„Az én világom a szeretetről szól, amely a füstös és piszkos háború alatt is létezik. Imádom a költői mozit. Az Osama egy keserű és tragikus történet az életünkről, a legrosszabb időszakról, amikor senkinek nem volt joga önállóan döntést hozni. Ez a történet azokról szól, akik az igaz énjüket elvesztették az Osama név alatt. Ez a film a félelemről szól, arról, amikor az emberek még az árnyékok hangjától is megijednek. Az Osama egy történet a nők tartós és szűnni nem akaró rabságáról, valamint egy kislányról, aki megszenvedte az összes vallási lehetetlenséget és az igazságszolgáltatás törvénytelenségeit.” - Siddiq Barmak

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

A film három rémsztoriból áll. Az első, az Indiánbosszú egy poros kisváros boltocskájában játszódik, ami előtt egy fából faragott törzsfőnök álldogál. Mikor az indiánok kincsei veszélybe kerülnek, az öreg harcosra nagy feladat vár... A Tutaj című második epizódban négy fiatal jókedvűen, minden kötöttségtől szabadulva féktelen hétvégére készülnek. Egy tó felé tartanak, ahol vár már rájuk a tutaj, ám hamarosan szorult helyzetben és egy víziszörny társaságában találják magukat, s kezdetét veszi a borzalom... Végül az Autóstoppos című történetben egy hazafelé autózó nő végzetes hibát vét: elgázol egy stoppost, és ennek köszönhetően vérfagyasztó élmények elébe néz a sötét téli erdőn át vezető oszágúton. A stoppos szellemként kergeti a nőt az őrületbe, aki újra és újra próbálja megölni őt, de hiába...

Egy drogfüggő rocksztár, halála utáni nyomozás során különös, morbid szerencsejátékra derül fény, mely felütötte a fejét San Francisco utcáin. A játék lényege, hogy nyolc híresség nevét felírják egy listára, és arra lehet fogadásokat kötni, hogy a listáról kit gyilkolnak meg először. Ugyanezen a listán szerepel annak az angol rendezőnek a neve is, aki a meggyilkolt zenésszel halála előtt videoklipet forgatott, és a bizonyítékok többsége az ő bűnösségére utal. Ám Harry úgy véli, a dolog nem lehet ilyen egyszerű. Sajátos módszereivel veti bele magát a nyomozásba, melynek a tétje hamarosan megváltozik számára: kiderül ugyanis, hogy az ő neve is felkerült a listára.

Callahan felügyelő társa eredetileg az olasz DiGeorgio volt, akivel így, vagy úgy, de képesek voltak úrrá lenni a legképtelenebb helyzeteken is. A két zsaru túlbuzgóságát a rendőrfőnök azonban nem nézi jó szemmel, és büntetésül Callahant a gyilkossági csoporttól áthelyezik a személyzeti osztályra, ahol egy csapat rátermettségét bizonyítani vágyó, csicsergő nő körében találja magát. Miközben Harry a hölgyekkel bajlódik, DiGeorgio és újdonsült társa egy éjszakai szolgálat során felfedeznek néhány gyanús alakot, akik egy raktárból jelentős fegyverszállítmányt rabolnak el. A két rendőr rajtaütésszerűen rájuk támad, azonban hamarosan alulmaradnak a terroristákkal szemben, és DiGeorgio halálosan megsebesül. A személyes bosszún túl az ügyet tovább bonyolítja, hogy a terroristák egy millió dollárt követelnek a rendőrségtől cserébe azért, hogy ne rendezzenek tömegmészárlásokat a kezükben lévő fegyverekkel. Harry most már új társával lát neki a nem mindennapi feladatnak.

Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy a kosár tartalma egyeseknek talán megfekszi a gyomrát, másoknál pedig visszafordíthatatlan függőség kialakulásához vezethet. A Basket Case egy rettenetesen egyszerű, ám annál briliánsabb alapszituációra épül: adott egy fiatal, kissé furcsa srác aki egy kosárral a kezében, bosszúra szomjasan járja New York utcáit. A kosár eldeformálódott, mutáns, sziámi iker testvérét, Belial-t rejti, közös revansuk célpontjai pedig az orvosok, akik elválasztották őket egymástól. Később szerelmi szálba is belegabalyodik a furcsa testvérpár és egy rakás furcsa mellékszereplő is feltűnik a film fő helyszínéül szolgáló Hotel Broslin lakóinak személyében.

Tom Farrell (Kevin Costner), az új összekötő tiszt a hírhedten keménykezű hadügyminiszter, David Brice (Gene Hackman) mellett, a Pentagon fogadásán ismerkedik meg a csodaszép Susannel. Szinte azonnal szerelmi viszony szövődik közöttük, pedig a lány a miniszter titkos szeretője. Egy intim együttlétet követően - alighogy Tom távozott - a féltékeny Brice ront be az ajtón, s felelősségre vonja szerinte hűtlen barátnőjét. Az indulatok elszabadulnak, s a lány holtan marad a helyszínen. A hadügyminiszter a gyilkosságot ismeretlen vetélytársára akarja kenni, s a vizsgálat felügyeletét Tomra bízza. Farrellnek 48 órája van, hogy igazolja ártatlanságát, miközben saját maga ellen vezeti a nyomozást, s a főnöke a tettes...

Alegorikus történet egy férfiről, aki küzd a benne lévő jó és gonosz ellen. Az egyik oldal egy vonzó nő a másik a felesége.

New York Brooklyn negyedében a Hetedik utca és a Harmadik utca sarkán áll a Brooklyn Cigar Co. nevű kis dohánybolt, mely Auggie Wren munkahelye. Auggie nyers modora jóravaló, bölcs embert rejt. Számára ez a bolt a menedékhely. Bár van barátnője, csalódott a szerelemben. Már belenyugodott abba, hogy napjait a pult mögött tölti. A dohánybolt rendszeres vevői közé tartozik Paul Benjamin, a regényíró, aki jelenleg írói válságban szenved. Néhány évvel korábban ugyanis éppen a dohánybolt előtt, a szeme láttára ölték meg állapotos feleségét. Auggie és Paul között baráti viszony alakul ki, megosztják egymással bánataikat és örömeiket.

A pusztuló városok között kergetik egymást az útonálló bandák, a félelmet nem ismerő, öngyilkosjelölt autóversenyzők és a rendőrök. Amikor az egyik motorosbanda tagja az üldözés során az életét veszti, barátai, élükön egy karizmatikus pszichopatával, Toecutterrel, elmennek a holttestért. A bosszúra szomjazó társaság megtámad mindenkit, aki az útjába kerül. Az eset kivizsgálására Max és társa kap megbízást, akiknek sikerül is a banda egyik tagját letartóztatni, ám már a következő napon szabadon is engedik. A rendőrkapitány, aki már belefásult a bűnözők elleni eredménytelen küzdelembe, szabad kezet ad beosztottjainak. Hiába minden, a rendőrök nem jutnak eredményre, sőt ők szenvednek újabb vereséget: Max társával brutálisan végeznek a banda tagjai. Max kénytelen engedni felesége unszolásának, kilép a rendőrség kötelékéből és családja társaságában nekiindul, hogy új életet kezdjen...

Siha Decho nagyurat brutálisan meggyilkolják. Fia, az ifjú Tien rabszolgasorba kerül. A gonosz kereskedők hatalmaskodásaival dacoló ifjút végül halálra ítélik. Pillanatokkal halála előtt azonban egy titkos ellenálló csoport vezetője, Cher Nung meglátja a hihetetlen lelki és szellemi képességeket a fiúban és megmenti őt. Ettől kezdve Tien élete a bosszú jegyében telik. Mestere és bajtársai megtanítják őt az összes létező harci stílusra, Tien pedig kiváló tanulónak bizonyul. Közeledik az idő, mikor végre útra kelhet és szembeszállhat a gonosz rabszolgakereskedőkkel, akik meggyilkolták apját. A fékezhetetlen lelkű harcos azonban nem tudja, hogy Rajasena nagyúr - apja gyilkosa - egy egész hadsereget tart irányítása alatt.

Henry Brubaker rabruhában megy a wakefieldi börtönbe, ahova igazgatónak nevezték ki, mert először a rabok szemszögéből szeretné megítélni a viszonyokat. De kilétét hamarabb fel kell fedni, mint gondolná, mert csak így mentheti meg egyik fogolytársa életét... Megtörtént eseményt dolgoz fel a film. Thomas Murton, aki egykor kriminológiát tanított, 1971-ben sikertelenül próbálkozott egy arkansasi börtönben megreformálni a tarthatatlan viszonyokat. A forgatásnal maga Morton is ott bábáskodott, és az elkészült munkát minden borzalmával és sokkoló képsorával együtt meglehetősen valósághűnek találta.

Dr. Alfred Blalock (Alan Rickman), a jó hírű sebész és munkatársa, Vivien Thomas (Mos Def), a szegény ácsból lett laborasszisztens sikeresen kutatja a Kék baba-szindrómás újszülöttek szívátültetési módszereit. A korszak faji ellentétei miatt azonban nyilvános elismerést csak Dr. Blalock kap, ami egyre több feszültséget okoz kettőjük között. Vajon az előítéletek gátat szabhatnak-e az orvostudománynak és egy ígéretes barátságnak?

Riggs és Murtaugh nyomozót bízzák meg Leo Getz felügyeletével. Leo könyvelőként kreativitását arra használta, hogy tisztára mosson közel fél billió, drogüzletből származó dollárt. A két detektív nem is sejti, hogy a pénz nagy része, ami Leo közreműködésével vált legálissá, attól a szervezettől származik, melynek felszámolásán dolgoznak. A rossz fiúk persze mindenképpen el akarják tüntetni Leot és az őrzésére kirendelt két rendőrt is. A nyomok egy nagykövethez vezetnek, akinek gyönyörű asszisztense végzetesen rabul ejti Riggs-et.

Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

A Mátrix-trilógia harmadik, befejező részében az emberek és gépek közti elkeseredett háború katasztrófával fenyegető záróakkordjához érkezik: Zion katonái, bátor civil önkéntesekkel az oldalukon - mint Zee és a Kölyök - kétségbeesetten harcolnak, hogy visszaverjék az őrszemek támadását, amikor a géphadsereg fúrásai már a rejtekhelyük közelébe érnek.A teljes megsemmisüléssel szembesülve az emberiség utolsó bástyájának lakói nem csak saját életükért, de magáért az emberiség jövőjéért küzdenek. Csakhogy egy ismeretlen elem megmérgezi a belső soraikat is: Smith, az immár öntudatra ébredt program ravaszul elrabolja Bane-t, a hajóflotta egyik tagját. Smith már kikerült a gépek ellenőrzése alól, és minden egyes másodperccel erősebbé válik, az a célja, hogy elpusztítsa a birodalmat a való világgal és a Mátrixszal együtt. Az Orákulum végleges útmutatást ajánl Neónak, de ő fenntartásokkal fogadja a szavait, mert attól tart, hogy a nőt is csak egy program irányítja.

A távoli jövőben csupán kis elszigetelt csoportok élnek a végtelen sivatagban. Túlélésüknek két feltétele van: az olaj, és hogy meg tudják védeni magukat a környéken cirkáló motoros rablóbandáktól. Max, a magányos hős vállalja, hogy megvédi az egyik közösség olajszállítmányát, mert ha segít biztonságos helyre eljuttatni a tartálykocsijukat, annyi benzint kap, hogy elhagyhatja ezt a poklot.

New York utcáin egy rendõrruhás férfi brutálisan meggyilkol több embert. A rendõrség a saját berkein belül is nyomozni kényszerül, majd Jack Forest, a megbecsült zsaru válik a bestiális gyilkos és egy rejtélyes nõ áldozatává: õt gyanúsítják a gyilkosságokkal. Õ azonban nem hagyja magát, és barátnõjével megpróbálják felgöngyölíteni az ügyet, mielõtt a rém újból lesújt...

Egy orvosi eszközöket tároló raktárház vezetője, Frank beavatja új kollégáját, Freddy-t egy szörnyű titokba: azt állítja, hogy George A. Romero klasszikus zombi-filmje, Az élőhalottak éjszakája nem kitalált történet, hanem megtörtént eseményeket dolgoz fel. Amikor egy Pittsburgh-i kórház alagsorában - a halottasházban - kiszabadult a 2-4-5 Trioxin nevű gáz, a hullák életre keltek. A vérengző élő-halottakat megfékezte a hadsereg, azonban egy adminisztrációs hiba miatt a maradék trioxin-tartályok - bennük néhány hullával - nem egy szigorúan őrzött katonai bázisra kerültek, hanem az orvosi eszközök raktárába. Freddy természetesen egy szavát sem hiszi főnökének, ezért Frank levezeti őt az alagsorba és megmutatja a trioxinos hordót, benne a mumifikálódott zombi maradványaival.