Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Jeff Costellót könnyű megismerni acélosan hideg tekintetéről. Ellentmondásos személyiség, akinek egy rendkívüli tulajdonsága van: páratlanul gyorsak a reflexei. Mielőtt elindul az éjszakai mulatóba, gondosan alibit szerez magának. A bárban nem találkozik senkivel. Háromszor húzza meg a ravaszt és a férfi holtan esik össze. Ám távozás közben Jeff beleütközik a zongoristanőbe, akinek feltűnik a rohanó férfi. Jeffet a rendőrség letartóztatja, de később bizonyíték hiányában kénytelen elengedni. Gondjait szaporítja, hogy megbízója úgy dönt, nem fizet, sőt inkább végez vele. A terv végül is nem sikerül, így Jeff még egyszer visszamegy a mulatóba. Tudni szeretné, ki akarta eltenni láb alól a tulajt. Újabb munkát ajánlanak neki, és érzi, szorul körülötte a hurok. Besétál a csapdába: visszamegy a mulatóba...

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

A former alcoholic returns home after ten years in prison for the murder of her husband. As her recollection of the murder returns, things take a different turn.

A 36-year-old meek woman realizes that there’s younger people trying to outpace her doing much less, so she makes a risky change by removing her filter.

A single man has worked most of his life in a supermarket. One night, he unexpectedly meets with his father, and the two are faced with the question of the reasons for their separation.

Az ember egyetlen lehetősége a mai világban, az elvesztett hit újrafelfedezése. Meg lehet, vissza lehet szerezni valamit, ami már alig van jelen a mindennapjainkban, ami nélkül kiszolgáltatottak és védtelenek vagyunk, ami talán megmenthet bennünket a végső pusztulástól. Ez pedig a hit. Tarkovszkij tézise világunk felborult rendjéről pontos: elfelejtkeztünk a szeretetről, egymásba marva kapdosunk valami megfogható, megehető, magunkévá tehető, birtokolható dolog után. Pedig "a legfőbb a világban az, ami nem látható, nem hallható, nem érezhető" /Lao-ce/. Az Apokalipszis már rég kezdetét vette, az a kérdés, mikor ér véget. Hogyan tudunk szembe nézni vele, milyen áldozatra vagyunk képesek mások és magunk megmentéséért.

Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.

A hatalmas óceánjáró, a Poszeidón, pályafutása végén utolsó útjára indul New Yorkból egy görög hajótemetőbe. A tulajdonosok azonban nem tartják be a hajón a biztonsági előírásokat, ezért éppen szilveszter éjszakáján egy hullám felborítja és a legénység az utasok nagy részével együtt a vízbe vész.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

Renowned producer, director and writer Judd Apatow makes his long-awaited return to stand-up comedy with this new special shot in Montreal.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

Workers in a factory in pre-revolutionary Russia go on strike and are met by violent suppression.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Miután a férje meghal, Alice Hyatt ott áll pénz nélkül, minden nélkül, egy tizenkét éves kisfiúval az oldalán. Az asszony minden vágya, hogy Kaliforniába menjen, ahol énekesnőként szeretne új életet kezdeni. A fiát, Donaldot beülteti a leszuperált autójába, és elindulnak, bele a nagyvilágba. Útjuk során különféle helyzetekbe keverednek: Alice kénytelen kétes hírű lokálokban fellépni, erőszakoskodók elől menekülni, majd végül pincérnői állást vállalni egy bárban. Itt ismerkedik meg Daviddel, akivel szenvedélyes kapcsolatba bonyolódik.

A Biutiful Uxbal (Javier Bardem) történetét meséli el. Uxbal szerető apa, meg nem értett fiú, megkínzott szerető, illegális üzletember, az ártatlanok barátja. Szellemidéző és spiritiszta. Igazi mestere a túlélésnek, aki napjainkban él Barcelona láthatatlan külvárosában. Amikor Uxbal megérzi halálának közeledtét, megpróbálja újra felvenni a kapcsolatot szeretteivel, és megmenteni gyermekeit u2013 és egyben önmagát. Uxbal története egy egyszerű történet: a hétköznapi emberek története, amit mindannyian átélünk.

D`Artagnan és a három testőr kalandjai óta immár húsz év telt el. 1649-ben járunk, Mazarin ül a bíborosi székben és egész Franciaország fél szemmel Cromwell cselekedeteire sandít. Az angol király trónfosztása után a bíboros aggódik, hogy a forrongás a kontinensre is átterjed, ezért titkos feladattal bízza meg a már deresedő halántékú egykori testőröket. Bár a volt jó barátok között korántsem teljes az összhang, végül együtt érkeznek Londonba, az oroszlán barlangjába. Feladatuk teljesítése közben a kezükbe veszik az ifjú Raoul, Bragelonne vikomtja sorsát, akit mindnyájan fiukként szeretnek és "ki kell iktatniuk" a néhai Milady de Winter bosszúért lihegő sarját.

The Tooth Fairy is back. 15 years after the events of the first movie, Corey, now grown up but mentally scarred has gone to a class reunion. However, the Tooth Fairy is back, and this time - You better have flossed properly.