A faluban felüti a fejét egy pletyka, hogy a falu egyik vezetője korrupt. Kilenc fiatal falusi szamuráj nagy lelkesen meg is próbálja felszámolni a korrupciót és együtt várják a falu másik befolyásos emberének, Kurofujinak a képviselőit. Izgatott beszélgetésük közben az egyik sötét sarokból előmászik egy éppen ott alvó szamuráj, aki miután keresetlen szavakkal, de vaslogikával levezeti a fiataloknak, hogy nagyon át lettek verve, a segítségükre siet. A korruptnak tartott vezetőt (aki a fiatalok egyikének a nagybátyja) elrabolja Kurofuji bandája és a kis csapat élén a meglehetősen faragatlan, de remek taktikai és stratégiai (nem mellékesen pedig nagyszerű harci) képességekkel megáldott ronin megkezdi a kiszabadításának kivitelezését. Ez persze nem olyan egyszerű, mert Kurofujit és az elrabolt vezetőt, Mutsutat egy egész hadsereg védi, akiknek vezetője egy szintén jóképességű szamuráj, Hanbei.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

A könnyed amerikai thriller érdekesen komor japán filmváltozatában, amikor a váltságdíjat követelő bűnözők a gazdag cipőgyáros fia helyett tévedésből a sofőrje fiát rabolják el, a gyáros erkölcsi dilemmája kerül a középpontba...

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

Ez a modern Japán körképét megrázó személyes drámába foglaló és klasszikus stílusban megelevenítő remekmű egy özvegy kistisztviselőről szól, aki megtudván, hogy gyógyíthatatlan beteg, értelmet próbál adni életének.

Egy férfi, öt évvel azután, hogy apját öngyilkosságra kényszerítették egy vállalat vezetői, hozzámegy a gyilkos lányához, hogy beteljesítse bosszúját.

Hidetora fejedelem átadja birodalmának irányítását legidősebb fiának, Tarónak. Saburu, a legkisebb fiú nem helyesli apja döntését, mert mindkét bátyját túlságosan hatalomszeretőnek ismeri, s emiatt egyiküket sem érzi alkalmasnak egy egységes állam vezetésére. Az atya ezért Saburu ellen fordul, de hamarosan kénytelen lesz belátni, hogy lázadó fiának volt igaza...

A 16. századi japán történelmet a vissza-visszatérő polgárháborúk, a hatalomra törő klánok egymás ellen indított harcai jellemezték. Takeda Singen herceg klánja hatalma megóvása érdekében hadicselhez folyamodik: egy "árnyékharcost", vagyis "kagemusát" bérel fel és állít vezére helyébe a harcmezőkön. Ez a hasonmás egy gazfickó, akit csupán a klán urához való tökéletes hasonlósága ment meg a kivégzéstől. A kagemusa mindinkább belejön szerepébe, és a klán seregei győzelmet győzelemre halmoznak parancsnoksága alatt. A herceg fia, Kacujori azonban ezt nem nézi jó szemmel, s végül eléri, hogy elkergetik az udvartól. Ezzel azonban megkezdődik a nagy hatalmú nemzetség pusztulása: hadseregük a végső véres ütközetben megsemmisítő vereséget szenved.

A XVI. századi polgárháború idején egy híveivel inkognitóban utazó hercegnő csak úgy juthat át az aranyával a határon, ha kísérete egyik tagja szellemi párbajt vív az őrség parancsnokával. Nem feltétlen a külső ellenség jelenti a fenyegető veszélyt, hanem sokkal inkább az emberek belső tulajdonságai, pl. a teherhordóként alkalmazott két paraszt gyávasággal párosuló kapzsisága - sugallja ez a komikus és kalandos elemekben egyaránt gazdag, látványos film, amely George Lucast saját bevallása szerint a Csillagok háborújának elkészítésére ihlette.

A film kerettörténete a pikareszk regények hagyományát idézi. Két "csavargó" Párizsból Compostellába indul az ősi és modern zarándokúton, amelyet a 11. század óta annyian végigjártak. Vándorlásuk közben találkoznak a múlt alakjaival és a katolikus dogmatika olyan tanaival, amelyekkel hívőként vagy nem hívőként minden embernek találkoznia kell az élete során. Velük egy időben, előttük járja végig a maga útját az evangélium Jézusa is.

Három fős űrhajó indul a világűrbe, de az expedíció katasztrófában végződik, amikor becsapódnak a vidéki Angliában. Csupán egyetlen túlélő marad közülük, Carroon. A hajó tervezője, Quatermass professzor, a helyi rendőrség segítségével igyekszik felderíteni a történteket. Hamarosan nyilvánvaló lesz, hogy Carroon nagyon beteg, mert egy idegen faj megfertőzte. Sőt, ez több mint fertőzés, egyenesen inváziós kísérlet a Föld meghódítására…

"Linklater „novelláiban” a spleen, a szabadság, a bosszú, a konformizmus elleni lázadás, a politikai kritika váltják egymást rendezetlen képekben. Szinte azt érezzük, hogy a rendező filmjét csak saját tudatalatti mentális struktúrájában építette fel. Fő erejét viszont nem az alakokat steadycam mozgással követő képek (állandó operatőre Lee Daniel), hanem a beszédek adják. A több tucatnyi irodalmi, filozófiai és zenei idézet teszi kultikussá ezt a füzért. Mégis a tömérdek alak mellett egy-két motívum összefogja a dekonstrukciót. A lehetséges vagy lehetetlen szabadság kérdése, az ebből fakadó társadalmi rendszer tagadása, valamint az egzisztencialista lét feszegetése, amely hol a passzivitás léte, hol a rombolás, hol pedig a párkapcsolatban jelenik meg." (Ritter György - filmtett.ro)

A betörő Harry Dean (Michael Cain) felkeresi az eurázsiai táncosnőt (Shirley MacLaine), hogy segítsen neki egy igen bonyolult tervben. Egy felbecsülhetetlen értékű ókori lelet elrablását tervezi, egy keleti iparmágnás igen biztonságosnak látszó palotájából. Ám az akció nem megy olyan simán, mint ahogy azt elképzelte.

Told in four episodes, an unnamed artist is transported through a mirror into another dimension, where he travels through various bizarre scenarios.

Egy prostituált jó útra tér Grantville városában, de a seriff nem hisz neki. Az amerikai függetlenfilm atyamesterének legerősebb rendezése.

Három javakorabeli férfi férjhez szeretné adni elhalt barátjuk lányát, aki az anyjával él együtt. Házasságközvetítői kísérleteik azonban sok bonyodalommal járnak. Ozu egy kicsit a Későtavasz témáját gondolja újra, csak itt nem apa és lánya, hanem anya és lánya szerepel. A lány azért nem akar férjhez menni, mert nem akarja magára hagyni megözvegyült anyját, az anya pedig férje halála után nem akar még egyszer feleségül menni senkihez. A film hangulatát végig átlengi a humor és az irónia. (kilencesterv.com)

Valahol, egy polgárháború dúlta afrikai országban az utolsó francia telepesek is mindenüket hátrahagyva menekülnek, kivéve a makacs Mariát, aki még learatná az utolsó kávétermést, csak azért is. Csakhogy a helyi hadúron, a lázadókon és az erdőben kóborló felfegyverzett gyerekhadon kívül saját családjával is meg kell küzdenie.

Madeleine és Neil az esküvőjükre készülnek, amikor az egyik ismerősük Monsieur Beaumont váratlanul felajánlja nekik, hogy házasodjanak össze az ő Haiti ültetvényén. Beaumont-t természetesen nem a jó szándék vezérli. Arra készül, hogy bármi áron elnyerje a fiatal ara kegyeit. A tervéhez segítséget kér a fondorlatos Legendre-től, aki a malmában dolgozó embereket érzéketlen zombikká hipnotizálta. Beaumont-nak a Legendre-től kapott itallal sikerül a lányt megkaparintania, de egy kis idő múlva rájön, hogy az érzelmek nélküli test nem azt nyújtja neki, amire ő számított. Szeretne mindent visszacsinálni... Ezalatt a helyi lelkész meggyőzi a gyászoló Neil-t, hogy keresse meg kedvesét, aki talán még mindig életben van...

Having once again avoided criminal conviction, Professor Moriarity develops a murderous plan to “finish off” his last major nemesis, Sherlock Holmes, by making him fail to prevent the perfect crime. Does it involve a family curse, the crown jewels of England, or something else…

The widow Barny lives in Nazi-occupied France, looking after her half-Jewish daughter in a small village. When the Germans arrive, she decides to baptize her and chooses priest Léon Morin to do so. After spending some time with him, the relationship with her confessor turns into a confrontation with both God and her own repressed desire.