Csinos lányok és snájdig katonatisztek, nőcsábászat és férfifogó manőverek, békebeli hangulat. A sors azonban kiszámíthatatlan és kegyetlen: akkor nyújtja be a számlát a férjes asszonnyal folytatott viszonyért, midőn a kis hadnagy már teljes szívvel mást szeret.

Jo úr egy luxusvillát vásárol Honfleurben, ahol hamarosan nagy népszerűségre tesz szert. A város lakói azonban mit sem sejtenek Jo úr fekete múltjáról, mikor a férfi szerelmes lesz, mindent elkövet, hogy álmai asszonyát ékszerekkel árassza el. Ménard nyomozó, Jo úr régi "ismerőse" azonban véget vet az idillnek...

A wealthy trader saves the life of a poor suicidal man who then decides that his savior has the responsibility of taking care of him and his family.

Italy, mid '60s. Three guys from a poor neighbourhood try to get rich by printing fake money using the fact that one of them works as a typographer. The story unravels around their embarrassed efforts to spend the money, their little family issues and ends with a surprise.

Don Camillo, a vidéki plébános ma is rendkívül szórakoztató története egy vidéki kisvárosban, a II. világháború utáni ideológiai zűrzavarban. Az észak-olasz kisvárosban új idők köszöntenek be, amikor a kommunisták veszik át a hatalmat. A falu papja akarva-akaratlanul is az események középpontjába kerül, pedig mást sem akar, mint kimaradni a kalamajkából.

Íme, a kissé furcsa pár: Armand és Albert békésen éldegél mint férj és, szóval férj. Van egy éjszakai lokáljuk és néhány ártatlan kedvtelésük. Már éppen bele is süppednének ebbe a polgári édes életbe, de a sors nem úgy akarja. A sors eszköze Armand egy szem fiacskája, aki a fejébe veszi, hogy megnősül. Ez még hagyján, ám kiszemelt jövendőbelije éppen Keeley szenátor lánya és szemefénye. Keeley körülbelül annyira konzervatív, mintha átaludta volna az utóbbi két évszázadot. Lehet, hogy a tükörbe sem néz, ha nincs rajta alsónadrág. A szenátor és neje hamarosan háztűznézőbe érkezik. Tudni szeretnék, hogy féltett lánykájuk megfelelő körülmények közé kerül-e majd. Vajon miféle bravúrokra képes ez a faramuci páros, hogy egy tisztes házaspár látszatát keltse?

The story of a father and a son. An on the road trip from South to North.

1946 ​januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút.

A Hardcore Henry egész történetét belső nézőpontból látjuk: Henry nem emlékszik semmire. Leginkább azért, mert felesége épp most hozta vissza a halálból. Elmondja Henry-nek, hogy hívják, ám ocsúdni sincs ideje, öt perccel később már lőnek rá, feleségét pedig elrabolják. Henry Moszkvában a fél alvilággal találja szembe magát, és mindenki holtan akarja látni. A túlélési ösztön mellett Henry-t a bosszú hajtja: célja az ellenség legyőzése mellett a felesége kiszabadítása.

Egy életunt biztosítási ügynök napja izgalmas fordulatot vesz, amikor egy titokzatos idegen leszólítja a vonaton, és arra kéri, találjon meg egy utast, még mielőtt a vonat beér a végállomásra. Miközben versenyt fut az idővel, hogy megoldja a rejtvényt, egy halálos terv rajzolódik ki, amely veszélyezteti a saját és a többi utas életét is.

Holttestet találnak a Wind River indiánrezervátumban. A világtól elzárt térségbe hamarosan egy FBI ügynök érkezik, aki megállapítja, hogy a tinédzser lány gyilkosság áldozata lett. A holttestre rátaláló tapasztalt nyomkövető és az ügynök együtt próbál a bűnügy végére járni, ám a zárkózott, bizalmatlan helyiek nem segítik az ügy felgöngyölítését. Ráadásul az Egyesült Államok egyik legelszigeteltebb térségében a legtöbb gyilkossági ügyet sosem oldják meg, a legtöbb bűnözőt sosem fogják el.

A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Elképesztő történet Bella Baxter fantasztikus fejlődéséről. A fiatal nőt a zseniális elméjű és szokatlan módszereket alkalmazó tudós, Dr. Godwin Baxter hozza vissza az életbe. A férfi védelmét élvezve, Bella vágyik a tudásra. Szomjazza a világ dolgait, így elszökik Duncan Wedderburnnel, a dörzsölt és züllött ügyvéddel, s ketten együtt kontinenseken átívelő, szélsebes kalandra indulnak. Korának előítéleteitől szabadon, Bella roppant iramban fejlődik, hogy szándékának eleget téve kiálljon az egyenlőség és szabadság mellett.

Egy nőt gyanúsítanak férje meggyilkolásával, az egyetlen tanúként pedig a vak fiuk, aki egy komoly morális döntés előtt találja magát a tárgyalás során.