An inventor builds a homemade spacecraft, and uses it to have various adventures, including peeping at women, visiting ‘human’ planets, and becoming involved in intergalactic warfare.

A professor, Komiya, and his bossy wife, Tokio, are to look after Setsuko, their high-spirited niece from Osaka. Despite being a minor, Setsuko is a liberated woman who does whatever she wants, including smoking. She even convinces Koyima to take her to a geisha house. When she gets rather tipsy, the professor calls Okada, one of his students, to take her home. The wife becomes suspicious of Setsuko when she sees Okada bringing her home.

Go, Go, Second Time Virgin is the story of two damned and abused teenagers who meet and fall in mutant love on a Tokyo rooftop. Their only hope is to cement their love with an escape into oblivion.

In Chain, actual malls, theme parks, hotels and corporate centers worldwide are joined into a monolithic superlandscape that shapes and circumscribes the lives of two women. One is a businesswoman researching the international theme park industry for her company. The other is a young drifter, illegally living and occasionally working in a shopping mall.

A film a balkáni etnikai-vallási konfliktusok drámai erejű, balladai szépségű ábrázolása. Jelen esetben a macedónok és a Macedóniában élő albánok közötti évszázados ellentétekről van szó. A film három, egymással összefüggő történetből áll.

(Ocsadzuke: zöld teával leöntött rizs; átvitt értelemben: egyszerű eledel)

Yumiko és férje, Ikuo szegénységben, de boldogan élnek nemrég született kisfiukkal. A fiatalasszonyt visszatérő álomként egy szomorú gyerekkori emlék kísérti: amikor nagyanyja elhagyta a családot, hogy visszatérjen szülővárosába meghalni, ő hiába kérlelte, nem tudta visszatartani. Egyik este Ikuo nem jön haza a munkából. Kiderül, hogy egy vonat elé lépve öngyilkos lett. Yumikót a váratlan tragédia mély gyászba taszítja. Évek múlva megismerkedik egy fiatalon megözvegyült halásszal, aki kislányával egy tengerparti faluban él. Egymásba szeretnek, és összeházasodnak. Amikor Yumiko ellátogat régi otthonába, újra feltörnek benne a gyötrő emlékek.

Shuhei Horikawa, a poor schoolteacher, struggles to raise his son Ryohei by himself, despite neither money nor prospects.

A happily married woman lets her catty friends talk her into divorce when her husband strays.

Hirayama Wataru úr dolgos hétköznapjait barátai és ismerősei színesítik, akik különféle családi problémáikban kérnek Hirayama úrtól tanácsot. Ezen problémák között leggyakrabban a barátok, ismerősök gyermekeinek, akik mind lányok, a házassággal kapcsolatos a szüleiktől teljesen eltérő hozzáállásuk áll, ugyanis saját maguk szeretnék kiválasztani, hogy kivel is házasodjanak össze. Hirayama úrról már a film legelején kiderül, hogy ő még a Japánban „hagyományos” módon kötött házasságot, azaz a szülők által kijelölt hölggyel, így ezen – némileg negatív - tapasztalat birtokában osztogatja a tanácsokat. Ismerősei nagyon szeretik emiatt, mert a nyugodt és tárgyilagos Hirayama igyekszik mindkét fél álláspontját végiggondolva tanácsot adni. Mindez egészen addig teljesen rendben is van, amikor is egy ismeretlen férfi keresi fel az irodájában és közli vele, hogy el szeretné venni a lányát feleségül. Vajon Hirayama úr saját magának is tud remek tanácsokat adni? (kilencesterv.com)

Három javakorabeli férfi férjhez szeretné adni elhalt barátjuk lányát, aki az anyjával él együtt. Házasságközvetítői kísérleteik azonban sok bonyodalommal járnak. Ozu egy kicsit a Későtavasz témáját gondolja újra, csak itt nem apa és lánya, hanem anya és lánya szerepel. A lány azért nem akar férjhez menni, mert nem akarja magára hagyni megözvegyült anyját, az anya pedig férje halála után nem akar még egyszer feleségül menni senkihez. A film hangulatát végig átlengi a humor és az irónia. (kilencesterv.com)

1976-ban járunk Olaszországban. A Berberian Sound Studio az egyik legolcsóbb horrorfilm hangstúdió, ahol éppen a híres Santini legújabb filmjének a munkálatai folynak. Gilderoy, a híres angol hangmérnök hasonlóságot vél felfedezni a hangfelvétel vérfagyasztó zajai és a saját élete között.

A japán film nagy korszakának világhírű darabja. A háború elembertelenítő hatását példázó kegyetlen rémmese a középkorban játszódik, a belső háborúk idején. Egy magára maradt fiatalasszony és anyósa abból élnek, hogy szamurájokat ölnek meg, értéktárgyaikat ellopják. A gyönyörű fiatal nő szerelembe keveredik egy szökött katonával, s ezzel kivívja anyósa gyűlöletét, féltékenységét. Az ember alatti lét kíméletlen, szenvtelen ábrázolása naturalizmussal, misztikummal és erotikával vegyül.

Az amerikai hadsereg Japánhoz közeledik. A Csendes-óceán nagy része már az övék, és a jenkik bíznak benne, hogy hamarosan véget ér a második világháború. Ám ahhoz, hogy japán földre tehessék a lábukat, előbb ki kell szorítani ellenségeiket Ivo Dzsima szigetéről. Ha elfoglalják, a repülőgépeik innen már Tokiót is elérhetik. A sziget védelmével Kuribayashi tábornokot bízzák meg. A kiváló katona tudja, hogy nincs esélyük, ennek ellenére teljesíti kötelességét. Katonáival együtt negyven napon át feltartóztatja az óriási túlerőben lévő amerikai haderőt.

Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Jimmy Detroit lepusztult munkásnegyedében él és egy présüzemben dolgozik. Nem elég, hogy szakított a csajával, emiatt vissza kell költöznie anyjához és kishúgához egy nyomorult lakókocsiba. Egyetlen szórakozása, hogy a helyi klubban néha megméreti magát a rap-versenyeken, a "freestyle" műfajban. Állandóan zenét hallgat, az agyába toluló szövegeket, rímeket pedig lejegyzi. Régi álma, hogy saját demót csinál. Azonban a helyi erők rivalizálása nem korlátozódik a színpadra és a mikrofonra. A bandaháborúk egyre inkább elfajulnak.

Szülei halála után Harry Potter mostohaszülőknél nevelkedik. Sanyarú a sorsa, a lépcső alatti kuckóban lakik és elviselhetetlen az unokatestvére. Ám hamarosan kiderül, hogy Harry nem közönséges kisfiú, hanem egy varázsló házaspár árvája, aki csak átmenetileg keveredett a lényegről mit sem sejtő muglik közé. Most viszont végigsétál az Abszol úton, hogy beiratkozzék a titokzatos Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Néhány jó barát, néhány nagy kaland és néhány ősi ellenség vár itt rá, de mi ez egy elsőéves varázslótanoncnak?

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.