A woman suffers a subdued psychological breakdown in the wake of a devastating breakup.

With little or no embellishment, filmmaker Marguerite Duras offers a simple, often wordless chronicle of a woman's day. She and her friend are seen doing yard work, talking about their families and receiving the occasional visitor. The brightest spot in the day is when a washing machine salesman comes to call.

Daniel needs some money to buy a duffle coat that is in fashion, so he agrees to work for a photographer by dressing up as Santa Claus. He discovers that it is much easier to meet girls when he is in his costume.

Egy csillagászati találkozón a társaság elnöke javaslatot tesz egy holdbéli utazásra. Kisebb ellenállás után, hat bátor csillagász beleegyezik a tervbe és megkezdik egy puskagolyó formájú űrkapszula építését melyet egy óriási ágyúból szándékoznak kilőni. Mikor elkészül a kapszula a csillagászokat kilövik egy csoport gyönyörű, tengerész egyenruhába öltözött nő segítségével. A Hold arca nyomon követi ahogy a kapuszla közeledik feléje és végső soron szemen találja.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Émilien, a kétballábas rendőr végre megszerzi a jogosítványt, Daniel, a turbómeghajtású taxis pedig szép barátnőjével randizik. Ám az események elszabadulnak, amikor a városba látogat a japán védelmi miniszter, akit elrabol négy rejtélyes nindzsa. A miniszternek nyoma sincs, ahol pedig a rendőrség tehetetlen, csupán egy megoldás van: a taxis, aki utálja a zsarukat, de barátjáért a gázba tapos, frontálisan megütközik a nindzsákkal, és megmenti a franciák becsületét. Hamarosan fékezhetetlen banditák és csúcsra pörgő ellenfeleik üldözik egymást Marseille kanyargó sikátoraiban.

Az életünkben sok olyan döntést hozunk, amely visszafordíthatatlan irányba tereli jövőnket. De hogyan döntenénk, ha megvizsgálhatnánk az alternatív döntés kínálta jövőt is? Történetünk a 20. és a 21. század között, különböző időzónákban, de egyazon szereplő életében játszódik.Nemo Nobody hétköznapi életet él feleségével, Elise-vel és három gyermekükkel, mindaddig, amíg egy napon a valóságra ébred idős öregemberként, 2092-ben. Mr Nobody a maga 120 évével a legidősebb ember és egyben az utolsó halandó is a Földet benépesítő új és halhatatlan emberi faj tagjai között. Ám ez úgy tűnik, nem igazán izgatja őt, az egyetlen kérdés, amely foglalkoztatja, hogy valóban azt az életet élte-e, amely számára a legmegfelelőbb volt; valóban azt a nőt szerette-e, akit neki szántak és azokat a gyerekeket nevelte-e, akiket kellett. Most csak az a célja, hogy megtalálja erre a választ.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A film középpontjában olyan apácák állnak, akik a messzi Himalájában, egy hegyi falu hajdani bordélyházából akarják kialakítani a rendházukat. Powell filmjében nem csupán és nem elsősorban a Férfi (akit ez esetben David Farrar alakít a helytartó, Mr. Dean szerepében) a világi kísértés megtestesülése – a Fekete nárciszban tényleg a világ az, amely megkísérti és elbizonytalanítja hivatásukban az apácákat. A férfi és a szex, a házasság lehetősége a világi csábítások és örömök kvintesszenciája. A Fekete nárcisz mégis túlmutat ezeken (igaz, ebben a filmben is találkozhatunk olyan apácával, akit konkrétan Mr. Dean vonzereje kerget az őrületbe) – a buja természet, az egzotikus helyiek, a bordély festményei, az állandóan süvítő szél, olyan hatások, melyek alól a nővérek nem vonhatják ki magukat.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Róma, 1943. A szövetségesek előretörtek, s bár nem bombázzák a várost, élelmiszert nehéz szerezni. Az özvegy Donna Cesira éjszaka a falvakat járva szerez kolbászt, húst, tojást, lisztet a boltjába, ám meggyűlik a baja a szállítóval és a közellátási ellenőrrel is, akik mindketten az ágyába bújnának. Ezért bezárja a boltot, és lányával vidékre költözik. Egy tanyán telepednek le, ahol sok menekült városi él. Vendéglátójuk fia, a kommunista eszméket valló Michele beleszeret Cesirába, aki elutasítja, mert tudja, hogy Rosetta szerelmes a fiúba. Közben angol ejtőernyősök érkeznek, akiket bújtatniuk kell. Megkezdődik a partraszállás és a németek egyre idegesebbek.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Freddy Krueger (Robert Englund) újra lecsap. Elsőként Alice (Lisa Wilcox) barátját öli meg, majd hamarosan elintéz mindenkit, aki a lány környezetébe kerül. Alice egyetlen lehetséges szövetségese Amanda Krueger (Beatrice Boepple), Freddy régóta halott mamája. Krueger mama előélete zaklatott, hiszen azután adott életet szörnyszülött fiának, hogy őrültek házába zárták. Amanda lelke csapdába esett, de ha Alice-nek sikerül megszabadítania, a mama megfékezheti vérszomjas fiacskáját, Freddyt.

Tragikus körülmények között vesztette életét Francis, Peter és Jack apja. Azóta majdnem egy év telt el úgy, hogy a testvérek nem találkoztak. Francis, a legidősebb elhatározza, hogy újra összehozza a családot. Erre mi sem tűnik alkalmasabbnak, mint a hosszú, kalandos vonatozás, keresztül egész Indián. A végcél, hogy felkeressék anyjukat, aki néhány esztendővel korábban minden előjel nélkül elköltözött tőlük és most Patricia nővérként a Himalája lábainál él. A három testvér útja azonban letér a vágányról, amikor a körülmények véletlen összjátéka folytán a sivatagban találják magukat.

Ennis Del Mar és Jack Twist először egy hajnalon találkoznak, Joe Aguirre birtokán, a munkáért sorban állók között.Mindkettőjüket ehhez a tájhoz kötik céljaik - tartós munkát találni, megházasodni, családot alapítani - és mégis vágynak valami másra, megfoghatatlanra is. Egymásra találnak a barátságban, majd egy ennél is mélyebb kapcsolatban. Nyár végére útjaik elválnak, Ennis Wyomingban marad és feleségül veszi szerelmét, Almát, aki két gyemeket szül neki. Jackre Texasban felfigyel a rodeo királynője, Lureen Newsome. Kapcsolatuk házassággal folytatódik, egy fiuk születik. Négy év telik el, amikor Ennisnek átad a felesége egy képeslapot, amely Jacktől érkezett, hogy átutazóban lesz Wyomingban. Ennis lelkesen várja barátját, majd egy pillanat alatt világossá válik, hogy az eltelt idő csak erősítette a kettőjüket összekötő szálakat.

A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát. Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.

A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

A történelem tele van álmokkal, azokat kell keresni. Nekivágni az ismeretlennek, mint Kolumbusz. Ezt teszi a film öt főszereplője, Axel, Elaine, Paul és Grace és Leo. Axel a maga huszonévével örökké az eszkimókról, Alaszkáról álmodik, Elaine, a szerelme, aki kétszer annyi idős, mint a fiú, Pápua Új-Guineáról, s erősen hisz abban, hogy tud repülni. Elaine lánya, Grace teknősbéka szeretne lenni második életében, Paul pedig művész. Leo kilóg a sorból, autókereskedő, pótapa Axel gyerekkorából. S ők együtt Arizónában történetekké formálják szürreális álmaikat, a nagy mester, Kusturica víziójában.