Julius Ceasar, a ravasz római hadvezér kifundálta, hogy miként lehet meghódítani Britanniát. Bár a brit katonák rendkívül bátrak, de különös szokásoknak hódolnak: mindennap délután 5 órakor felfüggesztik a harcot azért, hogy forró vizet igyanak, de ami még ennél is meglepőbb, hetente öt csatanapot és két pihenőnapot tartanak. Nem csoda hát, ha a szemfüles rómaiak - a hétvégét kihasználva - elfoglalják Britanniát. Már csak egy kis brit falu lakói tartják magukat a túlerővel szemben. De vajon meddig lesznek képesek erre?! Még szerencse, hogy van egy Asterix nevű gall rokonuk, aki talán segíthet rajtuk.

Bögyörix, a főnök unokaöccse a hírhedt gall faluba érkezik, ahol Asterixnek és Obelixnek kell igazi férfit faragniuk belőle. A Parisiumból érkező ifjú kölyök képe mögött egy arrogáns, de meglehetősen gyáva nyuszi rejtőzik, aki a kemény tréningek alatt is csak igen keveset változik. Eközben vikingek kötnek ki Galícia partjainál. Azzal a szándékkal érkeztek, hogy megtalálják a gyávaság bajnokát. Jövendőmondójuk jóslata szerint ugyanis csak ez az ember taníthatja meg őket repülni, mivel úgy tartják, a félelem szárnyakat ad. A vikingek kalandozásuk során meglátogatják a gall falut is, ahol felfedezik maguknak a gyávaság bajnoki címére méltán esélyes Bögyörixet.

Krisztus előtt ötvenben járunk, s immár az egész világ Rómához tartozik. Tulajdonképpen a két bátor gall harcos, Asterix és Obelix is, akárcsak piciny gall falujuk derék lakói. Hogy miért is hívják őket galloknak? Hát nagyon egyszerű, mert latinul a gall franciát jelent. De hát akkor miért nem adunk francia nevet a rómaiaknak is? Az örökös ellentét a gallok és a rómaiak között kibékíthetetlen. Asterix megmutatja, milyen is a gall virtus. A rómaiak futnak, mint a nyulak. Állítólag ők Julius Cézár legyőzhetetlen harcosai.

Krisztus előtt ötvenben Galliát áthatolhatatlan erdőségek uralták, melyekben fenséges csend honolt. Julius Cézárnak, kemény harcok árán ugyan, de sikerült meghódítania Galliát, hogy rányomja a római civilizáció diadalmas bélyegét. Ám egyetlen kis falucska még mindig bevehetetlenül tartja magát. Julius attól tart, hogy soha nem tudja uralma alá hajtani a hajthatatlan falucskát, ezért üzletet ajánl Asterixnek és barátainak: ha kiállnak 12 általa kitalált próbát, Cézár átadja nekik a Római Birodalmat. Ha viszont elbuknak a próbán, ők hódolnak be a Birodalomnak.

Úgy kétezer évvel ezelőtt a királynők királynőjének, Kleopátrának uralma alatt az egyiptomiak különleges nyelvet beszéltek. Ezt a nyelvjárást egyes egyedül ők értették, különösképpen rettenthetetlen uralkodónőjük, Kleopátra, akinek Alexandriában hadvezérek hevertek a lábai előtt. Kleopátra egy napon magához rendelte legjobb építészét, s megparancsolta, hogy három hónap alatt építsen egy csodálatos palotát Julius Cézárnak. Az építész úgy megszeppent, hogy azonnal Galliába sietett Panoramix varázslóhoz.

Caesar lába előtt hever Gallia. Kivéve egy megátalkodott népség által lakott falucskát, amely csak azért is ellenáll a világhódító latin légiók ostromának. Tehetik is, hiszen druidájuk révén olyan mágikus főzet birtokában vannak, amely legyőzhetetlenné teszi őket. Egy ambiciózus római helytartó azonban elhatározza, erővel vagy csellel, de mindenképpen megszerzi a főzet titkos receptjét, s ő lesz a cézár. Tervébe mindössze egy apróbb és egy nagyobb bökkenő csúszik: az egyiket Asterixnek, a másikat pedig Obelixnek hívják.

Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.

A romantikus kalandfilm kincsvadászok izgalmas története. Az idegen, aki egy vezetővel és annak barátnőjével a kincs nyomába ered a sivatagban, eltűnt apjától értesült a mesés kincseket rejtő elveszett városról. Amikor hosszú keresés után megtalálják a kincseket rejtő város romjait, és az apa holttestét, akkor kezdődnek a valódi bonyodalmak. A mesés gazdagság ugyanis mindannyiuk személyiségére nem várt hatást gyakorol.

Egy kikötőben a cápák állandóan akadályozzák a hajók ki és berakodását. Vízilovakkal üldözik őket. Fellendül a kikötő élete, s a vízilovak egyszerre feleslegessé válnak. Elhatározzák, hogy kiirtják őket. Gyerekek kelnek az egyetlen megmaradt kis víziló, Hugó védelmére. Ők próbálják meg sok kalandon keresztül jóvátenni az emberek igazságtalanságát.

Donald is pushing his peanut cart through the park when a flying squirrel drops in. Donald gets him to help tie his sign to a tree by promising a peanut, but when it turns out to be a bad nut, Donald won't make good, and the battle with the squirrel is on.

Toni and his sister Rita travel alone by train to visit their grandma in Bamsdorf, eight stations down the line...

East-Berlin, 1961, shortly after the erection of the Wall. Konrad, Sophie and three of their friends plan a daring escape to Western Germany. The attempt is successful, except for Konrad, who remains behind. From then on, and for the next 28 years, Konrad and Sophie will attempt to meet again, in spite of the Iron Curtain. Konrad, who has become a reputed Astrophysicist, tries to take advantage of scientific congresses outside Eastern Germany to arrange encounters with Sophie. But in a country where the political police, the Stasi, monitors the moves of all suspicious people (such as Konrad's sister Barbara and her husband Harald), preserving one's privacy, ideals and self-respect becomes an exhausting fight, even as the Eastern block begins its long process of disintegration.

Izgalmas, érdekfeszítő és látványos film készült XV. Lajosról, aki a Napkirályt követte a francia trónon. A Napkirály dicső jövőt festett az ifjú Lajos elé, de egyszersmind nyomasztó terhet is rakott a vállára. A hazája reményét megtestesítő ifjú uralkodó azonban hamar megroppan az erejét meghaladó feladatok súlya alatt, s vadászatba és buja örömökbe menekül. Az uralkodását végigkísérő kicsapongásai, a hétéves háború és a francia gyarmatok elvesztése nem csupán népszerűtlenné, hanem megvetett, gyűlölt és kigúnyolt személlyé is tették a nép körében. Döntéseit még a parlament sem tette magáévá. Mígnem Lajos megtalálta azt a nőt, aki egyenrangú társa lehetett, s aki nem csak az ő életében, de Franciaország sorsában is jelentős fordulatot hozott. Ő volt Madame Pompadour... A film alkotói a szorongásokkal, a beteljesületlen vágyakkal, és az ellentmondásokkal teli uralkodó esendő, emberi portréját rajzolták meg.

A multimilliomos, de amúgy igen csak szeretetreméltó nagypapa éppen 81. születésnapját ünnepli kedvenc, 18 éves unokája társaságában. Ám elég egy ártatlan születésnapi jókívánság, egy apró baleset, és máris testet-lelket cserélnek....

Obelix elmondja Asterix-nek, hogy szerelmes, de érzelmeit nem meri a lánynak bevallani, mert túlságosan szégyenlős. Miközben a jó barát megpróbál önbizalmat önteni belé, Obelix tudomására jut, hogy a hölgy mást szeret, mégpedig a jóképű Tragicomix-ot. Hősünk összetörik a hír hallatán, de amikor az imádott lányt és annak kedvesét a rómaiak elrabolják, eljön számára a nagy lehetőség, hogy bebizonyítsa: ki a legény a talpán. Sok vidám kaland közepette Asterix és Obelix végre megtalálja a fogságba esett párt, akiket a rómaiak épp akkor akarnak Julius Caesar születésnapi ajándékaként az arénába dobni.

Amikor a németek 1943-ban elfoglalják Rómát, a Vatikán egyik magas rangú tisztviselője, Hugh O'Flaherty minden erejével megpróbál segíteni a nácik elől menekülő, szövetséges hadifoglyoknak. Róma Gestapo-főnöke, Kappler ezredes azonban hamarosan rájön a főpap titkos tevékenységére.

Krisztus előtt 50-ben járunk. Julius Caesar hódításokra szomjazik. Úgy dönt, hogy dicsőséges légióinak élén megszállja az eleddig megismert világ végén álló szigetet, ezt a rejtélyes országot, amit Britanniának neveznek: azaz Angliát. Gyors és totális győzelmet arat. Vagyis, majdnem. Egy kis britanniai falu képes ellenállni a császárnak, de gyengülnek az erőik. Kordélia királynő, Britannia uralkodója úgy dönt, hogy elküldi leghűségesebb szolgáját, Angoltapaxot, hogy Galliában keressen segítséget, egy másik kis faluban, amely a rómaiak elleni makacs ellenállásáról híres. A szóban forgó gall faluban Asterix és Obelix már eléggé elfoglalt. Vezetőjük ugyanis rájuk bízta unokaöccsét Kishippixet, egy fiatal srácot, aki csak púp a hátukon. Kishippix nemrég érkezett Lutéciából, és az a feladatuk, hogy férfit faragjanak belőle és még egyáltalán nem állnak nyerésre.

A hírhedt Dalton-fivérek a börtönben tudják meg, hogy nagybátyjuk meghalt és a végrendeletében őket nevezte meg örököseinek. Az örökséghez való hozzájutásnak viszont van egy feltétele: bosszút kell állniuk haláláért, vagyis végezniük kell minden esküdttel és a bíróval, akik börtönbe juttatták. Harry nagybácsi megbízott valakit, hogy a végrendeletben kitűzött feltételek teljesítését ellenőrizze. Ez a megbízott személy nem más, mint Lucky Luke...

Ebben a filmben nem találkozunk zombikkal, viszont mindenki kapaszkodjon meg: élőhalott tengeri állatok szedik áldozataikat egy balul elsült kísérlet következtében.

A kicsi és a tömzsi, azaz a két gall ezúttal Egyiptomba nyargal druidájuk oldalán. Hogy miért mennek, nem talány: a fitos orrú Kleopátra azt tette fel fogadásra, hogy röpke három hónap alatt felhúzat egy csomó falat, rá a tetőt, s ebből végül gyönyörű palota épül. Így a babéros figura, rómaiak dölyfös ura kisebbre veszi a képét és Egyiptom dicső népét legnagyobbnak elismeri. Csakhogy a terv telis-teli ármányokkal, buktatókkal, víziókkal, légiókkal. Krokodilok foga csattog, kalózok a zsákmányt lesik, hajcsárok ostora pattog és a Szfinxnek orra esik. Korai az aggodalom, hisz itt van a csodafőzet, ami látszik a két gallon, mert kövön nem marad kőzet!