Claire of the Moon is set in the 1990s in the Pacific Northwest. Claire Jabrowski, a famous heterosexual author, decides to attend a retreat for all-female writers. Claire's rommate at the retreat is Dr. Noel Benedict, author of a book called The Naked Truth. The movie culminates in a sexual encounter between the two authors.

A radikális lázadó zenebarát Terri Hooley éli az életét a hetvenes évek Belfastjában, amikor véres konfliktus tör ki a városban. Barátai fegyvert ragadnak, Terri viszont inkább lemezboltot nyit Good Vibrations néven Európa legkeményebb tűzfészkében. A bolt által felfedezi a városban születő underground punk szcéna hangját. A fiatal zenészeket akcióra buzdítva egy srácokból és punkokból álló tiritarka csapat valószínűtlen vezetőjévé válik, akik csatlakoznak missziójához: új közösséget, egy alternatív Ulstert teremteni, életre kelteni a várost.

1995-ben járunk. Timofey az egyik nukleáris erõműben dolgozik a Szovjetunió felbomlása utáni Oroszországban. Egy üzemi baleset során, miközben Timofey elhárítja a katasztrófahelyzetet, radioaktív sugárzás éri. Rájön, hogy a hatóságok szándékosan nem tájékoztatták arról, milyen veszélynek van kitéve, és valószínűleg már csak néhány napja van hátra, akkora sugárzás érte. Timofey biztosítani akarja a családja jövõjét. Ezért plutóniumot lop, és a testére szíjazott ampullával Moszkvába indul, hogy a fegyverhez használható anyagot elpasszolja az alvilágnak.

In this new documentary, Susan Kemp explores the life and work of the great British director Antonia Bird, who died in 2013. Bird blazed a trail from the radical hotbed of the Royal Court Theatre in the 70s, via the groundbreaking early days of EastEnders and Casualty in the 80s, all the way to Hollywood in the 90s and back again. She always had something urgent to say, but her career was a long struggle to get her voice heard. Featuring many of her close collaborators, including Robert Carlyle, Irvine Welsh, Kate Hardie and Mark Cousins, this documentary is the first to examine Bird’s legacy, and to place her where she belongs – among the most important British film, TV and theatre directors of her era.

Kelly Reichard filmje három (de inkább négy) nő mindennapi, kisvárosi életébe enged betekintést. Laura egyszerű, lelkiismeretes nő, kisvárosi ügyvéd, aprócska ügyekkel. Az éppen folyamatban lévő is csupán egy munkahelyi baleset. Minden napja egyforma, csak az alkalmi kapcsolatai dobják fel néha - de már azok sem igazán. Gina és családja szeretne házat építeni, ehhez pedig anyagot keresnek, nem mellesleg a természet lágy ölén laknak. A férje a nő beosztottja, lányukat pedig egyáltalán nem érdekli, hogy mi történik a világban, így nem meglepő, hogy az anyuka stresszes. Rengeteget dolgozik, az érzelmi élete pedig sivár. Jamie saját farmján dolgozik, egyedül. Hiányzik számára a társaság. Az élete monoton, lovai rendben tartása az élete minden percét lefoglalja. Mígnem egy új esti tagozat nem indul, egy abszolút kezdő jogi tanácsadóval, Beth-szel (Kristen Stewart). Jamie igyekszik összebarátkozni vele, vacsorázni hívja Beth-t, mielőtt az elmenne a kisvárosból...

Karrierlehetőség a készenléti rendőrségnél, útban az utód: Marc élete minden jel szerint sínen van. Aztán egy továbbképzésen megismerkedik kollégájával, Kayjal - és megtudja, hogy milyen dolog vonzalmat érezni egy férfi iránt. Ide-oda vergődve megszokott világa és az új élmény mámora között, lassan elveszíti az irányítást sorsa felett. Első játékfilmjében Stephan Lacant úgy beszéli el az életének átlátható rendjéből kizökkenő férfi drámáját, hogy nem minősít, és nem ítélkezik alakjai felett.

Richard a világ legszabadabb embere, csupán három dologra van szüksége a túléléshez: nikotinra, videojátékokra és Vietnamban játszódó háborús filmekre. Egyébként szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel.Egy lepusztult és elhagyott bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és Richardra hagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember. A paradicsomnak például nem volt ennyi furcsa lakója. Ami pedig a megközelíthetetlenséget illeti: ha éppen menekülni kell egy szigetről, akkor nem előny, ha senki sem tudja, hol az a sziget…

Héloïse-ról (Adèle Haenel) portrét rendel grófi családja, hogy a festmény segítségével házasítsák ki. A fiatal lány viszont nem akarja elveszíteni a szabadságát, mindent megtesz a kényszerházasság ellen, így a Bretagne-i szigetre érkező festőnő, Marianne (Noémie Merlant) társalkodónőnek adja ki magát, hogy megfigyelhesse a vonásait. A közös séták során Marianne-nak nemcsak arra kell vigyáznia, hogy Héloïse előtt ne derüljön ki az igazi feladata, de egyre nehezebben tud ellenállni a lány vonzerejének is.

Bella magának való, különc lány. Amikor az anyja újra férjhez megy, az apjához küldi, egy Forks nevű városkába. Itt váratlan fordulatot vesz az élete, amikor megismerkedik a titokzatos Edwarddal. A fiú nem olyan, mint a többi srác: intelligens, szellemes és különleges, hiszen 1918 óta nem öregedett. Edward ugyanis halhatatlan, mint a vámpírok. Ám ő nem vérre szomjazik, a családja más életmódot választott. A két fiatal között szenvedélyes kapcsolat alakul ki. Ám Edward egyre nehezebben képes féken tartani az ösztöneit. Ráadásul a régi ellenségei is felbukkannak.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A fiatal nő agyát halálos kór támadta meg. Orvos férje minden idejét a kutatólaboratóriumban tölti, hogy megtalálja a lehetséges ellenszert. A nő azonban belenyugvással várja a jövőt, megírja élete művét. Arra kéri a férjét, hogy ő fejezze be a művet. Tom szeretné boldog véggel lezárni a történetet, ám az asszony kész tények elé állította. A kilátástalan helyzetben letargiába esik, hiszen a kedvese jelentette élete értelmét, testesítette meg számára a szerelemet. A férfi hosszú és nyomorúságos utat kénytelen bejárni, mire rájön, hogyan is érheti el célját. A történet ezer évet ível át, három különböző korban játszódik.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.