Dagny Taggartté a legnagyobb vasúti cég Amerikában. Tisztességgel irányítja, annak ellenére, hogy a legjobb dolgozói rendre eltűnnek. Taggart szövetségre lép Henry Reardennel, az acélmogullal, akinek az új fémötvözete olyan találmány, ami anarchiába taszíthatja az országot. Rearden segítségével Taggart újjáépíti a coloradói vasútvonalat, megnyitva ezzel az utat az olajmágnás Elly Wyatt előtt is. Később Taggarték az elhagyott motorgyárban felfedezik a forradalmian új motort. Ayn Rand regényéből.

1918-ban Amerika belépésével csúcsosodik ki az I. világháború. A német légierőben föleg az arisztokrácia tagja szolgálnak. A pilótahiány miatt a a vezérkar lehetővé teszi az alacsonyabb osztályból származók belépését is. Egyikük Bruno Stachel. Már kezdettől fogva nem tudott beilleszkedni a csapatba, ennek ellenére mégis megpróbálja bebizonyítani, hogy ő jobb pilóta, mint mások. Miután repülő ásszá válik, a prarancsnokság propagandacélokra használja fel, mint nemzeti hőst, ami a katonák harci szellmét hivatott növelni és az alacsonyabb osztályból származók is lehetnek sikeres tisztek. Immelmann volt az első pilóta, aki megkapta a Pour le Mérite érdemrendet, Németország legmagasabb katonai kitüntetését. Ez a medál később a „Kék Max” néven vált ismertté Immelmann emlékére. A kitüntetését II. Vilmos császár adta át 1916 januárjában.

Claire Stenwick CIA-ügynök és Ray Koval brit titkos ügynök egy bevetésen találkozott egymással. Később mindketten hátat fordítanak megbízóiknak, hogy civilben kamatoztassák tapasztalataikat. Két multicégnél helyezkednek el, és megpróbálnak hasznot húzni a rivalizálásukból. A két vállalat ugyanis kíméletlen háborút folytat egymással. Stenwick és Koval feladata, hogy megszerezzék egy gyógyszeripari termék képletét, mely rengeteg pénzt hozhat a szabadalmaztató cég számára. Miközben az egyik profi megpróbálja kijátszani a másikat, egymásba szeretnek.

Jobb, mint Bond, nyalkább, mint Stirlicz, sármosabb, mint Arsene Lupin, dögösebb, mint Mata Hari - s hülyébb, mint Lord Sinclaire és Danny Wilde együttvéve. Hölgyeim és uraim, a világ mindennek ellenére meg van mentve, hiszen itt jön ő, a kémek kémje, az udvarias, a sima modorú, a kihívó és a szuper laza Austin Powers, a brit titkosszolgálat sajátos gondolkodású csodafegyvere, aki mindig jókor sül el! A '60-as évek nyüzsgő Londonjában menő divatfotósnak álcázza magát, de még így sem tudja lerázni az őt üldöző nők hadát. Soha egyetlen ellenfele sem tudott kicsúszni a kezei közül, és soha egyetlen nő kezei közül nem akart kicsusszanni. Küldhették akár a Közel-Keletre vagy az orosz tundrára, Austin Powers minden küldetését sikerrel teljesítette.

John Luther ez alkalommal egy filmben tér vissza nyomozói munkájához, viszont egyelőre börtönben ül, miközben Londont egy sorozatgyilkos tartja rettegésben. A gyilkos már egyszer kicsúszott a kezei közül, most pedig Luther úgy érzi, mintha gúnyt űzne belőle. Mindent feláldoz annak érdekében, hogy elkapja a pszichopatát, az első lépés azonban nagyon egyszerű: ki kell szabadulnia a börtönből.

Két jó haver az évszázad ugratására készül. Szerintük egy nagy poén érdekében nem ciki rendőrnek öltözni, és kicsit járőrözni békés környékükön: a zsaruknak úgysincs soha semmi dolga arrafelé. Kivéve most. Ugyanis színre lép egy maffiózó, aki nem a vicc kedvéért hord magánál pisztolyt. A két barát hiába magyarázza, hogy ők csak játékból vettek egyenruhát. Az egyikük barátnője segítségével kénytelenek beleélni magukat a szerepbe. Akarva-akaratlan, felveszik a harcot a szervezett alvilággal.

A Coherence egy baráti vacsora története, amelyet szó szerint eltérít egy csillagászati anomália.A valóság megbicsaklik, már senki nem tudja mi igaz és mi nem, az emberi kapcsolatok mibenléte megkérdőjeleződik. A szemünk helyett a képzeletünket dolgoztatja meg, rejtvényeivel a székbe szögez.

A hetvenes-nyolcvanas évek Amerikájában követjük Jack, a sorozatgyilkos öt gyilkosságának történetét. A kiemelkedő intelligenciájú férfi maga mesél a tizenkét év leforgása alatt megtörtént, tetszőlegesen kiválasztott rémtetteiről, sorozatgyilkossá érésének állomásairól. Az epizódok között társa a beszélgetésben Verge, vagyis Vergilius, amely utalás Dante Isteni színjátékában az alkotót a Pokolba kalauzoló költőre.

Egy pókcsípés nem a világ. Peter Parker, a kétballábas diákújságíró világa mégis fenekestül felfordul, amikor egy laboratóriumi osztálykirándulás során megcsípi egy mutáns pók. Ezt követően a srác egyre furább képességeket tapasztal magán: könnyedén sétál a plafonon, csuklójából ragadós pókszálat lő ki, a veszélyeket pedig jóval bekövetkezésük előtt megérzi. Ami kezdetben játéknak tűnik, hamarosan szörnyű és izgalmas kötelezettséggé válik. Peternek meg kell küzdenie az emberfeletti erővel rendelkező, gonosz Zöld Manóval és el kell nyernie a gyönyörű Mary Jane szerelmét.

Miután Miles és Gwen Stacy újra találkozik, Brooklyn teljes munkaidős, barátságos hőse hirtelen a multiverzumban találja magát, ahol egy csomó Pókember van, akiknek a feladata a multiverzum létezésének védelme. Ám amikor a hősök összevesznek azon, hogy hogyan kezeljenek egy új fenyegetést, Miles szembekerül a többiekkel, és egyedül indul útnak, hogy megmentse azokat, akiket a legjobban szeret.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Andy szobájában vidám élet folyik! Különösen akkor, amikor a szoba gazdája távol van, ugyanis ha senki nem figyeli őket, megelevenednek a játékok. Woody a főnök, az öreg harcos, a beszélő seriff-rongybaba. De ott van még Mr. Krumplifej, aki szerelemre vágyik, Rex, az ijedős dinoszaurusz, Guba a tudálékos perselymalac, kalandvágyó katonák, kacér öltöztetőbabák és a többiek. Ám egy nap új társuk érkezik: Buzz, a hipermodern, csillagközi lézerharcos. Két dudás még egy gyerekszobában sem fér meg. Buzz és Woody hamar ellenségek lennének, ha nem zuhannának ki véletlenül az ablakon, és nem kéne együtt megküzdeniük a valódi világgal, hogy száz kaland, veszély és viszontagság után végre visszajuthassanak Andyhoz.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Peter Quill ellop egy titokzatos gömböt, amelynek megszerzése szerepel a gonosz Ronan világuralmi tervei között is. Ezért hajtóvadászatot indít Quill után, akinek minden erejére szüksége lesz, ha épp bőrrel akarja megúszni a kalandot. Ennek érdekében kényszerű szövetséget köt négy különös alakkal - Mordály, az állig felfegyverzett mosómedve, Groot, egy élő fára emlékeztető lény, a veszedelmes bérgyilkosnő, Gamora, és a bosszúszomjas Drax, a Pusztító alkotják a Galaxis őrzőit. Amikor Quill rájön, hogy a titokzatos gömbnek mekkora ereje van és milyen veszélyt jelent az univerzumra nézve, elkeseredett végső összecsapásra hívja társait, a tét pedig óriási, mivel az egész galaxis sorsa múlik rajtuk.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

Kevin szülei egy igazi nagy családi karácsonyra készülnek - Párizsban. Az utazás körüli felfordulásban végül csak egyvalamit felejtenek otthon: Kevint. A hatalmas házban magára maradó kisfiú azonban cseppet sem bánkódik. Éppen, amikor már unatkozni kezdene két ügyefogyott betörő mászik be hozzá az ablakon. A srác nem ijed meg tőlük: százféle ravaszsággal és furfanggal úgy elbánik a rablókkal, hogy nemsokára ők is azt kívánják, bár utaztak volna inkább Párizsba.

Pi Patel különc indiai fiú, aki egy állatkertben lakik, melyet édesapja vezet. A vállalkozás nem túl jövedelmező, ezért apja úgy dönt, eladja az állatokat és Kanadába költöznek. A hajó azonban, amelyikkel útnak indulnak – és amelyik saját eladott állataik közül is szállít néhányat – elsüllyed, Patel pedig egy mentőcsónakban reked a katasztrófa másik túlélőjével, egy 2,5 mázsás bengáli tigrissel.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.