Simon Cordier, a French magistrate and amateur sculptor comes into contact with a malevolent entity. The invisible - yet corporeal - being, called a "horla" is capable of limited psychokinesis and complete mind control.

A film története két szálon fut: az egyik 1993-ban, a Dél-szláv háború, a másik a II. Világháború idején játszódik. Mindkét cselekmény kölcsönösen összefügg egymással, amik aztán egybeforrnak az időtlen temetőnél. A sötét órák idején azonban ismét kitör a harc. Megmutatkozik a tűz ereje és a halottak megszólalnak: minden háború halottja. Az Élők és holtak több, mint pusztán háborús film. Értelmetlenséggel és elkerülhetetlenséggel szembesül a néző; a film csak bemutatja, hogyan válhatnak ellentmondásossá a műfaji elemek, hogyan lehet a katonákat pusztán az öldökléssel kiforgatni saját énjükből, és helyezni őket metaforikus szintre.

Goethe Faustjának és Genshin Ojoyoshujának, valamint az alvilág kínjairól szóló X. századi buddhista értekezésnek a szentségtörő egyesülésében megfoganva, a Jigoku volt az utolsó darabja annak a kilenc újító és eszelősen különc horrorfilmnek, amiket Nakagawa az 1950-es években forgatott a zsánerfilmeket gyártó Shintoho Studiónál. Túlcsorduló, bugyborékoló sós tavaival, erőteljes hang-kép orgiájával, az olykor teljesen irracionális cselekménnyel, a szem ellen intézett, könyörtelen montázsrohamaival a Jigoku több mint csupán egy, a határokat átlépő, nagy, klasszikus horror: a filmvásznon addig soha nem látott, egyedülálló mű az üdvözülés nélküli bűnről.

Howard Phillips Lovecraft, bár a horror legnagyobb mesterei közé tartozik, a műveit igen felemás eredménnyel sikerült csak mozivászonra adaptálni az évek során. Voltak jó példák, kevésbé jók, egyenesen borzalmasak, és vannak olyanok is, amelyekről a többség valószínűleg nem is tud. Mert úgy őszintén – ki gondolná azt, hogy Roger Corman legendás Poe-sorozatának egyik darabja nem Edgar Allan Poe hasonló című verséből, hanem Lovecraft egyik leghíresebb novellájából, a Charles Dexter Ward esetéből készült? Képzelhetitek a meglepetésemet, hiszen ráadásul még csak nem is kis filmről van szó, Corman rendezése mellett olyan legendás színészek alkotják a szereplőgárdát, mint Lon Chaney Jr. és Vincent Price – lássuk hát az eredményt.

Az ikerpár, Gore (David Paul) és Kutchek (Peter Paul) még gyerekkorában a gonosz Kadar (Richard Lynch) fogságába esik. Az ottani börtönélet erős gladiátorokká nevelte őket. Hosszú évek telnek el addig, amíg rájönnek arra, hogy kik is ők valójában. Ez a felismerés azonban arra készteti őket, hogy elszökjenek a rettenetes börtönből és elinduljanak legyőzni ellenségeiket, kiszabadítani fogságba esett királynőjüket. Legfőbb céljuk azonban az, hogy visszaszerezzék törzsük ősrégi varázskövét. Ehhez azonban le kell győzzék a gonosz sárkányt, aki azt bitorolja

Three stories adapted from the work of Edgar Allen Poe: 1) A man and his daughter are reunited, but the blame for the death of his wife hangs over them, unresolved. 2) A derelict challenges the local wine-tasting champion to a competition, but finds the man's attention to his wife worthy of more dramatic action. 3) A man dying and in great pain agrees to be hypnotized at the moment of death, with unexpected consequences.

It is written among the limitless constellations of the celestial heavens, and in the depths of the emerald seas, and upon every grain of sand in the vast deserts, that the world which we see is an outward and visible dream, of an inward and invisible reality ... Once upon a time there was a golden city. In the center of the golden city, atop the tallest minaret, were three golden balls. The ancients had prophesied that if the three golden balls were ever taken away, harmony would yield to discord, and the city would fall to destruction and death. But... the mystics had also foretold that the city might be saved by the simplest soul with the smallest and simplest of things. In the city there dwelt a lowly shoemaker, who was known as Tack the Cobbler. Also in the city... existed a Thief, who shall be... nameless.

A II. világháború idején Rosemary gonosz módon levélben szakít a fronton harcoló szerelmével. A háború végeztével a hősök hazatérnek és nem sokkal később az érettségi bálon Rosemaryt és újdonsült fiúját megöli egy katonai ruhába öltözött alak. 35 év elteltével ismét érettségi bált tartanak Avalon Bay-ben, és a katonaruhás rém ismét aprítani kezdi a kisváros fiatalságát...

Kosztümös horror film ármánnyal és szerelemmel, élve eltemetett feleséggel, aki addig kísért a titokzatos, ősi kastélyban, amíg őrületbe kergeti annak urát, és persze váratlan fordulattal a pókhálós kínzókamrában...

Egy kisszerű UHF-állomás (mely a legalacsonyabb minősítést kapta az országban) főnöke akaratlanul is megüti a főnyereményt furcsa programozó ötletével, hogy eltitkolja, a 62-es csatorna megy le adásban.

A film három horror történetet mesél el. Az elsőben Rosy-t a fiatal nőt a lakásán telefonhívásokkal fenyeget a múltjából újra előkerülő börtönből szökött bűnöző. A másodikban egy fiatalember éjszakai lovaglása során egy holttestet talál hátában egy késsel. A közelben lévő házban rátalál egy család három tagjára, ám kiderül, hogy a családfő egy vámpír, aki a szerettei vérével táplálkozik. A harmadikban egy nővér ellopja egy holttest kezéről a rajta lévő gyűrűt, ám a holttest bosszút áll.

Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

Wyatt és Billy egy jól sikerült drogüzlet után motorra szállnak és nekiindulnak Amerikának. Különösebb cél nélkül tartanak Los Angelesből New Orleans felé. A két "vadnak született" hippit sehol sem fogadják kitörő örömmel, egy kisvárosban börtönbe is kerülnek. Itt megismerkednek a helyi társaságból úgyszintén kilógó alkoholista ügyvéddel. Kiszabadulásuk után George is velük tart.Dennis Hopper road movie-ja évtizedek óta kultuszfilm. Tandarab és kötelező látvány. A temetőjelenet pszichedelikus montázsa Antonioni Zabriskie Pointjának vonatkozó képsorával egyetemben az ellenkultúra egyik emblémája lett. 1969-ben így nézett ki az amerikai álom a leálló sávból.

A történet egy Sam (Andrew Garfield) nevű férfiról szól, aki megszállottja bizonyos dolgoknak. Megszállottja egy milliárdos mogul meggyilkolásának, a Los Angeles-i kutya gyilkosságoknak és megszállottjává vált Sarah-nak (Riley Keough), az új szomszédjának, aki egy nap eltűnik. Sam barátja segítségével (Topher Grace) nyomozásba kezd az eltűnt lány ügyében.

Clive és Elsa sztártudósok, akik hírnevüket annak köszönhetik, hogy különböző állatok DNS-ével bizarr hibrideket hoztak létre. Nemcsak munkájukban alkotnak párt, az életben is. Kutatóként legfőbb céljuk egy emberi hibrid előállítása lenne, de a munkájukat eddig finanszírozó vállalat ezt már nem támogatja, ezért úgy döntenek, titokban folytatják kísérleteiket. Létrehoznak egy különleges lényt, akit Drennek neveznek el. A hibrid gyors életciklusa révén hónapok alatt csecsemőből felnőtté válik. Miközben a két tudós mindenáron igyekszik leplezni a titkot, teremtményük kísérleti alanyból személlyé válik, sőt, képességeivel túlhaladja legmerészebb álmaikat. Hamarosan pedig a legijesztőbb rémálmaikat is.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

Valerian és Laureline a kormány különleges ügynökei, akiket az univerzum rendfenntartásával bíztak meg. Valerian azonban többet remél egy egyszerű szakmai kapcsolatnál, ezért szünet nélkül ostromolja partnerét, Laureline-t, aki hagyományos értékrendje miatt, no meg ismerve Valerian kusza nőügyeit, folyamatosan visszautasítja. Parancsnokuk útmutatása alapján következő küldetésük a lélegzetelállító intergalaktikus városba, Alphába vezet, amely egy folyamatosan növekvő metropolisz a világegyetem négy sarkából érkező ezernyi különleges fajjal. Az idők során az Alpha 17 millió lakosa összekovácsolódott - egyesítették képességeiket és technológiájukat a fejlődés érdekében. Sajnos azonban az Alphán nem mindenkinek ugyanaz az érdeke, láthatatlan erők dolgoznak a háttérben, amelyek hatalmas veszélyt hozhatnak az emberiségre...

Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.