Frank Bullitt megbízást kap egy nagyratörő politikustól, Chalmerstől, hogy őrizzen egy besúgót, akit egy maffia elleni perben akarnak kihallgatni. Bullitt és társai egy lerobbant szállodai szobában felváltva őrzik a tanút. Az éjszaka két ismeretlen fegyveres tör be a szobába, és a tanút életveszélyesen megsebesítik. Chalmerset semmi más nem érdekli, mint hogy a tanú életben maradjon a tárgyalásig, amelytől nagy politikai sikert remél. Bullitt-tot ezzel szemben az érdekli, ki árulta el a rejtekhelyet a bérgyilkosoknak.

Armand Degas (Mickey Rourke) a maffia bérgyilkosa. Sosem hibázott, és sosem hagyott szemtanúkat. Egészen mostanáig. Carmen (Diane Lane) és Wayne Colson (Thomas Jane) szemtanúi lesznek egy véres akciójának. A rendőrség tanúvédelmet biztosít számukra, ám hiába kezdenek új életet messze Degas-tól, a bérgyilkos nem nyughat. Kapcsolatai révén kideríti a házaspár hollétét. Miután Colsonék ráébrednek arra, hogy a törvény képviselői ezúttal nem az ő oldalukon állnak, kénytelen maguk szembeszállni a kegyetlen gyilkossal.

Ma Barker négy fiával bankokat rabol, embert öl és embert rabol. A banda tagja a szadista Herman, akivel néha együtt alszik, a drogfüggő Lloyd, a meleg Fred és Arthur, a banda egyetlen zárkózott tagja.

1963-ban, Dallasban meggyilkolják John F. Kennedy elnököt, akinek hivatalát az alelnök, Lyndon B. Johnson veszi át. A történet az új elnök első, viharos évébe nyújt bepillantást. Johnson életének és politikai pályafutásának legfontosabb időszaka az elnöki eskü letételével kezdődik. Olyan események követik egymást, mint a vietnami háború eszkalációja, a feketék polgárjogi küzdelmének kiteljesedése, valamint az elnökválasztás. Az HBO saját produkciója Robert Schenkkan darabjának filmváltozata.

Flynn, a rigolyás és iszákos amerikai kalandor Afrika vadregényes tájaira szervez expedíciót, hogy nagyobb tétel elefántcsontot zsákmányoljon. A véletlen játéka folytán az angol úrifiú, Sebastian Oldsmith is belekeveredik a balul végződő akcióba. Flynn gyönyörű lánya és Sebastian között szerelem szövődik, amit kénytelen-kelletlen a zord atya is tudomásul vesz. Mindeközben az I. világháború előszele a fekete kontinenst is eléri: a környéken "ólálkodó" német hadihajó brutális parancsnoka barátainkra feni a fogát...

El Mariachi, a zenész egy új városban próbál szerencsét. Ide érkezik azonban egy rettegett gyilkos is. Mindkét férfi feketében van, és mindketten ugyanolyan gitártokot hordanak magukkal; ám a Mariachi szeretett gitárját tartja benne, a gyilkosé viszont fegyverekkel van tele.

Az amerikai hadsereg sokat tapasztalt katonája, Reisman őrnagy azt a feladatot kapja, hogy veszélyes bűnözőkből képezzen ki egy alakulatot, mely képes lesz végrehajtani minden idők egyik legnehezebb és leglehetetlenebb kommandós akcióját. A megszállt Franciaország területén, egy szigorúan őrzött kastélyban magas rangú náci tisztek pihenik ki a háború fáradalmait. A cél az ő elpusztításuk. Ezért tizenkét halálra ítélt katona szokatlan ajánlatot kap a hadseregtől: ha önként részt vesznek a kommandós akcióban és túlélik a bevetést, kegyelmet kapnak. Mindenki igent mond, s kezdetét veszi Reisman őrnagy és a piszkos tizenkettő küldetése.

Az amerikai hadsereg Japánhoz közeledik. A Csendes-óceán nagy része már az övék, és a jenkik bíznak benne, hogy hamarosan véget ér a második világháború. Ám ahhoz, hogy japán földre tehessék a lábukat, előbb ki kell szorítani ellenségeiket Ivo Dzsima szigetéről. Ha elfoglalják, a repülőgépeik innen már Tokiót is elérhetik. A sziget védelmével Kuribayashi tábornokot bízzák meg. A kiváló katona tudja, hogy nincs esélyük, ennek ellenére teljesíti kötelességét. Katonáival együtt negyven napon át feltartóztatja az óriási túlerőben lévő amerikai haderőt.

Az angol miniszterelnök legidétlenebb gyermekkori osztálytársa, a fintorgásban verhetetlen Mr. Bean első szélesvásznú filmjében ismét halmozza sajátos poénjait. A Királyi Nemzeti Galériában dolgozik hősünk, ahonnan ki akarják rúgni botrányos lustasága miatt. Magasrangú pártfogója, a galéria testületi elnöke azonban védelmébe veszi. Kivonja egy kicsit a forgalomból és melegebb éghajlatra küldi. Los Angeles művészeti galériájában Amerika legnagyobb festményét készülnek bemutatni. Hollywood sznobjai várják az eseményt és nem is sejtik, hogy megérkezik szórakozásuk megkeserítője, Mr. Bean.

A floridai Orlando a világ minden részéről érkező turisták mekkája. Minden igényt kielégítő hotelek, pazar vidámparkok és éjszakai bárok tarkítják, ahol minden turista szívesen költi el megtakarításait. Pár lépésre a mesébe illő üdülőkomplexumoktól azonban más világ rejtőzik. Brooklyn és hat éves cserfes barátai a turistaparadicsom árnyékában töltik a nyári szünidejüket, amit csodákkal és lehetőségekkel teli kalandként élnek meg, míg a körülöttük lévő felnőttek a mindennapi élet nehézségeivel birkóznak.

Egy lányt megfosztanak a szabadságától. Babydoll azonban nem adja fel. Mindenre hajlandó, hogy kikerüljön a rács mögül, és meggyőzi négy társát, hogy szökjenek együtt. A szabad szájú Rocket, a ravasz Blondie, a hűséges Amber és a magának való Sweet Pea egyesült erővel lázad fel a sors és fogva tartójuk, Blue valamint emberei, Madam Gorski és High Roller ellen. És amikor úgy érzik, hogy még sincs esélyük, felfedezik, hogy a borzasztó valóság elől van egy másik menekülő-útvonal is: a fantáziájuk. Babydoll vezetésével a bezárt lányok elképesztő küzdelmet kezdenek szamurájok, sárkányok, valószerűtlen gonosz lények ellen. Azonban a közös harc során el kell dönteniük, hogy mi az, amit képesek feláldozni a túlélésért, és a szabadságuk visszaszerzéséért.

A történet középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.

Az amerikai álom elérhetetlen távolságba került Lou Bloom generációja számára. A munkanélküliség, nagyratörő célok és az elkeseredett próbálkozás olyan útra sodorja a férfit, ami a mélybe vezet. Minden éjjel, míg a város az igazak álmát alussza, véres sztorikra éhes mini stábok, gyors kocsikkal, kamerákkal és harsogó rendőrségi rádiókkal felszerelve portyáznak a terpeszkedő Los Angeles szennyes utcáin. A rendőrséget megelőzve egyik tetthelyről a másikra rajzanak és a felvételeket a televízióknak eladva váltják dollárra a vért. Lou megmámorosodik a nagy pénzzel kecsegtető lehetőségtől és gátlástalanul gázol át mindenen és mindenkin a sötétben.

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A szuperhősök korát éljük, de vár még néhány meglepetés. Wade Wilson a különleges erőknél szolgált, azután zsoldos lett. Egy furcsa, alig legális kísérlet eredményeképpen a szervezete meghökkentő képességekre tett szert: hihetetlenül gyorsan meggyógyul, bármi baj éri. De nem ez az egyetlen fegyvere: őrült, gonosz humora is van - és nem fél használni. A szupererős ember, aki a valóságból átlépett a hősök birodalmába, most élete legnehezebb háborújába indul: bosszút akar állni azon az emberen, aki egykor majdnem tönkretette őt.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Frank W. Abagnale dolgozott orvosként, ügyvédként és egy nagy légitársaság másodpilótájaként - és mindezt a huszonegyedik születésnapja előtt. A szélhámosság nagymestere emellett briliáns csekkhamisító is volt, szakértelme több millió dollárt hozott neki a konyhára. Carl Hanratty FBI ügynök legfontosabb küldetésének tartotta, hogy elkapja Franket és a törvény színe elé vigye, de Frank mindig egy lépéssel előtte járt és a hajsza folytatására kényszerítette.

Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.

A film több mint egy évtizeddel az első rész eseményeit követően meséli el a Sully család (Jake, Neytiri és gyermekeinek) történetét; a rájuk leselkedő veszélyeket, az életben maradásért vívott harcaikat, az őket sújtó tragédiákat és azt, meddig képesek elmenni, hogy biztonságban tudhassák egymást.