Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi végre ott áll a siker kapujában, ám Norma Desmond, a lecsúszott színésznő egyvalamire vágyik igazán: az az álma, hogy újra rivaldafénybe kerüljön. S ezért akár ölni is képes.

Eccentric and full of manias, Michele is a young high school professor who defines himself as “not used to happiness”. He realizes his life is meaningless if he doesn’t have a woman by his side but, after a series of rather disastrous experiences, he feels more alone than ever. Then, out of the blue, a new French teacher called Bianca arrives at school. Amongst uncertainties and contradictions, the two start dating. In the meantime, a series of homicides take place and a police officer begins to suspect that Michele is involved. Bianca will save him providing an alibi at the right moment, but then, everything goes wrong again.

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Egy külvárosi idős asszonyhoz új albérlő költözik. A férfi, aki Marcus professzor néven mutatkozik be, valójában egy rablóvezér, aki a bandájával együtt egy pénzszállító autó kirablására készül. Az akció sikerül, de az öregasszony rájön lakója kilétére és feljelentést tesz. A rendőrök azonban hazaküldik - álmodozzon csak otthon.

A 90-es években a tanárként dolgozó Laurence elárulja barátnőjének, Frednek, hogy igazából nőnek érzi magát, és akként is szeretne élni. Esélyeik és önmaguk ellenében szembeszálnak barátaik előítéleteivel, felrúgják családjaik tanácsát és felülemelkednek a társadalom fóbiáin. Tíz éven át próbálnak együtt élni ezzel az átmenettel, nem tudván, hogy a hősies vállalkozás a szerelmükbe is kerülhet.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

A gardener is watering his flowers, when a mischievous boy sneaks up behind his back, and puts a foot on the water hose. The gardener is surprised and looks into the nozzle to find out why the water has stopped coming. The boy then lifts his foot from the hose, whereby the water squirts up in the gardener's face. The gardener chases the boy, grips his ear and slaps him in his buttocks. The boy then runs away and the gardener continues his watering. Three separate versions of this film exist, this is the original, filmed by Louis Lumière.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

The creative chemistry of four brilliant artists —drummer John Densmore, guitarist Robby Kreiger, keyboardist Ray Manzarek and singer Jim Morrison— made The Doors one of America's most iconic and influential rock bands. Using footage shot between their formation in 1965 and Morrison's death in 1971, it follows the band from the corridors of UCLA's film school, where Manzarek and Morrison met, to the stages of sold-out arenas.

Four women are waiting for the blue circle and a possible change of their lives.

A nagyvárosi detektív egy gyilkossági ügyben egy sikeres üzletasszonyt képviselve nyomoz. A tények és a nyomok azonban nincsenek összhangban. És valóban, egy szép napon feltűnik a halottnak hitt személy. Helyette egy másik asszonyt öltek meg, és az ő látszat-halála egy gyilkossági terv pontosan kiszámított része, melyet azonban a detektív az utolsó pillanatban meg tud akadályozni.

The life of the revered 18th-century Armenian poet and musician Sayat-Nova. Portraying events in the life of the artist from childhood up to his death, the movie addresses in particular his relationships with women, including his muse. The production tells Sayat-Nova's dramatic story by using both his poems and largely still camerawork, creating a work hailed as revolutionary by Mikhail Vartanov.

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

A man is forced to completely change his habits when he decides to move from the country to the city.

A 16 éves Junie (Léa Seydoux) a tanév közepén kényszerül iskolát váltani. Egy osztályba kerül unokatestvérével, Mathiasszal, aki bemutatja a lányt barátainak. A fiúk mind ostromolni kezdik, de ő a legcsendesebb fiút, Ottót (Grégoire Leprince-Ringuet) fogadja kegyeibe. Nem sokkal később azonban rátalál élete nagy szerelmére Nemours (Louis Garrel), a fiatal és jóképű olasztanár személyében. A diák és tanár között lángoló szenvedély kárhozatra van ítélve. Junie nem hajlandó átadni magát érzéseinek, megtagadja magától a boldogságot, amely a szemében nem más, csak múló illúzió. A két fiú között tépelődő lányról szóló, szexualitással túlfűtött filmet 3 César-díjra jelölték, köztük a két főszerepet játszó fiatal színészt a legígéretesebb ifjú tehetségek kategóriájában.

A Nosztalgia minden, csak nem a szó szentimentális értelmében vett nosztalgikus film. Ez a nosztalgia a múltat nem tekinti nemlétnek. Gorcsakov, a költő maga mögött hagyja Oroszországot, mint teremtője, Tarkovszkij, s Észak-Itáliában egy orosz zeneszerző nyomdokain jár. Monográfiájához gyűjt emléknyomokat, miközben megérinti a középkor hitvilága, a romtemplom fedetlensége, önmaga kétségei gyötrik és a gyönyörű Eugénia hitetlensége. A nosztalgia egyfelől elszakadás attól a parttól ahol egységben voltunk a világgal, ahol otthon voltunk (paradicsom, gyerekkor, család, szülőföld, természet, nyelv), és másfelől megérkezni nem tudás a túlsó partra, ahol már csak úgy érhetjük el az egységet, hogy lemondunk a régiről. A régi és új világ együttléte bennünk a legfájdalmasabb, a szétszakadt tudat állapota ez - "Ott már nincsen, ide még nem tud megérkezni." (port.hu)

Jim Henson, a Muppet Show kiötlője egy minden képzeletet felülmúló világba kalauzolja el a kalandvágyó nézőt e fantasztikus animációs filmben. Ezer évvel ezelőtt az univerzum egyensúlyáért felelős Fehér Kristály megsemmisült és mindent beborított a sötét káosz. Azóta gonosz sárkánygnómok tartják rettegésben a népeket, és eltaposnak bárkit, aki uralmukat veszélyeztetheti. A jóslat szerint egyedül Jen, a féltünde képes ismét egyesíteni a Kristály szilánkjait, hogy visszaálljon a rend a világban. Apró hősünk felkerekedik és számtalan veszéllyel dacolva küzd azért, hogy teljesítse küldetését? Kéthetenként jelentkező AniMágia sorozatunk a műfaj legjobb darabjaiból nyújt izelítőt, ezúttal a műhelyteremtő Jim Henson korszakhatárt jelentő, s az egész műfajt megújító bábfilmjével.