenki igazi társra vágyik. Olyanra, aki figyel, aki megért, aki segít, és aki szeret. Theodore nagyon lassan heveri ki a válását, egyedül él, és nem barátkozik könnyen. Napközben egy számítógépen dolgozik, esténként egy másik számítógépen játszik - és unalmában letölt egy új programot: egy intelligens operációs rendszert. És minden megváltozik. Az egzotikus hangú rendszer, vagyis Samantha felforgatja addig túl egyforma napait. Mindent tud, mindent ért, és egyre közelebb kerül Theodore-hoz. Olyan közel, hogy a férfi néha már úgy érzi: Samantha testestül-lelkestül az övé.

Dr. William Harford és felesége pszichológus. A New York-i elit tagjaként bejáratosak a legragyogóbb estélyekre. Az egyik karácsonyi partin Alice flörtölni kezd egy férfival, miközben a férje két szexis lánnyal enyeleg. Ezen később összekapnak, és sorozatos kísértésekkel teszik próbára egymás iránti hűségüket. Amikor Alice elmondja, hogy lefeküdt egy szállodai portással, a férje úgy érzi, bosszút kell állnia. Billt magukkal sodorják az események, titkos csoport nyomára bukkan, ahol a szexualitás több mint játék az érzékekkel. Arthur Schnitzler kisregényének filmváltozata.

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

Trevor Reznik egy éve nem aludt már rendesen. Álmatlansága azonban nem szokványos inszomnia, hiszen folyamatos ébrenléte nem más, mint szakadatlan rémálmok sora, melyekben megdöbbentő paranoiák, bűnök, szorongások kísértik. Éjszakáit vagy a repülőtéri kávézóban tölti Marie-val, a felszolgálólánnyal, vagy egy prostituáltnál, Stevienél, akinek ő a legrendszeresebb kuncsaftja. Egy ideje azonban Trevorral egyre furcsább dolgok történnek. Ki hagy kódolt üzeneteket a lakásán? Miért kezd Marie egyre inkább hasonlítani az anyjára? Miért nem szólt neki Stevie arról, hogy jól ismeri új munkatársát, Ivánt? És egyáltalán, ki valójában Iván? A férfi egyre zavaróbb és nyugtalanítóbb, mintha állandóan őt figyelné. Mi történik vele tulajdonképpen? Összeesküvés áldozata lett vagy az egész csak meggyötört elméjének képzelgése?

Silvia Broome a szavak embere. Az afrikai születésű tolmácsnő az ENSZ-nek dolgozik, és véletlenül fültanúja lesz egy halálos beszélgetésnek: valakik merényletet terveznek egy afrikai államfő ellen, aki beszédet készül tartani az ENSZ gyűlésén. Silvia rájön, hogy ő maga is a merénylők célpontja lett, és kétségbeesetten próbálja megakadályozni az összeesküvést, de ez csak akkor sikerülhet, ha időben talál valakit, aki hisz is neki.

Az izgalmas kalandfilm megtörtént eseményeket dolgoz fel. A világ legnyugodtabb országa zord és mégis fenséges vidéken terül el. Jelenleg csak a hívők szívében él. Tibet önállóságának utolsó éveit tárja elénk a film, amely egy európai ember szemszögéből mutatja be a legendás tájat. 1939-ben, a második világháború előestéjén Heinrich Harrer, a híres osztrák hegymászó elindult, hogy megmássza a Himalája egyik legmagasabb csúcsát, a Nanga Parbatot. A világégés szele utoléri őt és társát, Petert is. Akkor még nem sejtették, hogy egy titokzatos világba csöppennek majd. Útjuk a siker magasából egy angol hadifogolytáborba vezet. Kalandos úton érnek Lhászába, Tibet szent fővárosába, ahol egyedüli idegenekként befogadják őket. A tizennégy éves dalai láma élénk érdeklődést mutat Heinrich iránt. Mivel addig nemigen fordult meg ezen a földön idegen, felkérik az osztrák hegymászót, hogy legyen a láma tanára: tanítsa angolra, földrajzra és a nyugati világ szokásaira

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.