Egy céltalanul vándorló cowboy egy farmra téved, melynek egy erős, akaratos hölgy a tulajdonosa, aki most érkezett a keletről. Kemény felállásával meggyőzi Rae-t, hogy fogadja el az állást, amit ajánl neki. De Rae-nak nem tetszik, hogy a többi telepes lekezelően viselkedik vele, ezért elkezdődik a lövöldözés.

Jeannie, a tizenöt éves kamaszlány elszökik otthonról. Szülei East-Village-ben keresik, ahol egy este ellátogatnak a Szökött Gyermekek Szüleinek Társaságába, ahol pszichiáter magyarázza el nekik gyermekük lélektanát, különös tekintettel arra, hogy a kamaszok élnek-halnak a kábítószerekért. Az előadó javaslatára a szülők marihuánát szívnak, hogy megtudják, miért szereti annyira ezt az ifjabb korosztály, majd a "kellemes" összejövetel után Jeannie szülei meghívnak magukhoz egy másik házaspárt, s az estét sztrip-pókerrel ütik agyon. Ezt - a szolidnak cseppet sem mondható játékot - azonban végignézi az időközben hazaérkezett kamaszlányuk.

1849-et írunk. Egy csapat mormon misszionárius keres új hazát a San Juan folyó partja mentén átvágva, a Utah-i területen. Ezernyi veszély les rájuk, indiánok, a csapat minden gondja és ha ez nem lenne elég, akkor egy mindenre elszánt banda is az útjukba akad, akiket gyilkosságért és rablásért üldöznek. Egyetlen reményük egy fiatalember, aki szintén hozzájuk csapódik. Vajon elérhetnek-e útjuk végére és mi lesz ennek a veszélyes utazásnak a vége?

Jeff Webster élete legnagyobb lehetoségét látja abban, hogy a Kanadába utazott aranyásók számára marhákat szállít. Ebben látja meggazdagodása útját. Amint azonban Dawsonba ér, rájön, a dolgok egyáltalán nem olyan rózsásak mint hitte...

A monumentális történelmi film a Prescott család nemzedékeinek sorsán keresztül regéli el a vadnyugat történetének főbb fordulópontjait. Zebulon Prescott és családja az 1830-as években indul nyugatnak a nemrég megnyitott Erie-csatornán egy jobb élet, dús termőföldek és határtalan lehetőségek reményében. A család idősebb leánygyermeke, Lilith egyáltalán nem vágyik a telepesek életének vadromantikájára, őt a finom ruhák és a fényűző lokálok vonzzák, így amint teheti, a zenés-táncos színpadon keresi boldogulását, ahol egy jóképű szerencsejátékosnak hamar megakad rajta a szeme. Lilith húga, Eve egy prémvadász felesége lesz, akivel farmot épít, és gazdálkodni kezdenek. Az ő egyik fiúk, Zeb viszi tovább a történet fonalát, aki az északi seregben harcol a polgárháborúban, majd a nagy nyugati vasútépítésnél igyekszik fenntartani a békét az indiánokkal, később pedig egy határvidéki városban a banditák elleni harcból is kiveszi a részét.

A Chisum John Wayne óriási életművének egyik késői alkotása. A több mint 200 filmet jegyzett színész John Chisum szerepében egy jómódú gazda, akinek földjére szemet vet a vidéken garázdálkodó marhatolvaj (Forrest Tucker). Hamar kiderül azonban, hogy neki és a környékbeli marhatulajdonosoknak nemcsak a tolvajokkal kell megküzdeniük, hanem a várost eluraló korrupcióval is szembe kell nézniük. A film, és Wayne alakítása hitelesen tükrözi az 1978-as Új Mexico-i nagy földháború eseményeit. A Chisum egy merész, akciódús western John Wayne emlékezetes alakításával.

A Capricorn One űrhajó útra készen áll, hogy három bátor emberrel a fedélzetén a Marsra repüljön. Mikor kiderül, hogy mégsincs minden rendben a biztonsági berendezésekkel, a vállalkozás szellemi atyja - a magyar címben "kifecsegett trükkel" - eléri, hogy áldozat nélkül kapja meg a szenzációt a tévéadók felheccelt közönsége. Csak hát hiba csúszik a számításba, és egy rámenős újságíró gyanút fog...

Julie három éve szakított Antoine-nel, a javíthatatlan nőcsábásszal. A képzőművészként egyre sikeresebb Julie közelgő esküvőjére utazik vissza New York-ból Párizsba, ám a légitársaság hibájából a business class-on kap csak helyet. A gépre felszállva a legnagyobb meglepetésére Antoine ül mellette, aki egy új állás reményében repül haza Franciaországba. A meglepetésszerű találkozást mind a két fél igen kellemetlenek ítéli meg és mindent megtesznek, hogy új helyre ülhessenek a gépen, de erre nincs lehetőség. A viharos repülő út alatt a páros felidézi kapcsolatuk örömteli pillanatait és árnyoldalait egyaránt, s a kényszerű összezártságban tisztázzák az eddig elhallgatott konfliktusaikat. Mire Párizsban leszállnak, a korábbi sérelmek és problémák kibeszélése nyomán ismét fellángolnának az érzelmek, csakhogy Julie-t várja vőlegénye, akihez - tudtán kívül - történetesen Antoine megy állásinterjúra.

Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.

Egy kamionos pihenőhelyen a pincérnő elvágja a kezét egy elektromos késsel, ami hirtelen életre kel. Később kiderül, hogy mindez egy üstökös hatására történik, sőt hamarosan minden gép elkezd élőként viselkedni és rendkívül félelmetes, erőszakos módon viszonyulnak az emberekhez.

Felnőtt gyerekeik és barátaik legnagyobb derültségére a rég elvált Don és Ellie Griffin kénytelen eljátszani a boldog párt nevelt fiuk, Alejandro kedvéért. Teszik mindezt azért, mert a fiatal vőlegény rendkívül vallásos vér szerinti anyja váratlanul úgy határoz, hogy a fél világon átrepülve részt vesz fia esküvőjén. A vendégsereg figyelmétől övezve Don lobbanékony párja nem tűri szótlanul, hogy Ellie csak úgy visszatér Don életébe, és közben a Griffin testvérek is pont erre a hétvégére időzítik, hogy minden felgyülemlett sértettségüket rázúdítsák az ősökre. Ráadásul még a fiatal ara családja is úton van.

Miután elhagyta Camelot trónját, Arthur király önkéntes száműzetésbe vonult, az excaliburt pedig visszahelyezte abba a sziklába, ahonnan egykoron kiemelte. Eközben egykori barátja, Lancelot átveszi a trónt és kíméletlen hajtóvadászatot indít Arthur szövetségesei ellen. Ám a legendás király egy szép napon visszatér és kezdetét veszi a mindent eldöntő döntő harc a harcok trónjáért.

2029: a mindentudó Skynet computer az emberi ellenállás utolsó bázisait akarja megtörni, miután szinte az egész emberiséget felszámolta. Skynet megtalálta a módját, hogy néhány harcosát, a tökéletes cyborgokat, azaz a Terminátorokat visszaküldje az időben, hogy megváltoztassa a történelem menetét. A történet arról a Terminátorról (Arnold Schwarzenegger) szól, akinek missziója a lázadók vezérének az anyját megölni 1984-ben, még fia születése előtt. Az ellenállók is visszaküldik az időben saját harcosukat, Kyle Reese-t (Michael Biehn), hogy védje meg az anyát, Sarah Connort (Linda Hamilton). A két fémakarat kegyetlenül összecsap.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.