Old Surehand segíteni akar a fehér telepeseknek új területhez jutni, ugyanis az emberek szegények, ám az indiánok nem szívesen engednek át értékes földeket. Ráadásul ugyanerre a területre feni a fogát az Olajherceg néven ismert gazember, aki hatalmas olajmezőket sejt ezen a helyen. Emiatt pedig megöleti Old Surehand emberét, aki a telepeseket vezette volna, s helyette a saját emberével félrevezeti őket, majd eltökéli, hogy ő maga tárgyal az indiánokkal. Surehand és Winnetou azonban felveszik a harcot a kegyetlen Olajherceg ellen. Surehand a barátja gyilkosát keresi, Winnetou pedig meggyőzi az indiánokat, hogy engedjék át a földet a telepeseknek.

Howell Brady őrnagy azt a megbízást kapja, hogy rábírja a szeminolokat a kajovák elleni harcra.

A neves biológusnő feltalál egy gyógyszert, melynek segítségével a nyomasztó álmokat kellemessé lehet varázsolni. Egyelőre még csak állatokon kísérletezett, de amikor a férjén is kipróbálja a szert, váratlan mellékhatások jelentkeznek.

A komancs indiánok egy nap fehér telepesekre támadnak, mert azt hiszik, hogy ők ölték le a bölényeiket. A zűrzavart kihasználva pedig a banditák megölnek egy telepes fiút. Amikor a komancsok főnökének fia elmegy a városba, hogy tisztázza a helyzetet, a banditák őt is kegyetlenül meggyilkolják, s immár úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen a háború az indiánok és a fehérek között. Old Surehand azonban rájön, hogy az események hátterében egy Tábornoknak nevezett gazember áll, aki egy látszólag értéktelen földdarabot akar megszerezni az indiánoktól. Winnetou segítségével így Old Surehand a Tábornok nyomába ered.

Az apacsok törzsfőnöke, Winnetou az indiánok és a sápadt-arcúak közötti örök béke megteremtésén fáradozik. Ez idő alatt persze Old Shatterhand sem tétlenkedik, az olaj után kutató kapzsi fehérekkel száll szembe. Az amerikai hadsereg azonban szüntelenül beavatkozik az indiánok és a fehérek harcába. Winnetou, amikor rádöbben, hogy szerelme, az Assiboin főnök lánya, Ribana egy fehér férfit szeret, úgy dönt, hogy lemond róla a béke érdekében.

Hiába sikerült egyezségre jutni a fehérekkel, csavargók és rablóbandák fenyegetik a törékeny békét az indiánok földjén. Winnetou ezért elhatározza, hogy Santa Fébe utazik, hogy jobban kiismerje a fehérek világát és gondolkodásmódját. Megkéri Old Shatterhandet, hogy tartson vele. A város harangszavát hallva Winnetou reménykedik: a fehérek is megértik a harang üzenetét: "Szeressetek mindent, ami jó és gyűlöljetek minden rosszat." Ám a fehér ember gondolkodása ennél jóval egyszerűbb: meg kell szerezni mindent ebből a gazdag földből, amit lehet, bármi áron. S ha ennek az akadékoskodó Winnetou élete az ára - ám legyen.

Photo sequence of the rare transit of Venus over the face of the Sun, one of the first chronophotographic sequences. In 1873, P.J.C. Janssen, or Pierre Jules César Janssen, invented the Photographic Revolver, which captured a series of images in a row. The device, automatic, produced images in a row without human intervention, being used to serve as photographic evidence of the passage of Venus before the Sun, in 1874.

Egy napkitörés következtében az emberek többsége elveszíti a látását, mely által kaotikus helyzet alakul ki. Eközben egy katonai kutatóbázisról húsevő növények szabadulnak el. A Triffidek pedig folyamatosan emberekre vadásznak, és pusztítják a városokat.

A Karl May világhírű regényéből készült Winnetou-trilógia első részében ismerkedik meg a két főhős, az apacsok főnökének fia, Winnetou és egy vasútépítő társaság mérnöke, Old Shatterhand. Amikor a fiatal indián rájön, hogy a fehérek megszegték a velük kötött megállapodást és a síneket az apacsok földjén vezetik át, először megpróbálja békésen rendezni a területvitát. Kiderül azonban, hogy nem a vasúttársaság a hibás, hanem annak egyik helyi vezetője, aki nem másra pályázik, mint az apacsok aranyára. Mikor megölik az indiánok fehér tanítóját, Winnetou bosszút esküszik. Old Shatterhand kezdettől tudja, mi áll a háború hátterében, de csak nagy nehezen képes Winnetou bizalmát elnyerni, hogy együtt folytathassák a harcot.

A gazdag ültetvényes hírében álló Big Daddy Pollitt 65. születésnapját ünnepli. Ez a születésnap azonban nem felhőtlen - az orvos nem sokkal korábban állapította meg a férfiról, hogy rákos. Pollitt két fia, Brick és Gooper családjukkal együtt érkeznek felköszönteni apjukat. Gooper látszólag mintafiú: ő és felesége, Mae már számos unokával ajándékozták meg az öreget, így titokban arra számítanak, hogy nekik jut majd az örökség. Big Daddy kedvence azonban mégis inkább Brick, aki életvitelével éppen ellentéte bátyjának: mióta legjobb barátja öngyilkos lett, szüntelenül iszik és feleségétől is elhidegült, akiről azt gyanítja, hogy megcsalta őt. A születésnapon régi sérelmek, mély érzelmek bukkannak elő és a néző előtt kirajzolódik egy család drámája.

Lena és Daniel szörnyű események részesei lesznek az 1973-as chilei puccs után, mely Salvadore Allende elnök megbuktatására irányul. A puccs egyet jelentett Augustus Pinochet felemelkedésével. Danielt foglyul ejtik a Pinochet által felállított titkos rendőrség, a DINA emberei, és a Colonia Dignidad nevezetű helyre hurcolják. Lena egy lelkész segítségével a férfi nyomára bukkan, hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy a kolónia egy rettenetes fogolytábor, ahol borzasztó kínzásoknak vetik alá a rabokat.

A törpök majd elkékülnek a sok bajtól, ami egyszerre rájuk szakad: Hókuszpók nem adja fel régi tervét, kézre akarja keríteni ősi ellenségeit, és egy sajnálatos balesetnek (meg Ügyifogyi kétbalkezességének) köszönhetően a nyomukra is jut. A törpcsapat csapdába kerül, és csak egy váratlanul megnyíló vészkijáraton keresztül menekülhet. Ám az a járat egy ismeretlen, távoli világba vezet: New Yorkba.

Egy varázslatos országgal határos kis faluban egy fiatal férfi, Tristan Thorn megígéri kedvesének, hogy elhozza neki a lehullott csillagot, ezért bemerészkedik a falon túli birodalomba. Útja a legmerészebb álmain is túlmutató világba viszi, és felfedi valódi kilétét.

Valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán a különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évezredekkel később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt a fedélzeti komputer meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A bűnözés elleni küzdelem második évében Batman olyan korrupciót tár fel Gotham Cityben, amely a saját családjához kötődik, miközben szembesül a Rébusz néven ismert sorozatgyilkossal.