George Washington McLintock, a vadnyugati marhabáró egyszerre több fronton is kemény támadással néz szembe. Azt már megszokta, hogy a féltékeny vetélytársakkal és a korrupt politikusokkal hadakozzon, de most a családon belül ütötte fel a fejét az ellen. Harcias felesége válni akar, s nála is élesebb nyelvű lánya pedig egyszerűen fittyet hány az intő apai szóra. McLintock életének leginkább embert próbáló feladata, hogy jobb belátásra bírja a két makrancos hölgyet.

John Fain és társai pénz reményében elrabolnak egy kisfiút. Ha előre tudnák, kivel kerülnek szembe, talán bele se kezdenének. Az akció végeztével Jake megsebesített unokáját és egy egymillió dolláros váltságdíj-követelést hagynak maguk mögött. A környéken senki sem mer ujjat húzni a rettegett bandával, Jake azonban, aki világéletében az igazság bajnoka volt, úgy érzi, hogy ezt a lépésüket már nem hagyhatja annyiban.

A lovasság egyik fekete bőrű őrmesterét azzal vádolják, hogy megerőszakolt és meggyilkolt egy fehér lányt, és utána parancsnokát is megölte. Rutledge őrmester dezertálással tovább ront a helyzetén, mire egy régi barátját, Cantrell hadnagyot bízzák meg, hozza vissza a szökevényt. A hadnagy arra is vállalkozik, hogy a hadbíróság előtt védője legyen az őrmesternek, aki kitart ártatlansága mellett. Az igazság a bíróságon elhangzó tanúvallomások alapján bontakozik ki, megdöbbentő végkifejlettel.

A Virginiai Shenandoah-ban az özvegy farmer, Charlie Anderson, a hat fiával békés életet él.Kitör a háború, Charlie az fontolgatja, hogy ez nem a háborújuk,és nem engedi el a fiait.

Észak-Karolina, az USA hadseregének különleges kiképzőközpontja. A Zöldsapkások, vagyis azok a tapasztalt, rendkívüli katonák, akiket speciálisan a vietnámi konfliktus megoldására képeztek ki, a sajtó nyilvánossága előtt beszélnek az elkövetkező akciójukról. A küldetés: egy tábor felállítása Dél-Vietnámban, és egy helyi vezető elfogása. Az újságírók közül sokan, akárcsak a lakosság nagy része, megkérdőjelezik az Egyesült Államok szerepvállalásának szükségességét a vietnámi konfliktusban.

Megtörtént gyilkosságsorozaton alapul a film története. De Salvo 1962 és 1964 között 13 nőt fojtott meg. Fleischer dokumentatív pontosságra és tárgyszerűségre törekszik. A filmet magyarországi bemutatójakor az egyik kritikus így méltatta: "Fleischer ügyesen bontja a formát, a szélesvásznat - merész, de indokolt trükkel - valósággal miszlikre szabdalja, hogy a bűn riasztó mechanizmusát feltárhassa..."

Az Utolsó vonat Gun Hillbõl című filmben két lovas megtámad és megerőszakol egy nőt Pauley városka határában. A szerencsétlenül járt nőt ezt követően megölik. Kegyetlen bosszúra számíthatnak, hiszen a nő férje a város rendőrbírója...

Jake Cutter letartóztatja a szerencsejátékos Paul Regretet, ám hamarosan mégis egy csapatban találja magát azzal, akit börtönbe vetett, mert közösen kell felvenniük a harcot a Comancherók néven elhíresült fegyverkereskedők és tolvajok bandájával.

Három számkivetett találkozik egy haldokló asszonnyal és egy bébivel, akiket a sivatagban magukra hagytak. Megesküsznek, hogy biztonságban kijuttatják az újszülöttet a sivatagból, akár életük árán is.

Brandon Burlsworth pályafutása egyedülálló az egyetemi focicsapatok játékosai között. A srác egész életében arról álmodott, hogy az Arkansas Razorbacks játékosa lesz, de túl alacsonynak és zömöknek bizonyult ahhoz, hogy profivá válhasson. Brandon, a rendkívül elhivatott és vallásos keresztény sportoló keményebben küzdött, mint bárki más, és végül ő lett a Razorback első olyan játékosa, aki a sport mellett megszerezte a diplomát. Tizenegy nappal azt követően, hogy az NFL igazolt játékosa lett, végzetes tragédia következett be, mely mélyen lesújtott mindenkit, aki valaha ismerte.

1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.

Caesar "Rico" Bandello (Edward G. Robinson) nyughatatlan barátja, Joe Massara (Douglas Fairbanks) társaságában kirabol egy benzinkutat. Bemennek a nagyvárosba, ahol Rico agyonlő egy rendőrtisztet, s így egyenesen a főnökök főnöke, Big Boy (Sidney Blackmer) elé járulhat. Ő azonban többre vágyik, így Joe segítségével terveket sző a Big Boy-jal való leszámolásra. (port)

Harvey Pekar (Paul Giamatti) változást akar az életében, zajos eseményeket. Az adminisztrátor, aki életét olvasással, írással és dzsesszlemezek hallgatásával tölti egy nap megismerkedik egy másik zenerajongóval. A képregényeket rajzoló Robert Crumbbal (James Urbaniak) való találkozás arra ösztönzi, hogy maga is megpróbálkozzon a műfajjal. A megszokott szuperhősök helyett azonban egyszerű, hétköznapi embereket állít a középpontba és Harvey önéletrajzi ihletésű képregényei nagy sikert aratnak.

Nem sokkal az amerikai polgárháború befejezése előtt két áruló meggyilkolja MacNally tábornok legjobb barátját. Miközben a férfi az árulókat keresi, déliek fogságába kerül. Ezek arra használják McNally-t, hogy őt pajzsként használva csempésszék át seregeiket a frontvonal mögé. A tábornok azonban nem adja fel, megszökik a fogságból, és tovább kutatja azokat az árulókat, akik barátja haláláért is felelősek. Nyomozása eredményesnek bizonyul, ugyanis megtalálja a két férfit egy Rio Lobo nevű városban, ahol a két egykori áruló most a lakosságot terrorizálja. McNally nehéz feladat elé kerül: meg kell mentenie a várost a terror alól, ugyanakkor el is kell kapja a mindenre elszánt gengsztereket.

The just-out-of-college, effete son of a no-nonsense steamboat captain comes to visit his father whom he's not seen since he was a child.

Az amerikai western egyik klasszikus alkotójának csodálatos vadnyugati eposza a polgárháború befejezése után játszódik. Főszereplője Thomas Dunson, akinek hatalmas marhacsordája van Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig odaáig fajul, hogy Garth otthagyja nevelőapját...

A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát. Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.

1970-ben John Wayne Oscar-díjat kapott ezért a fantasztikus alakításért a részeges, bárdolatlan, és abszolút vakmerő félszemű rendőrbíró, Rooster Cogburn szerepében. A házsártos Roostert felbéreli egy konok fiatal lány (Kim Darby), hogy felkutassa azt a férfit, aki megölte a lány apját, és kereket oldott a családi vagyonnal. Amikor Cogburn megbízója ragaszkodik ahhoz, hogy csatlakozik a vén revolverhőshöz, szikrázik a levegő kettejük közt. És a helyzet zűrösből katasztrofálissá fokozódik, amikor a tapasztalatlan de lelkes texasi lovas csendőr (Glen Campbell) is beszáll a buliba. Nevetések és könnyek szakítják meg a vad akciókat ebben a különleges westernben.

Yul Brynner, a feketeruhás jófiú öt barátjával együtt (köztük: Robert Fuller, Warren Oates és Claude Akins) visszatér, hogy megvédje az elvetemült bűnözőktől ostromolt várost.

Django egykori katona, aki az amerikai polgárháborúban az Unió seregében harcolt, de Délről származik. Sáros, mocskos és kihalt vidéken vezet az útja, maga után egy koporsót vonszol, ami idővel igen felkelti a nézők kíváncsiságát, hogy voltaképp mit is rejt. Mivel azt, ami benne van, a főhős Djangónak hívja, ezért a néző és a többi szereplő első benyomása az, hogy talán holttest lapul benne, és azt készül eltemetni. Django valóban ezt akarja, mert vészterhes múltjától igyekszik megszabadulni.