Michael Corleone egyre inkább úgy érzi, hogy családja tevékenységeit ideje lenne legalizálni. A régi típusú maffiának ugyanis mára már leáldozott. Ezért dönt úgy, hogy a szerencsejáték-iparból kiszállva inkább a tőzsde és a bankvilág irányába fordul. Így kerül kapcsolatba a Vatikán egyik bankjával is. S hamarosan olyan üzletet kötnek, ami végleg eldönti a Corleone család sorsát.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.

Chihiro, a tízéves, önfejű kislány meg van győződve arról, hogy az egész világ körülötte forog - épp ezért képtelen belenyugodni abba, hogy szüleivel új városba költözik, és csalódottságát meg sem próbálja leplezni az utazás alatt. Amikor az erdőben eltévedve egy különös zsákutca végére érnek, a kis család rábukkan egy sötét alagútra, amelynek másik végén szellemváros fogadja őket. Az üres utcákon fejedelmi lakomától roskadoznak az asztalok: az éhes szülők mohón a finom ételekre vetik magukat, ám hamarosan disznóvá változnak, amikor a városban felbukkannak a valódi vacsoravendégek. Az eldugott mesevilág lakói ősi istenek és más csodalények, uralkodója pedig Yubaba, a gonosz boszorkány. Chihiro csak akkor mentheti meg szüleit, ha hasznossá teszi magát Szellemországban és munkát talál magának a banya hatalmas fürdőházában.

A tizenkét esküdtnek, látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.

Batman valamint két társa, egy rendőr és egy ügyész mindent elkövet, hogy megtisztítsa Gotham City utcáit a banditáktól. Már kezdik azt hinni, önként vállalt feladatukat siker koronázhatja, amikor megjelenik a bűnözők között valaki, aki minden elődjénél ravaszabb és veszélyesebb. Úgy hívják: Joker. A városban ettől kezdve a félelem az úr: elszabadul a korlátlan, értelmetlen, kivédhetetlennek tűnő gonoszság.

Adott két idősödő, szabad szájú, tökös, szimpatikus gengszter, Vincent és Jules, akik igyekeznek főnöküknek visszaszerezni egy aktatáskát. Ehhez persze meg kell ölniük pár embert, de ez az egyszerű bérgyilkosokkal gyakran megesik. Jules a rá célzott golyókat csodával határos módon elkerüli, s ezt jelnek tekintvén úgy dönt, felhagy eddigi életével. Társának viszont el kell vinnie szórakozni a gengszterfőnök feleségét... Van továbbá egy boxoló, Butch, aki a hírhedt marffiafőnök, Marselleus Wallace átvágását tervezi. Hogy-hogy nem, odáig fajul a történet, hogy végül már inkább a megmentésére készül, mint a lelövésére... Nem utolsósorban, pedig, van egy piti rabló-párosunk is, akik éppen egy étterem kirablására készülnek. Ám ott reggelizik Vincent és Jules.

Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.

McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói -akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide- semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. McMurphy hamar elveszti a kívülállás páncélját, ezért megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás -valójában fegyelmezni, idomítani akarás- csak rontja állapotukat.

1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

Kubából emigrált az Egyesült Államokba Tony Montana, a Sebhelyesarcú. A bűnözőnek sikerült megtévesztenie a Bevándorlási Hivatalt és megkapja a letelepedési engedélyt. Esze ágában sincs tisztességes életet élni. Az első adandó alkalommal elszegődik Miami legnagyobb drogbárójához, Frank Lopezhez. Tony gyorsan kapaszkodik felfelé a ranglétrán, a kitartásának, hűségének és kíméletlenségének köszönhetően a drogbáró egyik bizalmasa lesz. A Sebhelyesarcú azonban ennél többre vágyik, Lopez barátnőjét felhasználva át akarja venni a hatalmat.

Bruce Banner, a tudós kétségbeesetten keresi a gyógymódot arra a gamma-sugárzásra, amely megmérgezte a sejtjeit, és egy fékezhetetlen haragú erőt szabadít fel benne: a Hulkot. Banner kénytelen az árnyékba húzódni, bujkálni, elszakadni attól az élettől, amit ismert, és attól a nőtől, akit szeretett, miközben menekül az őt üldöző "Villám" Ross tábornok és a hadigépezet elől, akik azért üldözik, hogy elkapják, és erejét brutálisan kihasználják. Emellett azonban feltűnik a színen egy új, szörnyű ellenfél, a Förtelem, akinek pusztító ereje még Hulkét is felülmúlja. Hősünknek tehát döntenie kell: vagy elfogadja a tudós békés életét, vagy felfedezi a hőst abban a lényben, aki benne lakozik.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.

James Bond egyszerű ügyben kezd vizsgálódni, de hamarosan észreveszi, hogy rejtélyes merényletek céltáblájává vált. Ellenfelei ezúttal a fekete mágia alkalmazásától sem riadnak vissza. Lassan kiderül, hogy az egész ügy hátterében Kananga áll, akit az alvilágban csak Mister Big néven ismernek. Mivel több tonna heroin forog kockán, a bűnöző nem ismer tréfát. Igencsak megszorongatná Bond nyakát, ha az nem lelne szövetségesre Solitaire-ben, a gyönyörű jósnőben. És nem olyan könnyű térdre kényszeríteni a 007-es ügynököt, aki holtbiztosan üt és lő, de semmi sem hozza ki sodrából. Meg sem kottyan neki néhány éhes krokodil vagy részvétel egy véres voodoo-szertartáson. Egyetlen gyengéje talán a gyengébb nem. De James Bondot nem kell félteni.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

A csodáról és szerelemről szóló történet főhőse Mitsuha és Taki. Mitsuha egy középiskolás lány, aki a húgával együtt a nagymamájával lakik egy pici városban mélyen a hegyek között. Mitsuha az itteni polgármester lánya, aki nagyon szigorú, főleg amiatt, hogy közelednek a választások, és szeretné, hogy a lánya példásan viselkedjen. A tradícióktól szorongatott Mitsuha nagyvárosi életről álmodozik. Tokio centrumában él Taki, a középiskolás fiú, aki ideje nagy részét a barátaival tölti, vagy egy olasz étteremben pincérkedik, de igazi szenvedélye az építészet és a képzőművészet. Egy nap Mitsuha azt álmodja, hogy ő egy fiú Tokio belvárosában, Takinak pedig szintén nagyon élénk álma van arról, hogy ő egy vidéki lány messze a hegyek között.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.