Cassiel, a "könnyek angyala", partnernőjével, Raphaélával, a mai Berlinben tevékenykedik. Egy szép napon Cassiel feladja a halhatatlanságot, és emberré változik, hogy megmentse egy kislány életét. Megpróbál hétköznapi életet élni barátja, Damiel segítségével, aki időközben feleségül vette szerelmét, Mariont. Úgy tűnik, jó élet virrad Cassielre, amikor megismeri a gazdag Tony Bakert. Nemsokára azonban rájön, hogy egy fegyverkereskedő segítője lett. Egyetlen kiút marad számára...

Los Angeles, 2001. A nagy multik felhőkarcoló irodáinak árnyékában található a Millió Dolláros Hotel, mely a társadalom perifériáján élő, az "amerikai álmon" kívül rekedt különcök gyűjtőhelye. Egy nap a hotel a hírek és a közérdeklődés központjába kerül: Izzy, a narkós művész rejtélyes körülmények között lezuhan az intézmény tetejéről. Vajon baleset volt, vagy öngyilkosság, esetleg valaki egyszerűen lelökte onnan? A városnak ebben a negyedében normális körülmények között senkit sem érdekel egy ilyen eset, Izzy halála azonban rövid úton a botránysajtó címlapjára kerül. Barátai és szállószomszédjai legnagyobb meglepetésére ugyanis kiderül, hogy Izzy egy multimilliomos sajtómágnás fia volt. Az ügy felderítésével megbízott kérlelhetetlen FBI-nyomozó, Skinner szemében a hotel minden egyes lakója potenciális gyanúsított. Nyomozásának előrehaladtával egyre jobban összemosódik az álom és valóság, bűnös és áldozat. A sztoikus Skinner a végén már maga sem tudja, ki őrült és ki normális.

Wenders és Ry Cooder 20 éve ismerik egymást. Cooder olyan filmeknek komponálta a zenéjét, mint a Párizs, Texas, vagy Az erőszak vége. Ez utóbbi közös munkájuk során Cooder gyakran lelkendezett kubai útjáról, ahol néhány öreg, feledésbe merült kubai muzsikussal készített felvételeket. A lemez "Buena Vista Social Club" címen jelent meg és világszerte több millió példányban kelt el, majd Grammy-díjat is kapott. Ry Cooder 1998 elején ismét Kubába utazott, hogy szólólemezt készítsen Ibrahim Ferrerrel, aki egyike volt Buena Vista Social Club zenészeinek. Erre az útjára elkísérte egy kis forgatóstábbal Wim Wenders, aki megörökítette munkájukat a stúdióban, valamint mindennapi életüket Havannában. A filmezés Amsterdamban folytatódott, ahol a zenészek két koncertet adtak, majd nyáron New York-ban végződött, a legendás Carneige Hall-beli diadalmas fellépésükkel.

Dél-Texas kietlen vidékén bolyong egy sovány, szakállas, elkínzott arcú férfi: múltját, emlékeit szeretné elveszíteni, sikertelenül. Öccse érte megy, visszahozza őt a civilizációba, a kisfiához. Bár négy éve nem látták egymást, hamar összemelegednek a gyerekkel. Együtt indulnak el, hogy megkeressék a férfi feleségét, a gyerek anyját. Houstonban lelnek rá, egy peep-showban.

Elliot és Beverly Mantle egypetéjű ikrek - elválaszthatatlanul összetartoznak. Mindent megosztanak egymással - virágzó torontói nőgyógyászati rendelőjüket, vagyonukat, sőt még szeretőiket is. Elválaszthatatlanok mindaddig, míg fel nem tűnik Claire, a gyönyörű színésznő. Ő aztán nem hajlandó megosztani magát a két testvér között, akik közül az egyiket csak a bujaság, a másikat csak a romantikus szerelem érdekli. Beverly folyamatos erőfeszítése, hogy megtalálja az igazi szerelmet, kezdi elválasztani egymástól a testvéreket, s Beverly-t az őrületbe kergeti. Amikor Elliot rájön, hogy azoknak a testvéreknek, akik mindenüket megosztják egymással az őrületben is osztozniuk kell, az ikrek hátborzongató harcba kezdenek a köztük levő kísérteties kapcsolattal szemben, amely teljesen gúzsba köti őket, sőt azzal fenyeget, hogy pusztulásukat okozza.

Wenders road-movie "Az idő sodrában". Bruno, a vándormozis nagy teherautójával járja végig az NDK-NSZK határvidékén található mozikat, s javítgatja a vetítőgépeket. Bruno útja során találkozik Roberttel, akit elhagyott a felesége. Együtt utaznak tovább, a hosszú úton. A vidéki Németország valósága tárul fel előttük. Wenders nem véletlenül forgatja éppen akkor road-movie-ját, hiszen akkoriban zárták be arrafelé, sorban a mozikat, a vetítőtermeket. Wenders 1976-os filmje az elhagyott vagy átépített vidéki mozikkal Peter Bogdanovich "Az utolsó mozielőadás"-ának hangulatát idézi.

A middle-aged businessman meets a band of rowdy youths and is smitten by one, named Francesca.

A woman narrates the thoughts of a world traveler, meditations on time and memory expressed in words and images from places as far-flung as Japan, Guinea-Bissau, Iceland, and San Francisco.

A múlt század eleji Provence-ban, a levendulamezőkkel borított vadregényes tájakon megelevenedő történet az itt lakó emberek élethalálharcát mutatja be, amit egymás ellen, és a vidéken ritka kincsnek számító forrásvízért folytatnak már hosszú évtizedek óta. Ugolin, a Soubeyran család utolsó reménysége, nagybátyjával, Césarral szemet vet a szomszéd tanyájára, ahol gazdagságot ígérő forrás is lelhető. A tulajdonos egy "baleset" folytán távozik az élők sorából, ám az új örökös, Jean de Florette se számíthat a helybéliek jóindulatára. Elszántsága a film második, ...és a pokol című részében válik sorsszerűvé.

Jonathan, a képkeretező mester feleségével és gyermekével Hamburgban él, s fehérvérűségben szenved. Azt hiszi, hamarosan meg kell halnia. Ezért elvállalja, hogy nagyon sok pénzért végrehajt egy gyilkosságot, amelyre az amerikai Ripley és a francia Minot bérelik fel. Miután lelőtt egy amerikai gengsztert a párizsi metróban, megbízói egyre jobban belerángatják mesterkedéseikbe.

Wim Wenders fekete-fehér road movie-ja az 'Alice a városokban". A kilencéves Alice-t anyja otthagyja a New York-i repülőtéren, miután egy német újságíró, Philip Winter gondjaira bízza. Amikor két nap elteltével sem jelentkezik a gyermekéért, Philip és Alice visszatérnek Európába, hogy megkeressék a kislány nagyanyját. Kettejük kalandokkal teli utazásának lehetünk tanúi Wim Wenders korai remekében. Vándorlásaik, mint valami különös sorsközösség, szívszorító, visszafogott képsorokban bontakoznak ki, noha Wenders ezúttal is távolságtartó együttérzéssel kerül mindenféle szentimentalizmust. Mélyebb értelemben a filmbeli otthonkeresés motívuma a Wenders-i önazonosság keresésével és a hazatérés vágyával kapcsolódik össze.

Sebastiao Saldago, az ismert fotográfus pályafutásának negyven évében átutazta a kontinenseket. Szemtanúja több nemzetközi konfliktusnak, közelről láthatta az éhínség sújtotta vidékeket, ezúttal azonban az érintetlen tájra kalauzolja el a nézőjét. Egy dokumentumfilm, mely egyszerre tiszteleg a bolygó szépsége, és Salgado emléke előtt.

Vittoria több éves együttélést követően elhagyja élettársát, Riccardót. A nő meg van győződve arról, hogy kiüresedett kapcsolatuknak nincs jövője, ezért döntése véglegesnek tűnik. A megfásult, csalódott nő egy nap meglátogatja édesanyját, aki minden idejét a tőzsdén tölti és itt próbálja gyarapítani szerény vagyonát. A lány megismerkedik a jóképű, energikus és magabiztos brókerrel, Pieróval és azonnal megtetszenek egymásnak. A két teljesen különböző személyiségű fiatal többször is randevúzik, ám érzéseik nem bizonyulnak tartósnak. Egy nap mindketten próba elé állítják a kapcsolatukat, amikor napfogyatkozás idején találkoznak.

A kis társaság tagjai osztálytársak voltak valamikor a hatvanas években. Összejövetelük szomorú aktualitása, hogy az egyik barátjuk öngyilkosságot követett el. A temetésre gyülekezvén együtt töltenek néhány órát, néhány napot. A találkozás szükségszerűen emlékeket ébreszt bennük, szembesíti őket fiatalkori álmaikkal, érzéseikkel, amikor együtt csinálták végig a hatvanas évek diáklázadásait. Az egykori lázadókból azonban mára gyökerüket vesztett fiatalok lettek, akiknek a többsége az elveit feladva tökéletesen beilleszkedett polgári környezetébe.

1926-ban amerikai hadihajók járőröznek a kínai Jangce folyón. A tengerészek - akik magukat csak homokkavicsoknak nevezik - azt az utasítást kapják, hogy maradjanak semlegesek az egyre felfokozottabb, polgárháború-közeli helyzetben, ne avatkozzanak be se a lázadók, se a kínai kormány védelmében. Egyes kínai vezetők azonban úgy gondolják, egy nemzetközi konfliktus kirobbanása a kezükre játszhat, ezért megvádolják az egyik amerikai hadihajó csendes, visszahúzódó tengerészét, Jake-et azzal, hogy megölt egy kínai nőt. Mivel a férfit társai nem adják ki, hajójuk veszélybe kerül. Közben megtudják, hogy amerikai misszionáriusok a kínaiak blokádja mögött ragadtak. Kiszabadításukra hősies tervet eszelnek ki...

Vuillard-ék bonyolult család, tagjait egy régi tragédia sújtja. Évekkel ezelőtt Abelnek és Junonnak volt egy Joseph nevű gyermeke, aki azonban meghalt egy ritka genetikai betegség miatt. Junon nemrégiben megtudta, hogy ő is ugyanabban a kórban szenved. Egyetlen reménye, ha talál egy csontvelődonort a család tagjai, azaz felnőtt korú gyerekei közt. A legidősebb, Elizabeth a világtól elvonult drámaíró, Henri dühöngő alkoholista, Ivan, a legkisebb pedig a legérzéketlenebb mind közül. Karácsonykor összegyűlik a család - de megtalálja-e Junon a donorját köztük vagy kemoterápián kell átesnie? A múltat elsimítva és a jövőt tervezve mindenkiből felszínre törnek a személyes sérelmek.

Complications arise in a director's attempt to film a scene in Life, and Nothing more... (1992).

A film férfi főszereplője felkeresi ex-nejét, akit 16 éve nem látott. Az újratalálkozás után ismét összeházasodnak. A női főszereplő férje keresésére indul, aki két éve nem jött haza.

The penniless Duke decides to participate in "Lascia o raddoppia", a TV quiz show, in order to win five million lira. Then two gangsters bet between themselves on his success and, alas, the Duke is kidnapped.

Having once again avoided criminal conviction, Professor Moriarity develops a murderous plan to “finish off” his last major nemesis, Sherlock Holmes, by making him fail to prevent the perfect crime. Does it involve a family curse, the crown jewels of England, or something else…