Exposes how companies are desperately rebranding as socially responsible — and how that threatens democratic freedoms.

This film examines how media empires, led by Rupert Murdoch's Fox News, have been running a "race to the bottom" in television news, and provides an in-depth look at Fox News and the dangerous impact on society when a broad swath of media is controlled by one person. Media experts, including Jeff Cohen (FAIR) Bob McChesney (Free Press), Chellie Pingree (Common Cause), Jeff Chester (Center for Digital Democracy) and David Brock (Media Matters) provide context and guidance for the story of Fox News and its effect on society. This documentary also reveals the secrets of Former Fox news producers, reporters, bookers and writers who expose what it's like to work for Fox News. These former Fox employees talk about how they were forced to push a "right-wing" point of view or risk their jobs. Some have even chosen to remain anonymous in order to protect their current livelihoods. As one employee said "There's no sense of integrity as far as having a line that can't be crossed."

This film investigates how the media has reported war, from the First World War to the present day.

After an Afghanistan-born woman who lives in Canada receives a letter from her suicidal sister, she takes a perilous journey through Afghanistan to try to find her.

After NASA picks up a trio of mysterious signals from within our own solar system, astronaut Roger Nelson is dispatched on a multi-year solo mission aboard the Magellan spacecraft to investigate the sources.

Chronological look at the fiasco in Iraq, especially decisions made in the spring of 2003 - and the backgrounds of those making decisions - immediately following the overthrow of Saddam: no occupation plan, an inadequate team to run the country, insufficient troops to keep order, and three edicts from the White House announced by Bremmer when he took over.

Is American foreign policy dominated by the idea of military supremacy? Has the military become too important in American life? Jarecki's shrewd and intelligent polemic would seem to give an affirmative answer to each of these questions.

Deathly ill Count Dracula and his slimy underling, Anton, travel to Italy in search of a virgin's blood. They're welcomed at the crumbling estate of indebted Marchese Di Fiore, who's desperate to marry off his daughters to rich suitors. But there, instead of pure women, the count encounters incestuous lesbians with vile blood and Marxist manservant Mario, who's suspicious of the aristocratic Dracula.

The movie is a biopic about Mia Martini, an italian singer who died in 1995.

Michael Moore a pályája során állandóan visszatérő gondolatot boncolgatja: hogyan hat a kapitalizmus az amerikaiak mindennapjaira? A kérdés nem is lehetne aktuálisabb a 2008-as világválság kirobbanása óta, hiszen a sokak által "amerikai álomként" ismert csoda ma már inkább "amerikai rémálom". Vajon milyen árat kell még az USA-nak fizetnie a kapitalizmusimádata miatt? Családok mennek tönkre, az emberek sorra vesztik el állásukat, otthonukat, felélik megtakarításaikat. Moore elvezet minket az átlagemberek otthonába, kiknek az élete fenekestül felfordult, ugyanakkor elindul Washingtonba is, hogy megkeresse a felelősöket a kialakult helyzetért.

A NATO és a szovjet haderők egy iráni válsághelyzetre reakcióként kilövik atomrakétáikat. Az angliai Sheffield ennek köszönhetően teljesen elpusztul, rengetegen meghalnak. A túlélőknek pedig a teljes káosszal és a sugárfertőzöttség miatti lassú halállal kell szembesülniük.

A harmincas pár, Burt és Verona gyereket várnak. A terhesség problémamentesnek ígérkezik, de Burt excentrikus szülei a hatodik hónapban közlik, hogy elköltöznek Coloradóból, így a fiatalok úgy döntenek, az izolált farm helyett máshol raknának fészket. Útra kelnek tehát, hogy meglátogassák a szélrózsa minden irányában élő barátokat és családtagokat, és hogy értékeljék a szóba jöhető élőhelyeket. A kalandos utazás Phoenixben kezdődik, Verona lelőhetetlen barátnőjénél egy kutyaversennyel, Tucsonban folytatódik nővérénél, majd jön Wisconsin Burt sajátos gyereknevelési elveket valló rokonaival. Montrealban régi barátok várják őket örökbefogadott gyerekekkel, Miami-ban meg Burt bátyja, aki segítségre szorul.

A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban.

Földünk a magasból című könyvének sikerét követően Yann Arthus-Bertrand újabb képkölteményt készített bolygónkról és annak törékeny egyensúlyáról. Miközben a világ több mint 50 országába kalauzol el, az Otthonunk csodákkal, meglepetésekkel, kérdésekkel és aggodalommal teli mondanivalója egyszerre tanítja és ösztönzi cselekvésre nézőjét.

Négy fiatal iskolás, két lány és két fiú, eltűnik egy elõkelõ angol magániskolából. Csak Liz éli túl a megpróbáltatásokat, de miközben felidézi azt a két hetet, amit bezárva töltött egy sötét, földalatti bunkerben, lassan kiderül, hogy az események olyan lelki traumát okoztak neki, ami megakadályozza abban, hogy különbséget tegyen a valóság és a képzelgés között. De hát mi is történt valójában a bunkerben? Erre a kérdésre keresi a választ Dr. Philippa Horwood, a rendõrséggel együttműködõ pszichológus is. Miközben a rendõrség tárgyi bizonyítékok és nyomok után kutat a földalatti bunkerben, Philippa minden energiájával beleveti magát az igazság kiderítésébe. Liz pedig felidézi a két héttel azelõtti énjét, amikor õrülten beleszeretett Mike-ba, egy híres amerikai rock-sztár fiába, a földkerekség legmenõbb srácába

Karen White ismert televíziós riporternő, aki súlyos traumát szenved egy sorozatgyilkos támadását követően. Ezt kiheverendő egy híres rehabilitációs intézetbe költözik. Az intézet üzemeltetője körül azonban valami nagyon nincs rendben. Karen pedig hamarosan ráébred az élete sokkal nagyobb veszélyben van mint azt valaha is hinni merte volna...

Mikor a Lexcorp véletlenül kiengedi földalatti börtönéből egy gyilkológépet, Superman felkészül élete legnagyobb küzdelmére... amely egyben az utolsó is lesz. Halálát az egész világ gyászolja; az emberek érzik, hogy többé már nem lehetnek biztonságban. Superman ellenségei örömünnepet ülnek, kivéve Lex Luthort, aki a maga tébolyult módján siratja meg az Acélembert-t: fondorlatos tervével olyan hátborzongató események láncolatát indítja el, melyek még őt magát is váratlanul érik.

A film átfogó elemzést nyújt a 2008-as globális pénzügyi krízisről. Taglalja a válság okait, és okozatait. Emberek milliói maradtak munka nélkül, vesztették el otthonukat, és csaknem mindenüket a válságban, és a recesszió miatt, amely kis híján az egész világ pénzügyi összeomlásához is vezetett.

Meglepően filozofikus mű a Pixar stúdióból. Wayne Dyer, számos önsegítő könyv és elmélet szerzője ihlette (külön vetítést is tartottak neki köszönetképpen!), de a film nem ezért jó. Frappánsak a kiválasztott nappali és éjszakai jelenetek (főleg a medencés lányokkal való viccelődés), és persze lehengerlően izgalmas az ötlet, ahogy a két elvont fogalom, a Nappal és az Éjszaka vizuálisan megjelenik, összeverekszik, majd megbékül. Mint a legtöbb Pixar-film, ez is tele van ezernyi apró képi ötlettel, például a forrás csobogása jelenti a Nappal reggeli pisilését, a vonyító farkas az Éjszaka vonzalmát a napozó lány iránt.

Egy baljóslatú felmérés szerint az amerikai gyermekek és felnőttek 37%-a kövér, minden három felnőtt közül kettő túlsúlyos vagy elhízott. Vajon az önkontroll hiányát vagy a gyorséttermi ételeket hibáztathatjuk ezért? Miért olyan kövérek az amerikaiak? A Super Size Me című filmből gunyorosan, hamburgerrel a kézben kaphatjuk meg a magyarázatot - a produkció betekintést nyújt Amerika gyorséttermeinek legális, financiális és fizikai költségeibe. Morgan Spurlock rendező útra kelt, és 20 amerikai városban készített interjút szakértőkkel.Utazása során Spurlock saját magával is kísérletezett, egy hónapon át csak a McDonald's által kínált ételeket ette, s három egyszerű szabályhoz tartotta magát:1. Nincs válogatás: csak azt eheti, ami ki van rakva a pultra (beleértve a vizet is).2. Semmi extra adag, hacsak nem ajánlják fel.3. Nincs kifogás: legalább egyszer meg kellett ennie minden, a menüben szereplő fogást.