A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

A gátlásos, 30-as éveiben járó hivatalnok Trelkovsky, lakást szeretne bérelni Párizs egyik lepusztult negyedében. Így akad rá egy kis lakásra, melynek előző bérlője, Choule nemrégiben öngyilkosságot követett el. A ház többi bérlője és a háziúr nagyon rigolyásnak tűnnek. Mikor az egyik lakót megrágalmazzák és távozásra kényszerítik, Trelkovsky rádöbben, mi kergethette valójában öngyilkosságba az előző bérlőt. Hamarosan a hivatalnok is rémképeket kezd látni, már csak Stellában bízhat, aki Choule ismerőse volt.

Bruno és Malik közel húsz éve egy különleges feladatnak szentelik életüket. Olyan hátrányos helyzetű fiataloknak igyekeznek segítséget nyújtani, akik autizmussal élnek. Minden gyermek más és más területen küzd nehézségekkel, így mindegyikük kezelése egyedi módszereket kíván, melyek olykor szélsőségesek, de leginkább rendkívül szerethetők és a mulatságosak.

A 16 éves Junie (Léa Seydoux) a tanév közepén kényszerül iskolát váltani. Egy osztályba kerül unokatestvérével, Mathiasszal, aki bemutatja a lányt barátainak. A fiúk mind ostromolni kezdik, de ő a legcsendesebb fiút, Ottót (Grégoire Leprince-Ringuet) fogadja kegyeibe. Nem sokkal később azonban rátalál élete nagy szerelmére Nemours (Louis Garrel), a fiatal és jóképű olasztanár személyében. A diák és tanár között lángoló szenvedély kárhozatra van ítélve. Junie nem hajlandó átadni magát érzéseinek, megtagadja magától a boldogságot, amely a szemében nem más, csak múló illúzió. A két fiú között tépelődő lányról szóló, szexualitással túlfűtött filmet 3 César-díjra jelölték, köztük a két főszerepet játszó fiatal színészt a legígéretesebb ifjú tehetségek kategóriájában.

Egy operatőr a vállán átvetett kamerával járkál, és káprázatos leleményességgel dokumentálja a városi életet.

A film az I. világháború előtt játszódik egy észak-németországi, protestáns faluban. A tanító későbbi narrációján keresztül ismerjük meg a faluban előforduló sorozatos, titokzatos baleseteket. A látszólag nem összefüggő támadások és rongálások felforgatják az ott lakók életét.

A háború utáni alvilágban egy frissen előléptetett ifjú rendőr - idős felettese segítségével - elkeseredetten nyomoz ellopott pisztolya után, amellyel közben gyilkosságot követtek el...

A 90-es években a tanárként dolgozó Laurence elárulja barátnőjének, Frednek, hogy igazából nőnek érzi magát, és akként is szeretne élni. Esélyeik és önmaguk ellenében szembeszálnak barátaik előítéleteivel, felrúgják családjaik tanácsát és felülemelkednek a társadalom fóbiáin. Tíz éven át próbálnak együtt élni ezzel az átmenettel, nem tudván, hogy a hősies vállalkozás a szerelmükbe is kerülhet.

A XVI. századi polgárháború idején egy híveivel inkognitóban utazó hercegnő csak úgy juthat át az aranyával a határon, ha kísérete egyik tagja szellemi párbajt vív az őrség parancsnokával. Nem feltétlen a külső ellenség jelenti a fenyegető veszélyt, hanem sokkal inkább az emberek belső tulajdonságai, pl. a teherhordóként alkalmazott két paraszt gyávasággal párosuló kapzsisága - sugallja ez a komikus és kalandos elemekben egyaránt gazdag, látványos film, amely George Lucast saját bevallása szerint a Csillagok háborújának elkészítésére ihlette.

Woody Allen ezúttal "idegen" területre merészkedik: Csehov tollára és Bergman kamerájára méltó drámát készített egy amerikai középosztálybeli család lassú széthullásáról. A középpontban három amúgy is súlyos problémákkal küzdő nővér áll, akik tehetetlenül szemlélik, hogy apjuk elválik lelkibeteg anyjuktól, s új kapcsolatot kezd. Az eladdig harsány poénokkal teletűzdelt vígjátékok szerzőjének elkönyvelt rendező ezzel a kortárs drámák területére tett kiruccanásával először mutatta meg a közönségnek a megszokottól gyökeresen eltérő, "véresen komoly" arcát. (port.hu)

Massa példamutatóan dolgozik a gépsor mellett, csendesen él a párjával. A többi munkás nem is szereti, ám minden megváltozik, amikor a túlhajszoltság miatti óvatlanságában a gép levágja az ujját...

Egy képzeletbeli országban játszódik a történet, ahol polgárháború dúl. A zenészházaspár, Eva és Jan a háború kitörésekor egy távoli szigetre menekülnek. Parasztgazdaságot alapítanak, kezdik megszokni a mezei munka idilljét. A távolban folyó véres események azonban hozzájuk is elérnek. A film keletkezésének hátterében Bergman személyes kétkedésének élménye fogalmazódik meg, amikor fiatalon arról faggatta önmagát, hogyan viselkedett volna, ha a háború alatt a németek Svédországot is megszállják.

A '60-as években egy lengyel kolostorban nevelkedik az árva novícius Ida. A fogadalomtétel előtt, az apácák tanácsára meglátogatja nénikéjét, egyetlen élő rokonát, akivel korábban soha nem találkozott. Wanda Gruz már túl van a fénykorán, de negyvenes alkoholista láncdohányosként is árad belőle a szexualitás, önpusztító életmódjához mindig talál alkalmi partnereket. Wanda néhány évvel korábban még nagyhatalmú ügyészként a rendszer ellenségeit küldte a halálba, de mostanra kegyvesztetté vált. Akkor találkozik unokahúgával, amikor mindketten válaszúthoz érkeznek: identitásuk és jövőjük meghatározásához szembe kell nézniük a múltjukkal. Ida most tudja meg, hogy zsidó, szüleit meggyilkolták a német megszállás alatt.

Öngyilkos lett Paul felesége. A középkorú, kiüresedett lelkű amerikai céltalanul bolyong Párizsban, közös emlékek után kutatva. A francia Jeanne húszéves, egyetemista lány, akiről a filmrendező barátja portréfilmet akar készíteni. A véletlennek köszönhetően a két ember útja egy régi ház kiadó lakásában keresztezi egymást, melyben Paul a felesége elvesztése miatt érzett kétségbeesését váratlan és vadul szenvedélyes szeretkezésben vezeti le. Miközben mindketten élik külön életüket, a lakás állandó találkahelyük lesz. Paul és Jeanne sajátosan alakuló kapcsolata szükségszerűen tragédiába torkollik. A hetvenes évek egyik botrányfilmje.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

A police officer faces a personal meltdown following a divorce and the death of his mother.

Bill struggles to put together his shattered psyche.