The film has Gal's career as its guiding principle, drawing a parallel with the movement of which the singer was the muse and one of the main interpreters, and reaching the present day.

A film Max Fisher, a Rushmore Gimnázium végzõs diákjának történetét meséli el, aki meglehetõsen fontos szerepet tölt be a patinás oktatási intézmény életében. Jelenleg õ az iskolaújság- és évkönyv szerkesztõje: a Francia Klub, a Német Klub, a Sakk Klub és a Csillagvizsgáló Klub elnöke: a vívócsapat kapitánya és a retorikai önképzõkör elnöke: valamint a Max Fisher Színjátszókör igazgatója és producere, amely számára darabokat ír a rendõrségi korrupcióról, a nagyvárosi bûnözésrõl, a háborúról és az élet egyéb örömeirõl. Max szeretne korengedménnyel bekerülni az Oxfordi Egyetemre. (Ha oda nem megy, hát akkor a Harvardra.) Csak az a bökkenõ, hogy Max az iskola egyik legrosszabb tanulója, akit éppen próbaidõre bocsátottak: még egy karó, és repül.

Truman Burbank nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási stúdió, melyet egy jó fantáziájú producer-rendező ötlött ki és vezet. Truman a műsor főszereplője - de nem tud róla. Élete egy véget nem érő TV show, melyben az ott élő és dolgozó emberek hollywoodi színészek és még a szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett színjátszó. Ám Truman idővel egyre többet tud meg.

Nikki Grace egykor Hollywood fényes csillaga volt, mára nem több lecsúszott sztárnál. Most mégis megcsillan számára a remény, hogy pályafutása újra felfelé ívelhet. Megkapta az áhított filmszerepet, melytől sorsa jobbra fordulását reméli. De lehet, hogy lázálom mindez? Az még hagyján, hogy egy régi lengyel film újrafeldolgozásáról van szó, a gond az, hogy elátkozott produkcióként emlegetik. Miután a két főszerepet játszó színészt meggyilkolták, soha nem mutatták be. Úgy tűnik, az átok ma is hat: Nikki úgy érzi, az élete mind jobban hasonlít a filmbéli szerepére, a két világ egymásba csúszik.

Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte.

Henry egy nyomorúságos garzonban él a lepusztult iparnegyedben. A visszahúzódó fiatalembert szélsőséges kapcsolat fűzi egy hisztérikus lányhoz. Amikor megtudja, hogy Mary teherbe esett, beleegyezik, hogy elveszi a lányt, aki hozzáköltözik. Hamarosan megszületik a babájuk, egy ocsmány kinézetű, fülsértő hangon síró mutáns, hüllőszerű lény. A rideg valóság elől Henry a fantázia birodalmába menekül. Egyik szürreális látomásában a feje leválik a nyakáról, és műhelyben kerül, ahol a ceruzák végén lévő radírokat csinálnak belőle. Végül Harry végez a lénnyel.

Az ötvenes évek Los Angelese. Három zsaru, egy prostituált, egy rejtélyes milliomos, egy újságíró és a rendőrfőnök áll a szövevényes thriller középpontjában. Mindhárom zsaru egy kínos gyilkossági ügyben kezd nyomozni, melynek kulcsfigurája Lynn, a felső tízezer körüludvarolt hölgye. A zsaruk sem tudnak ellenállni kísértéseinek. Egyikük igazi sztár a zsaruk között, élvezi, ha foglalkozik vele a sajtó, a másik egy tisztességes, megbízható, jóindulatú ember, a harmadik pedig az igazság megszállottja, ezért ölni is képes. De ezek csak a külsőségek.

Chuck Noland (Tom Hanks) karrierje csúcsán álló topmenedzsert az ünnepek előtti utolsó szolgálati útján szörnyű baleset éri. Senki sem éli túl a viharba keveredett gép lezuhanását, csak ő marad életben, valahol Malajzia felé a szétszórt szigetek világában. Barátnője, Kelly (Helen Hunt) hiába várja vissza, a hatóságok szerint nem élte túl senki a szerencsétlenséget. Chuck minden érzékét latba veti a trópusi szigeten az életben maradásért. Lassan feltalálja magát és önellátóvá válik. Nem hagyja magán eluralkodni a kezdeti kétségbeesést, tovább reménykedik. Négy évig tart ősemberi kalandja. Tutajt tud magának építeni és felhúzza rá a véletlenül partra sodort vitorladarabot. Az óceánon hánykolódva találnak rá. A visszatérés sokkoló hatású. Az otthoni civilizáció már rég kivetette magából.

Lester Burnham átlagos férfi, szürke és unalmas fickó, aki legszívesebben folyton a tv előtt ülne. Az élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik, és ennek két oka van, az egyik az, hogy ki akarják rúgni a munkahelyéről, a másik pedig, hogy elmegy a feleségével egy iskolai meccsre, ahol olyannyira megakad a szeme a lánya barátnőjén, Angelán, hogy attól kezdve képtelen kiverni a fejéből a kislányt. Amikor rájön, hogy ki fogják rúgni, ő maga is rásegít a dologra, és nem hajlandó együttműködni a vállalat költségracionalizáló szakemberével, akinek az a dolga, hogy eldöntse, kit kell majd kirúgni. Kihallgatja lánya és Angela beszélgetését, melyből az derül ki számára, hogy ha gyúrna egy kicsit felsőtestre, Angela nem tudná megállni, hogy lefeküdjön vele.

Brandon és Philip, a két felsőbbrendűségtől vezérelt New York-i fiatalember úgy véli, hogy gyilkosság terén is képes tökéleteset alkotni. A közelgő ünnepi vacsora előtt minden ok és indíték nélkül egy kötéllel megfojtják barátjukat, David-et, majd a holttestet egy ládába rejtik. A partira - melyre David is hivatalos - sorban érkeznek a vendégek, köztük David menyasszonya és édesapja is, s eközben a letakart láda éppen büféasztalként funkcionál. Eleinte a vendégsereg mit sem sejt, ám nem sokkal később megérkezik Brandon-ék egykori filozófiatanára, Rupert Cadell, aki David távolmaradásából és a fiúk szokatlan viselkedéséből kiindulva lassan összerakja a képet.

Az idilli nyárból a kimondhatatlan borzalmak rémálma lesz egy újabb csoport gyanútlan táborozó számára. A Kristály-tavi tábor véres örökségére fittyet hányva egyenként áldozatul esnek a mániákus Jason-nek, aki minden adandó alkalommal levadássza õket... A Péntek 13 harmadik része jeges félelemmel fog eltölteni, és Jason most eljuthat a te nappalidba is!

Joel döbbenten fedezi fel, hogy barátnője, Clementine kitöröltette az emlékezetéből eseménydús kapcsolatuk minden emlékét. Kétségbeesésében ő is felveszi a kapcsolatot az eljárás feltalálójával, hogy kitöröltesse a lányt a saját emlékezetéből. De ahogy emlékei fokozatosan eltűnnek, úgy ébred rá újra a Clementine iránti szerelmére. Agya rejtett zugainak mélyén olyan erők működnek, amelyek megpróbálják megakadályozni az eljárás sikerét. Ahogy Dr. Mierzwiak és munkatársai szinte űzik-hajtják saját emlékeinek útvesztőjén át, világossá válik, hogy Joel egész egyszerűen nem tudja Clementine-t kiverni a fejéből.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

Woody Allen ezúttal "idegen" területre merészkedik: Csehov tollára és Bergman kamerájára méltó drámát készített egy amerikai középosztálybeli család lassú széthullásáról. A középpontban három amúgy is súlyos problémákkal küzdő nővér áll, akik tehetetlenül szemlélik, hogy apjuk elválik lelkibeteg anyjuktól, s új kapcsolatot kezd. Az eladdig harsány poénokkal teletűzdelt vígjátékok szerzőjének elkönyvelt rendező ezzel a kortárs drámák területére tett kiruccanásával először mutatta meg a közönségnek a megszokottól gyökeresen eltérő, "véresen komoly" arcát. (port.hu)

J.J. Gittes magánnyomozó házasságtörésekre szakosodott Los Angelesben, a harmincas évek második felében. Új megbízója Evelyn Mulwray. A nő szerint a férje, a helyi vízmű főmérnöke megcsalja őt. Gittes elvállalja a munkát és sikerül bizonyítékot szereznie. Ám amikor kitör a botrány, feltűnik az igazi Evelyn Mulwray. Magyarázatot követel a történtekre. Gittes keserűen veszi tudomásul, hogy csúnyán felültették. Nyomozni kezd az ügyben és a családi perpatvar mögött az épülő duzzasztógáttal kapcsolatos korrupció és telekspekuláció nyomára bukkan.

Richard a világ legszabadabb embere, csupán három dologra van szüksége a túléléshez: nikotinra, videojátékokra és Vietnamban játszódó háborús filmekre. Egyébként szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel.Egy lepusztult és elhagyott bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és Richardra hagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember. A paradicsomnak például nem volt ennyi furcsa lakója. Ami pedig a megközelíthetetlenséget illeti: ha éppen menekülni kell egy szigetről, akkor nem előny, ha senki sem tudja, hol az a sziget…

Egy gyakorlott tolvajbanda fegyveres rablást követ el egy gyémántraktárban. A rendőrség meglepően hamar a helyszínre ér, ezért felmerül a gyanú, hogy valaki a banda tagjai közül besúgó. A cselekmény a rablás elkövetése után indul, és egy-egy visszatekintő jelenetben idéződik fel az azt megelőző időszak, a bűntett kitervelésének fázisa, illetve ily módon ismerjük meg magukat a szereplőket is.

Northup 1841-ben, az amerikai polgárháborút megelőző időszakban az északi New York virágzó városában elismert hegedűművészként éli hétköznapjait családjával, míg egy nap tőrbe csalják, elkábítják, és eladják rabszolgának. Helyzete egyre kilátástalanabbá válik, mikor egy szadista déli ültetvényeshez kerül, Edwin Eppshez, aki rabszolgáin kénye kedve szerint tesz erőszakot, akár a végsőkig korbácsolva, kínozva őket. Northup embertelen körülmények között több száz társával együtt az életben maradásért küzd, miközben megpróbálja megőrizni méltóságát Epps könyörtelen, beteges világban. Solomon 12 évig tartó kegyetlen odüsszeiája alatt nem adja fel a harcot: újra szabad akar lenni. És mikor a sors összehozza őt a kanadai szabadelvű áccsal felcsillan benne újra a remény.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Chev Chelios telefonhívásra ébred. A telefonban közlik vele, hogy megmérgezték, s már csak egy órája van hátra. Cheliosnak rohannia kell az életéért. Csak úgy képes lelassítani a szívét leállító mérget, ha testében folyamatosan magasan tartja az adrenalin szintet! Ahogy az óra sebesen ketyeg, Chelios nagy zűrzavart okoz Los Angeles utcáin, s mindenkit elsöpör, aki az útjába mer állni. Meg kell mentenie szerelmét, ki kell cseleznie az őt üldöző fejvadászokat, s meg kell találnia az ellenanyagot is, mielőtt szíve végleg feladja.