A tizenegy éves Eliza családjában mindenki a saját gondjával van elfoglalva. Szülei, Saul és Miriam a házasságuk problémái elől a munkába temetkeznek, csak a karrierjük érdekli őket. A bátyja zenei tehetség, de bezárkózik a maga kamasz világába. Amikor Elizáról kiderül, hogy milyen érzéke van a helyesíráshoz, a megszokott családi rend kezd felborulni. Az újonnan felismert tehetsége azonban nemcsak örömet okoz a család életében, rengeteg, korábban nem sejtett titkok bukkannak napvilágra.

A trauma egy láthatalan erő, amely az életünket formálja. Alakítja azt amiképpen élünk, szeretünk és a világot értelmezzük. Ez legbensőbb sérüléseink gyökere. Dr. Máté Gábor egy új elképzelést vázol fel ezzel kapcsolatban: egy a traumát felismerő társadalom képét, melyben szülők, tanárok, orvosok, politikusok és a jog alkalmazói nem a viselkedések vizsgálatára, diagnózisok felállítására, tünetek kezelésére és bíráskodásra koncentrálnak, hanem ehelyett azt próbálják megérteni milyen forrásból törnek elő a sérült emberi lélekből a nyugtalanító viselkedések és betegségek.

A maffia utolsó kifutófiúját, Cosmo-t főnöke hirtelen halála után egyik napról a másikra előléptetik. Új munkájának sok előnye van a fiú számára, aki eddig egy öregek otthonának a pincéjében lakott: drága ruhák, jó kocsik, szép nők. Viszont van egy része, amihez még nem egészen sikerült hozzászoknia: maga a gyilkosság. Ő lett ugyanis a maffia legújabb bérgyilkosa. Hogy az ezzel járó stressztől megszabaduljon, beiratkozik egy jógatanfolyamra. A békeszerető jógatanárnő hamarosan a barátnője lesz, mit sem sejtve Cosmo foglalkozásáról, aki közben a várakozáson felül jól teljesít új munkakörében. És nemsokára választania kell hivatás és magánélet között.

This short experimental film tells the story of a man who comes to Hollywood to become a star, only to fail and be dehumanized. He is identified by the number 9413 written on his forehead.

In the 16th century, the daughter of a Spanish nobleman joins a convent and becomes a spiritual leader.

Két ellenséges katona, a bosnyák Ciki, és a szerb Nino egy félresikerült katonai akció után a senki földjén található lövészárokban ragad. Ciki és Nino felváltva ragadják magukhoz a hatalmat az árkon belül, az dirigál, aki éppen megszerzi a puskát. A helyzetet bonyolítja, hogy Ciki társa, Cera egy aknán fekszik, és nem szabad mozdulnia. Végül az ENSZ egy kéksisakos őrmestere próbál segíteni, annak ellenére, hogy parancsot kapott a be nem avatkozásra. Az eseményeket a sajtó képviselői is feszülten figyelik, és hamarosan egész Európa tévénézői a három katona sorsáért izgulnak...

Nagy gond - nagy megfejtőt kíván! Arnold feje nagyon hasonlít egy focilabdára, de nem ezért szeretjük. Optimista kis srác, aki szereti a környéket, ahol él a nagyszüleivel. Legjobb cimborája Gerald, csapja a szelet Helgának, aki viszont igen undok tud lenni vele. A környék életét veszély fenyegeti, amikor megjelenik a színen Mr. Scheck és cége, a Future Tech Művek. Földig akarja rombolni a régi házakat, csak hogy egy bevásárló központtal többet építsen. A helyen viszont valamikor az amerikai Függetlenségi háborúban nemzeti emlékhely állt. Egy rég elveszett dokumentum tudná csak bizonyítani a védettség tényét. Az idő szorítja Arnoldot, hogy kitaláljon valamit. Kis barátnője, Bridget apró kémfelszerelését felhasználva és elnyerve idősebb barátai jóindulatát, meg akarja állítani Mr. Scheck őrült tervét...

Egy 8 éves kisfiú bármit megtenne, hogy véget érjen a II. világháború és az apja hazatérhessen. A történet apa és fiú közötti határtalan szeretetről szól.

A tizenhetedik században emigránsok tömege kelt útra Angliából, Skóciából és Írországból az új világ felé. A kivándorlók 1607-ben Virginiában megalapították Jamestown városát. Közöttük volt John Smith kapitány is. A telepeseknek nehéz helyzetük volt, nem csak a természeti viszonyokkal, hanem az ellenséges érzelmű indiánokkal is nap mint nap meg kellett küzdeniük. Az egyik összecsapás alkalmával a powhatan harcosok foglyul ejtették John Smith-t. A kivégzéstől a törzsfőnök lánya, Pocahontas közbelépése mentette meg.

Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.

A Belge-Franchophobe vámtisztviselő arra kényszerül, hogy összeálljon egy franciával, a Franco-Belge határok megszűnése alatt a 90-es években.

I.sz. 4. század, Egyiptom, a Római Birodalom uralma alatt. Alexandria utcáin vallási indíttatású erőszakos zavargások törnek ki, melyek a híres Könyvtárat, az akkori világ szellemi központját fenyegetik. A Könyvtárban rekedt briliáns asztronómus, Hypatia és tanítványai harcba szállnak, hogy megmentsék az ősi világ bölcsességét. Közülük ketten a nő szívéért is versengenek: az okos, kiváltságos helyzetű Orestes, és Davus, Hypatia ifjú rabszolgája, akinek döntenie kell úrnője iránt érzett titkos szerelme és a szabadság között, mely az övé lehet, hogy csatlakozik a keresztények megállíthatatlan rohamához.

Peter az egyik legbefolyásosabb befektetési banknál dolgozik kockázatelemzőként. Egy reggel a vele egy emeleten dolgozók szinte mindegyike megkapja felmondó levelét, köztük Peter főnöke, Eric is. Eric azonban –mielőtt elhagyná az épületet– egy pendrive-ot nyom Peter kezébe azzal, hogy nézze meg a rajta lévő információkat, de legyen nagyon óvatos. A hordozón Eric utolsó munkája található, amelyben az elkövetkező napok várható gazdasági eseményeit és egy minden eddiginél nagyobb pénzügyi krízis veszélyét modellezi. Peter a kereskedők vezetőihez fordul, akik tudják, hogy amennyiben az elemzés helyes, az egész gazdasági szféra összeomolhat az elkövetkező órákban. Megkezdődik a versenyfutás az idővel, melynek során hőseink kegyetlen döntések meghozatalára kényszerülnek.

Benjamin, egy nyugdíjba vonult törvényszéki alkalmazott úgy dönt, hogy könyvet ír egy régi megerőszakolással egybekötött gyilkossági ügyről, amit véleménye szerint rosszul oldott meg a rendőrség. Ettől a regénytől azt reméli, hogy lezárhatja múltja megoldatlan gyilkossági ügyeit, és egykori viszonzatlan szerelmére a felettese iránt is gyógyírt keres - életének e két fontos szála már évtizedek óta elvarratlanok. Megnyitja hát a már lezárt aktákat, és nyomozni kezd a zavaros és rémísztő ügyben.

Házasság? Halálos lehet. Nick és Amy az ötödik házassági évfordulójára készül. Boldogok, gazdagok, elégedettek ám az ünnep estéjén az ifjú feleségnek nyoma vész, és gyorsan kiderül, hogy a látszat csalt: a pár tele volt félelmetes, sötét titkokkal. Mindenki Nickre gyanakszik, és ő a hazugságaival meg ügyetlen elterelő hadműveleteivel egyre inkább magára tereli a figyelmet. Hiába bizonygatja makacsul, hogy nem tehet semmiről, már csupán az ikerhúga, Margo bízik benne. De ha nem a férfi a tettes, akkor hova lett a felesége? És hogyan magyarázhatóak az egyre-másra előkerülő, egyre furcsább titkok? Azok, amelyek talán minden boldog családi élet mélyén ott lapulnak. Azok, amelyek olyan könnyen vezetnek el egy ember halálához.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.