Philip Marlowe magánnyomozót egy milliomos idős férfi azzal bízza meg, hogy derítse ki, mivel zsarolja lányát egy könyvekkel üzletelő férfi. A detektív felkeresi a könyvkereskedőt, de már csak a hulláját találja - a holttest mellett pedig ott ül megbízója lánya, önkívületi állapotban. Marlowe innentől fogva ahová csak beteszi a lábát holttestekbe botlik, kaszinótulajdonosokat és simlis üzletembereket követ, gazdag és veszélyes nők társaságában forog, ügyetlen bérencek lövései elöl menekül, cinikus humorát azonban még a legveszélyesebb helyzetekben sem veszíti el. Az ügyet pedig tovább bonyolítja a gyönyörű és ravasz Vivien, munkaadójának idősebb lánya.

Key Largo festői kis sziget Florida partjainál. Elesett bajtársa apjának itteni szállodájába vonul vissza csendesen szemlélődő, örök kívülállónak az olasz frontról őrnagyként hazatért egykori újságíró, hogy aztán egyre jobban belesodródjon a helybéliek zűrös ügyeibe.

Mexikóban, az 1920-as években találkozik két kalandor, Dobbs és Curtin az aranyásóval Howarddal. Felkerekednek, hogy az értékes fém keresésére induljanak, s valóban egy aranytellérre akadnak. A meggazdagodás hirtelen elérhetővé válása felerősíti kölcsönös bizalmatlanságukat, melyet csak Cody, a zsaroló elleni közös ellenszenvük old fel. Amikor Cody banditák megölik, a három férfiúból kitör a vad gyűlölet. Miután Howard már lemondott az aranyról, s ott hagyta társait, véres leszámolásra kerül sor Dobbs és egykori barátja Curtin között, melynek során Curtin súlyos sebesülten marad a helyszínen. Dobbs sem tud azonban az aranyleletből hasznot húzni, mivel ő egy indián rajtaütés során veszti életét.

Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

Három katona tér vissza az I. világháborúból az 1920-as évek USA-jába. Egyikük - Lloyd Hart - ügyvédként, másikuk - George Hally - alkoholcsempészként, harmadikuk - Eddie Bartlett - taxisofőrként folytatja életét. Mivel azonban ekkortájt az alkoholtilalom kijátszása gyors meggazdagodással kecsegtet, Eddie a csempészet mellett dönt: Panama Smith társaságában nagyban üzletel, s az üzletbe George-ot is beelveszi. Az üzlet kegyetlensége azonban riasztóan hat Eddie-re, aki inkább részvényspekulációval próbálkozik. Az 1929-es "fekete péntek"-et követően rákényszerül, hogy egész üzleti részét eladja George-nak. Amikor Eddie megtudja, hogy George közös háborús bajtársukat, Lloydot - aki közben a törvény tántoríthatatlan védelmezőjévé lett - meg akarja ölni, megpróbálja tettétől visszatartani, ez azonban nem sikerül neki. Eddie lelövi George-ot, közben őt George testőrei gyilkolják meg.

A concert by contemporary instrumental musician, Yanni, recorded live at the Herodes Atticus Theatre in Athens on 25 Sep 1993.

A szesztilalom nyertesei közé tartozó, dörzsölt Roy Earle több év börtön után szabadul, s noha elege van már a bűnöző életből, pártfogói rábeszélésére egy utolsó munkát még elvállal. A Sierra-hegység egyik gazdag vendégek által látogatott szállodájának széfjét kell kirabolnia. A bűntársaknak kiválasztott fiatal gengszterekben Earl egyáltalán nem tud megbízni, a társaságukba keveredett Marie-ban azonban rokonlélekre talál.

Cora Smith tulajdonképpen már csak megszokásból él együtt lényegesen öregebb férjével, Nickkel. Frank Chambers, férje új alkalmazottja, újra szenvedélyt és érzéseket hoz életébe. A kölcsönös vonzalom odáig fokozódik, hogy azt tervezik, megölik Nicket, akinek pénzéből új jövőt építenek maguknak. A gyilkosságot ügyesen balesetnek álcázzák, azonban a tett egymás iránti érzéseiket is igencsak megviseli. Csak amikor kiokoskodott közös tervük csődöt mond, találnak újra vissza egymáshoz.

Egy férfi (Humphrey Bogart), akit felesége meggyilkolásának vádjával, de téves ítélet alapján börtönöznek be, megszökik a San Quentin-i börtönből, hogy megpróbálja bebizonyítani ártatlanságát. Egy gyönyörű ismeretlen (Lauren Bacall) siet segítségére: menedéket nyújt neki - ám a veszélynek koránt sincs még vége...

A világválság idején kisbirtokos farmerek ezrei mennek tönkre. A filmbeli farmercsaládot a természeti katasztrófák és a gazdasági változások űzik el földjeiről. Számukra a nagy utazás végcélja egyet jelent a nyugalom, a biztonság és egy új otthon megtalálásával. John Ford több filmjében foglalkozott kora égető problémáival. Amellett, hogy hűen vitte filmre Steinbeck legjelentősebb regényét, tipikus Ford-művet alkotott. A cselekmény modellje kísértetiesen hasonlít a Hatosfogatéhoz, csak éppen mások a szereplők, s postakocsi helyett rozzant teherautó, indiánok helyett - ahogy Sadoul mondja - "egész Amerika a maga intézményeivel, nagybirtokosaival, rendőrségével" szerepel a filmben.

Fivére halála után Larry Talbot hazatér amerikából Wales-i szülőházába. Egy helyi lánnyal, Jenny Williams-szel ellátogat a cigány táborban rendezett karneválra, ahol a lányt megtámadja egy különös szerzet. Larry élet-halál küzdelemben megöli a bestiát, amelyről kiderül, hogy egy farkasember volt. A dulakodás közben a vérfarkas megmarja a férfit. Egy cigány asszony elárulja Larry-nek a rettenetes titkot: a farkasember harapása miatt ezentúl minden teliholdkor Larry is vérfarkassá változik majd...

Hideg számítás vezérelte Phíllis Dietrichsont, amikor lényegesen öregebb, vagyonosabb férjet választott. Házassága érdekében először férje feleségét kellett megölnie, most pedig férje mielőbbi halálában reménykedik, hogy megszerezhesse annak vagyonát. A befolyásolható biztosítási ügynök, Walter Neff személyében megfelelő eszközt talál terve megvalósításához. Férjét baleset látszatát keltve megölik, így hozzájuthatnak a magas biztosítási díjhoz, mely biztosítás megkötését Phyllis erőszakolta ki férjétől. A tett elkövetése után Walter rájön, hogy Phyllis kijátszotta őt. Kétségbeesetten és a lelkiismeret-furdalástól gyötörve lelövi a nőt, közben azonban ő is súlyosan megsebesül. Végül barátja, Barton Keyes hangrögzítő készülékére mondja vallomását.

Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

Luke egy fegyenctelepen tölti a "köztulajdon szándékos rongálása" miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor édesanyja halálhírére magánzárkába teszik (nehogy a gyász szökésre késztesse), a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... (port.hu)

Eli Cross, a diktatórikus módszerekkel dolgozó, ám nagyon elismert filmrendező monumentális filmet forgat az első világháborúról. A forgatás közben az egyik kaszkadőrje baleset miatt életét veszíti. Amikor Cameron, a rendőrség elől menekülő fiatalember megjelenik a forgatáson, Cross felajánlja neki a munkát. Cameronnak a kaszkadőri állás jelenti a menekvést a rendőrségtől. Cross számára pedig a fiú jelenléte biztosítja, hogy senki sem fogja a halott kaszkadőrt keresni. A két ember látszólag egymásra van utalva. A rendező azonban egyre nehezebb és veszélyesebb feladatok elé állítja Cameront. A fiúban felmerül a gyanú, hogy Cross meg akarja őt ölni...

A történet helyszíne a XVII. század királyi Spanyolországa, IV. Fülöp gyenge és könnyen manipulálható monarchiáját egy korrupt királyi ház irányítja. Intrikák és csalások, párbajok és csaták, szerelem és utálat szolgálnak az "Alatriste kapitány" díszletéül. Alatriste kapitány, az egyszerű katonából lett zsoldos kapitány a század polgárháborújának hősi alakja.

A Sabrina elbűvölő, humoros és Hollywood legnagyobb csillagaival tündököl. Humphrey Bogart, Audrey Hepburn és William Holden a főszereplői ennek a Hamupipőke történetnek, melyet a neves filmes, Billy Wilder (Alkony sugárút, Van, aki forrón szereti) rendezett. Bogie és Holden a hipergazdag Larrabee fivérek Long Islandről. Bogie tetőtől talpig munkában van, Holden tetőtől talpig aranyifjú. De amikor Sabrina, a családi sofőr lánya hazatér Párizsból, immáron felnőtten és elragadón, minden készen áll a családi tűzijáték kirobbanására, ahogy a fivérek Hepburn igéző bájainak bűvöletébe esnek.

Louis Durand az Indiai Óceán közepén fekvő Reunion szigeten élő gazdag dohányültetvényes. Mivel magányosnak érzi magát, házassági hirdetést ad fel. De a nő, aki megérkezik, nem az, akivel Louis levelezett... és itt kezdődik a rejtély. Julie részt vett az asszony meggyilkolásában, és helyette utazott a szigetre, hogy hozzámenjen Louis-hoz és megszerezze annak vagyonát. Az esküvő után nem sokkal el is szökik férje vagyonával. De Louis rájön, hogy mindennek ellenére szereti Julie-t, (aki valójában Marion) és utána utazik Franciaországba.

Cable Hogue csalódott két legjobb barátjában, útját ezért egyedül folytatja a sivatagban. Magányosan, éhesen és szomjasan, egy napon váratlanul vizet talál a száraz síkság közepén. Hamar rájön, hogy a terület éppen a postakocsi útvonalára esik, így ha megvenné és vendéglőt nyitna, akkor a víz az aranynál is több hasznot hozhatna. Új otthonában egy lézengő pap társul mellé, a közeli városban pedig megismerkedik Hildyvel, a prostituálttal, akibe beleszeret. Sam Packinpah a hatvanas évek végén feltámasztotta a kihalófélben lévő műfajt, a westernt. A pap, a kurtizán és a magányos hős című munkájában a zsáner minden kellékét felhasználja: a bosszú, a szerelem, a szent kurva, a szerencse, a tragédia és a színhely - a sivatagos vadnyugat - kulcsfogalmak. A film ballada egy magányos hősről, aki csak a természetben talál otthont és nyugalmat. A shakespeare-i A vihar ihlette filmet Peckinpah a legkedvesebb munkájának tartotta.

Ez a film volt Henry Fonda visszatérése Hollywoodba, miután hat évig kizárólag színházban, illetve televízióban játszott a keleti parton, félve, hogy baloldali nézetei miatt a McCarthy-bizottság célkeresztjébe kerülne. (A hangosbemondó legalább akkora marhaságokat szajkóz, mint a M.A.S.H.-ben!)