A Sunday, three young friends read the obituary of a schoolmate with whom long ago they lost contact. They go to the morgue and realize that they are wrong: that burial is not that of their fellow student. From this, the confusion and random weave a story of friendship, love and death.

"The Hart of London" is an endlessly layered tour de force. It explores life and death, the sense of place and personal displacement, and the intricate aesthetics of representation. It is a personal and spiritual film, marked inevitably by Chambers’s knowledge that he had leukemia. The late American avant-garde filmmaker Stan Brakhage said of Hart, "If I named the five greatest films [ever made], this has got to be one of them." Even this high praise falls short of hyperbole. The Hart of London is at the centre of Chambers’s extraordinary achievement.

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

Borzalmas környezeti katasztrófa történik az öböl közelében, egy nyersolajat szállító tanker zátonyra fut és hatalmas mennyiségű olaj kerül a vízbe. A három bálna, élükön Willyvel az öbölben rekednek, s ha hamarosan nem kapnak segítséget, elpusztulnak. Jesse és társai életüket is kockára teszik, hogy barátaikat megmentsék. De Jesse-t a kíméletlen üzletemberek és a katasztrófa mellett más is aggasztja, féltestvére, Elvis, aki anyjuk halála miatt náluk tölti a nyarat. A Szabadítsátok ki Willyt! folytatása megható történet az ember és állat barátságáról, és a napjainkban igencsak aktuális környezetszennyezés hatásairól.

Joan (Kathleen Turner) elvállalja, hogy megírja egy afrikai ország uralkodójának, Omar (Spiros Focás) arab sejknek az életrajzát. A helyszínen kiderül, hogy a sejk ellenszenves zsarnok, aki egy különös gyöngy révén az egész keleti világ feletti uralomra tör. Joant bebörtönzik és bár az időközben felbukkanó Jack (Michael Douglas) segítségével sikerül megszöknie, az ékszer rejtélye nem hagyja nyugodni. Az ellenség ismét ugyanaz: a heves vérmérsékletéről ismert Ralph (Danny DeVito) nyomában járnak, aki pontosan tudja, hol rejtőzik ez a bizonyos kincs.

A fivér című film főhőse, Danyila, leszerelése után Szentpétervárra utazik, hogy találkozzon bátyjával, akiről kiderül, hogy a maffia bérgyilkosa. A fiú úgy dönt, hogy Viktor oldalán elsajátítja a gengszterek mesterségét. A film második részében Danyila Moszkvába megy, ahol találkozik a csecsen háborúból visszatért bajtársával. A férfi elpanaszolja Danyilának, hogy Dimitrij nevű ikertestvére, aki a chicagói jéghoki csapat tagja, összeütközésbe került a maffiával. Néhány nappal később Danyila holtan találja a barátját, ezért elhatározza, hogy bátyjával Amerikába utazik és megkeresi Dimitrijt.

A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

Noriko 27 éves lány és még mindig özvegy apjával él. Környezete házasságra ösztönzi, de Noriko így is tökéletesen elégedett az életével. Amikor nagynénje szerez neki egy udvarlót, azzal kezdi zsarolni, hogy apja titkon az újranősülést tervezgeti. (snitt.hu)

Egy Ephemerol nevű nyugtatószer szedésével a terhesség hónapjai alatt elérhető, hogy a magzatból kifejlődő gyermek telekinetikus képességekkel rendelkezzen. Az így világra jött "agyfürkészők" képesek embertársaik agyáramaiba bekapcsolódni, azokat manipulálni és pusztán gondolati erejükkel a fejüket szétrobbantani. Egy rendkívül tehetséges "agyfürkészőt", Vale Cameront egy cég arra béreli fel, hogy a konkurens csoport "agyfürkészőjével" megvívjon, aki szabotázsakcióival akadályozza a cég kutatásait, s ezzel komoly veszteségeket okoz a vállalatnak, így juttatva előnyhöz a versenytársat. Kiderül, hogy Vale testvére, Revok az ellenséges "agyfürkésző", és hogy apjuk érdekelt a gyógyszergyár machinációiban, amely az Ephmerolt előállította.

Az egyetemista Mark részt vesz egy diákmegmozduláson a hatvanas évek végén. A rendőrség brutálisan szétveri a tüntetést. Az összecsapások során lelőnek egy rendőrt. Mark is gyanúba keveredik. Egy lopott kisrepülőgéppel próbál menekülni a számára egyre terhesebb világtól. Ennek során találkozik a csinos Dariával. A civilizációtól távol, a Halálvölgyben (Death Valley) kötnek ki, ahol szerelembe bonyolódnak egymással. A fiatal pár közös álmodozása azonban nem válhat valóra...

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

As a group of university students go out for a night on the town, a sophomore known only as "The Girl with Black Hair" experiences a series of surreal encounters with the local nightlife – all the while unaware of the romantic longings of "Senpai", a senior student who has been creating increasingly fantastic and contrived reasons to run into her in an effort to win her heart.

Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.

Amikor már azt hitted, hogy biztonságos visszamenni a táborba... itt a még szívdobogtatóbb borzalom! Öt évvel a Kristály-tavi táborban történt szörnyű vérfürdõ után már csak a legenda maradt Jason Voorhees-bõl és tébolyult anyjából, akik meggyilkoltak hét táborozót. A közeli nyári táborban az új vendégek fittyet hánynak a figyelmeztetésre, hogy ne menjenek a hírhedt hely közelébe. A fiatalok elõvigyázatlanul kóborolnak a környéken, nem érzik a baljós, leselkedõ veszély jelenlétét. Egymás után megtámadják és kegyetlenül lemészárolják õket. Feszültség és sikoltozás bõven akad ebben a lebilincselõ thrillerben.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

Obelix elmondja Asterix-nek, hogy szerelmes, de érzelmeit nem meri a lánynak bevallani, mert túlságosan szégyenlős. Miközben a jó barát megpróbál önbizalmat önteni belé, Obelix tudomására jut, hogy a hölgy mást szeret, mégpedig a jóképű Tragicomix-ot. Hősünk összetörik a hír hallatán, de amikor az imádott lányt és annak kedvesét a rómaiak elrabolják, eljön számára a nagy lehetőség, hogy bebizonyítsa: ki a legény a talpán. Sok vidám kaland közepette Asterix és Obelix végre megtalálja a fogságba esett párt, akiket a rómaiak épp akkor akarnak Julius Caesar születésnapi ajándékaként az arénába dobni.

Walter Burns egy nagy chicago-i lap szerkesztője. Nemrég vált el feleségétől, Hildy Johnsontól, aki egyben egyik legjobb riportere is. Amikor Hildy bejelenti a férfinek, hogy eljegyezte magát egy biztosítási ügynökkel, és másnap összeházasodnak, Walter őrült hadjáratba kezd, hogy visszaszerezze a nőt. Minden leleményességét latba vetve, számtalan trükkel igyekszik elriasztani a lelkes vőlegényt, és egyúttal rávenni Hildyt, hogy írjon meg egy utolsó nagy sztorit egy gyilkosról.

Dosztojevszki munkásságával folytatott kalandja után, utolsó filmjében Robert Bresson Tolsztoj novelláját használta alapul. "A pénzt" Cannesban a zsűri Nagy Díjjal jutalmazta. A film főhőse Yvon, a szerény olajszállító, akinek egy nap hamis pénzzel fizetnek. Ő ezzel a bárban felgyülemlett adósságát szeretné rendezni, de lebukik. A férfi elvesziti munkáját és szabadságát, családja pedig elhagyja. A kegyetlen sors miatt agyongyötört, keserű és frusztrált Yvon haragját a világ és önmaga ellen fordítja.

A mű atmoszférájában, problémafelvetésében számos ponton kapcsolódik Farhadi korábbi filmjéhez, a Nader és Simin - Egy elválás történetéhez. Tulajdonképpen klasszikus háromszög dramaturgiával dolgozik a rendező, elképesztő drámai mélységgel. Tragikus események sorát okozó élethazugságokkal olyan feszültséget teremt, hogy azt még egy thriller is megirigyelhetné. A sztori három emberre fókuszál: Ahmed, aki négy év különélés után tér vissza Párizsba, hogy elváljon francia feleségétől, Marie-tól, aki időközben már egy másik férfival él. Később kiderül, hogy ez az ember házas, és a felesége kómában fekszik, mivel öngyilkosságot követett el.

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.