In a small Japanese village at the end of the 19th century, a rickshaw driver's wife takes on a much younger lover and the two conspire to murder him.

May 22nd, 1963. Unhappy with the existing social and political situation in Turkey, a group of military officers has planned a coup d’état to take down the government in Ankara. Meanwhile in Istanbul, their conspirators have undertaken the vital mission of taking over the National Radio station and making a formal announcement about the coup. But nothing goes to plan. Faced with a number of obstacles, including a sudden rainstorm, the absence of the radio station technician, a betrayal, the lack of feedback from Ankara and their very own inefficiency, the conspirators scramble to keep their plan on track and announce the success of the coup – that is, if the coup in the capital has taken place at all.

Convicts escaping from Devil's Island come under the influence of a strange Christ-like figure.

Amanda Seyfried kelti életre a 70-es évek ikonikus pornósztárját, Linda Lovelace-t, a Mély torok főhősnőjének életét elmesélő filmben.Az 1972-es Mély torok hatalmas kasszasiker volt, ami még a maffiát is meglepte. Linda Lovelace, a legendás barkácspornófilm főszereplőjének élete a pornóipar egyik legfurcsább és legszomorúbb története. A róla szóló Lovelace című film meglepően kevés pucérkodást tartalmaz, és némileg idealizált képet fest a balsorsú színésznőről.

In her room, Mona, a young teenager, gets ready. She waits for the arrival of the one with whom she is in love.

In an outer-world night, creatures that live beneath human consciousness emerge and take hold of the narrator, dissecting his spirit and dismembering his thoughts. He beholds a mythical eternity filled with shadowy industrial scenes and monochrome textures—a heavenly hell of unending life and death.

Bunny, an elderly rabbit who uses a walker, is in her kitchen one night baking a cake. A photograph from her wedding day is on her wall. A pesky and persistent moth bangs about the kitchen. She shoos it outside, turns off the porch light, and returns to her baking. The moth finds its way back into the kitchen, she bats it with a wooden spoon, and it falls into the mix. She stirs it up, pours the batter into a pan, and pops it into the oven. But the moth isn't done: it has a different mission, turning the oven into a portal, and inviting Bunny on a voyage of reunion.

ants on the surface of water

Bernard and his sister Eloisa live in a ramshackle house, the rest of their ancient past and prosperity. They are waiting for their old and sick Aunt Lina to die, to inherit her vast fortune and meanwhile have a morbid existence, full of obsessions and manias.

A könnyed amerikai thriller érdekesen komor japán filmváltozatában, amikor a váltságdíjat követelő bűnözők a gazdag cipőgyáros fia helyett tévedésből a sofőrje fiát rabolják el, a gyáros erkölcsi dilemmája kerül a középpontba...

Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétrõl, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére."A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." Ingmar Bergman

Csak egészség legyen! És ne haljon bele senki. Egy nagy cég fiatal alkalmazottját (Dane DeHaan) a svájci Alpokban pihenő főnöke után küldik, hogy hazakísérje. A szanatórium azonban nem az a békés, nyugodt hely, aminek kívülről látszik. A főnök eltűnt, a srác pedig kénytelen meghosszabbítani a saját ott tartózkodását: a betegek ugyanis sokkal inkább fogolynak tűnnek ezen a helyen. Aki pedig megpróbál valakit kiszabadítani, az hamarosan a saját egészsége miatt kénytelen aggódni.

"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupa-nőiesség Maria mellett az erőt, a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett, iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

Egy pennsylvaniai kisváros ukrán-orosz negyedében az acélüzem egyik kohásza, Steven éppen az esküvőjét tartja, mielőtt két barátjával elindul Vietnámba. A három barát vidáman beszél arról, hogy remélik, az első vonalba kerülnek, mert így legalább lesz alkalmuk kiélvezni a bulit. Aztán betoppan egy háborús veterán, aki a kérdéseikre csak káromkodással felel. Nem tudják mire vélni a dolgot, de már nincs sok hátra, hogy ők is szembesüljenek azzal a világgal, mely félőrültté tette a katonát.

Valahol a békés, bogaras Európában, valamikor a békeidőkben, a két világháború között működött egy elegáns hotel: a Grand Budapest. Vendégei átlagos arisztokraták, vénkisasszonyok és műkincstolvajok; alkalmazottai pedig a legjobbak a szakmájukban. Gustave, a híres főportás itt barátkozott össze az egyszerű küldönccel, Zero Musztafával, akivel együtt keverednek bele az évszázad festményrablásába. Miközben a felbecsülhetetlen értékű reneszánsz képet keresik, egy családi vagyon elvesztése vagy visszaszerzése is kockán forog: és a nyomozás meghökkentő fordulatai magukkal ragadják a hotel összes lakóját.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.

Egy tériszonyos detektív nyomozása során beleszeret egy szemrevaló szőkébe. A baj az, hogy a szép hölgy folyton jó magas tornyokba mászkál, amitől hősünk folyamatosan rosszul lesz. Kiderül, hogy egy csúnya baleset áll a szőke démon különös viselkedésének hátterében. Miközben a nyomozó leleplezi a gonosztevőket, a mélységtől való félelmén is sikerül úrrá lennie.

Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az ezredes húgának vére tapad.Egy fejvadász, Monco is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.