A filmtörténet egyik legizgalmasabb szerelmes kémtörténete, Hitchcock egyik legnépszerűbb filmje. A filmben Alicia, a fiatal, amerikai lány édesapját háborús bűnösként elítélik. Az amerikai titkosszolgálat felajánl a hányatott sorsú, szabados életmódot folytató lánynak egy lehetőséget, mellyel segíthet hazájának, egyben jóváteheti apja bűntetteit. A feladatot csak ő végezheti el, mivel apja Braziliában élő náci összeesküvő társai közé kell beépülnie. Alicia vállalja a feladatot. Összekötője egy vonzó titkosszolgálati tiszt lesz. Az események úgy hozzák, hogy feleségül kell mennie az egyik vezető náci összeesküvőhöz. A veszélyes kémfeladat során nemcsak szerelme, boldogsága, de élete is nagy veszélybe kerül.

A történet egy elmegyógyintézetben játszódik, és kissé erőltetett hódolat a pszichoanalízis divatja előtt. Az álomjelenetek díszleteinek megtervezésével Salvador Dalít bízták meg. Az egyik doktornő beleszeret az új orvosba, ám rá kell jönnie, hogy a férfi emlékezetkihagyásban szenved és talán gyilkolt is. Karrierjét, sőt talán életét kockáztatva, a nő mégis gyógyítani kezdi...

Jones amerikai újságírót lapja 1939 elején Európába küldi, hogy beszámoljon az esetleges világháború lehetőségéről. A véletlen úgy hozza, hogy Londonban találkozik egy idős politikussal, aki fontos dolgokat tud. Egy megrendezett merénylet után az öregurat náci kémek elrabolják. Jones egy fiatal lány segítségével Hollandiába indul a professzor felkutatására, akinek az apja állítólag egy pacifista szervezet elnöke, valójában azonban náci vezető egyéniség. Egy tengeri repülőszerencsétlenség után az apa öngyilkos lesz, de Jones megmenekül, majd később Londonban újra találkozik a lánnyal...

1880 táján egy nyugalmas walesi völgy lakói nyugodt életüket veszélyeztetve érzik, mivel a völgyben nagy kiterjedésű szénlelőhelyet fedeznek fel. A föld kincsének feltárása a bányatulajdonosok nagyszabású beavatkozása nyomán indul be. A film egy bányászcsalád sorsán keresztül ábrázolja azokat az emberi konfliktusokat, melyek a fordulat időszakában keletkeznek. A kapitalizálódás a vidéki lakosság életét igencsak megváltoztatja, s nekik alkalmazkodniuk kell.

John Robie a macska, híres ékszertolvaj visszavonultan él a francia Riviérán. Évek óta nem űzi hivatását, mikor a környék gazdagjait sorozatos rablások tartják rettegésben. Persze mindenki Robie-ra gyanakszik, aki, hogy mentse a bőrét, úgy dönt, maga fogja kinyomozni a tolvaj kilétét...

Bruno és Guy egy vonaton ismerkednek össze. Annak ellenére, hogy a barátságuk újkeletű, Bruno meglepő ötlettel rukkol elő: felajánlja, hogy megöli Guy feleségét, aki nem akar elválni a férjétől, hogy az ne tudja elvenni új szerelmét, viszont cserébe Guy ölje meg Bruno apját, mert az öreg erőszakosságával Bruno útjában van.

Egy balkáni utazás során egy angol pár, Iris és Gilbert vonaton szerzett ismerősének, a kissé öreg Miss Troynak hirtelen nyoma vész. Végül a vonat egy fülkéjében találják meg a hóbortos nőszemélyt, egyébként a Secret Service ügynökét, aki az ellenséges kém, Dr. Hartz fogságába került.

Az iróniával átszőtt történet az amerikai pénzarisztokrácia birodalmába kalauzolja el a nézőket. A felső tízezer köreihez tartozó család elkényeztetett lánya a napilapok és a bulvársajtó állandó botrányhősnője. Viharos válása után most újabb esküvőre készülődik, csakhogy az ex-férj felbukkanása alaposan feldúlja a tervezett menetrendet.

Egy német tengeralattjáró valamikor a II. világháború idején elsüllyeszt egy utasszállító hajót. Az utasok közül heten menekülnek meg egy mentőcsónak segítségével. A túlélők között van egy elegáns és jócskán elkényeztetett újságíró, egy kemény és mindenre elszánt tengerész, egy ápolónő valamint "csatlakozik" hozzájuk az ellenséges német tengeralattjáró kapitánya is, miután a tengeralattjáró is elsüllyed. Megmenekülésük érdekében mindannyiuknak együtt kell működniük, ám egyik hajótörött sem ért a navigáláshoz. Ezt a kényes feladatot kénytelenek átengedni a meggyőződéses náci német tisztnek, aki végezni akar majdnem mindannyiukkal, még mielőtt elérnék az utánpótlást biztosító német hajót. Az ördögi tervre fény derül, és a menekülőknek cselekedniük kell...

Tony Wendice, az egykori teniszcsillag már régóta tudja hogy felesége megcsalja őt, ezért a meggyilkolását tervezi. A bosszú anyagi előnyökkel is jár számára, hiszen a nő hatalmas vagyonát ő örökli. Több mint egy évig szervezi a tökéletes bűntényt, majd zsarolással ráveszi egy volt iskolatársát, hogy hajtsa végre az akciót. A terv szerint a gyilkos akkor öli meg a telefonnál álló Margót, amikor Tony, aki alibiből társaságban szórakozik éppen, felhívja otthon maradó feleségét. A megvalósítás azonban kudarcba fullad, végül a nő öli meg önvédelemből a támadóját. A dühös Tonynak ezután az aggódó férj szerepét kell eljátszania.

A kanadai Richard Hannay Londonban megtekinti Mr. Memory varietészámát, aki emlékezőtehetség-művészként produkálja magát. Hannay itt megismerkedik egy asszonnyal, aki felmegy a lakására, és ott egy kémszervezetről mesél a férfinak, melynek főnöke Jordan professzor, egy skóciai faluban él. A nőt meggyilkolják, Hannay - akit a rendőrség mint tettest gyanúsít - vonattal Skóciába utazik, hogy megtalálja az igazi gyilkost.

Amikor Manny Balestrero, a híres New York-i Stork Club zenésze hajnalban hazaérkezik a munkából, a feleségét ébren találja. Rose-t fogfájás gyötri, és az aggodalom, hogy miből fizetik majd ki a fogorvost. Manny másnap elmegy a biztosítóhoz, hogy kölcsönt kérjen. Ám ott a várt segítség helyett a rendőrséget hívják, mert Mannyben vélik felismerni azt a férfit, aki többször is fegyveres rablótámadást intézett a cég ellen. Mannyt azonnal letartóztatják. A férfi képtelen bebizonyítani ártatlanságát, mert mindazok, akik alibit tudnának neki biztosítani, rejtélyes módon, szinte nyomtalanul eltűnnek. Hiába az ügyvédi segítség, Manny egyre képtelenebb helyzetbe kerül. A tárgyalást elhalasztják, Rose pedig egyre mélyebb depresszióba süllyed. Időközben rendőrkézre kerül egy Mannyhez megszólalásig hasonló férfi, akit tetten értek fegyveres rablás során

Brandon és Philip, a két felsőbbrendűségtől vezérelt New York-i fiatalember úgy véli, hogy gyilkosság terén is képes tökéleteset alkotni. A közelgő ünnepi vacsora előtt minden ok és indíték nélkül egy kötéllel megfojtják barátjukat, David-et, majd a holttestet egy ládába rejtik. A partira - melyre David is hivatalos - sorban érkeznek a vendégek, köztük David menyasszonya és édesapja is, s eközben a letakart láda éppen büféasztalként funkcionál. Eleinte a vendégsereg mit sem sejt, ám nem sokkal később megérkezik Brandon-ék egykori filozófiatanára, Rupert Cadell, aki David távolmaradásából és a fiúk szokatlan viselkedéséből kiindulva lassan összerakja a képet.

A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.

Luke egy fegyenctelepen tölti a "köztulajdon szándékos rongálása" miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor édesanyja halálhírére magánzárkába teszik (nehogy a gyász szökésre késztesse), a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... (port.hu)

A világválság idején kisbirtokos farmerek ezrei mennek tönkre. A filmbeli farmercsaládot a természeti katasztrófák és a gazdasági változások űzik el földjeiről. Számukra a nagy utazás végcélja egyet jelent a nyugalom, a biztonság és egy új otthon megtalálásával. John Ford több filmjében foglalkozott kora égető problémáival. Amellett, hogy hűen vitte filmre Steinbeck legjelentősebb regényét, tipikus Ford-művet alkotott. A cselekmény modellje kísértetiesen hasonlít a Hatosfogatéhoz, csak éppen mások a szereplők, s postakocsi helyett rozzant teherautó, indiánok helyett - ahogy Sadoul mondja - "egész Amerika a maga intézményeivel, nagybirtokosaival, rendőrségével" szerepel a filmben.

A Temzéből megfojtott nő holttestét emelik ki, a Londonban garázdálkodó sorozatgyilkos újabb áldozatát. A sajtó tele van a módszere miatt csak "Nyakkendős gyilkos"-nak nevezett megszállott rémtetteivel. Richard Blaney, a Királyi Légierő egykori tisztje nehezen találja a helyét az életben, mióta elveszítette az állását. Sokat iszik, és könnyen méregbe gurul. Azzal azért ő sem számol, hogy a Scotland Yard a felesége meggyilkolásával vádolja. Menekülőre fogja a dolgot, és megpróbál az igazi gyilkos nyomára bukkanni.

We do not know when and how we will die. Death Row inmates do. Werner Herzog embarks on a dialogue with Death Row inmates, asks questions about life and death and looks deep into these individuals, their stories, their crimes.

A francia iskola pesszimisztikus hangulatát árasztó film egy munkás, Aldo tragédiáját mutatja be, aki egész sorsát élettársa, Irma szerelmére alapozta, s amikor a nő másba szeret bele, megszűnik számára a normális emberi élet, sőt egyáltalán az élet. Az alkotó ebből a mindennapi történetből valóságos sorstragédiát épített fel, tragikus tévedéssel és bukással, miközben nagy lélektani pontossággal ábrázolja a szerelem erejét.

A baj azzal kezdődik, hogy Ann Mitchellt, a csinos újságírónőt kirúgás fenyegeti, mert a lap új vezetése szenzációkat akar. Ann kétségbeesésében kitalál nekik egy sztorit: levelet jelentet meg egy munkanélküli nevében, aki közli, hogy a társadalmi igazságtalanságok elleni tiltakozásul öngyilkosságot fog elkövetni. A cikk olyan sikert arat, hogy a közönség követeli a folytatást, de legfőképpen látni akarja az ismeretlent, aki valójában nem is létezik. Vagy mégis...?