Martin Fallon (Mickey Rourke) azzal a reménnyel csatlakozott egykoron az IRA-hoz, hogy népe szabadságáért harcoljon. Amikor egy akciójuk során az angol katonai szerelvény helyett véletlenül egy iskolabuszt robbant fel, lelki válságba esik. Megcsömörlik múltjától, elhagyja harcostársait és Londonba menekül. Egy kegyetlen gengszter, Meehan (Alan Bates) útlevelet ígér neki, ám cserébe azt kéri, ölje meg Kraskót, a konkurens gengszterbanda főnökét. Fallon érzi, hogy ez a gyilkosság minőségileg más, mint amiket eddig az általa igaznak tartott ügy érdekében elkövetett. Da Costa atya (Bob Hoskins) véletlenül szemtanúja lesz a gyilkosságnak. Mivel saját maga is átélt már hasonló lelki válságot, megpróbál segíteni Fallon-nek.

Duffy Bergman, a népszerű rajzoló első látásra beleszeret Meg-be. A szerelem kölcsönös, így hamarosan össze is házasodnak, és boldogan élnek. Semmi sem hiányzik az életükből - csak egy "apróság", és Meg úgy dönt, hogy gyermeket akar. Duffy erre nincs felkészülve, és az apaság gondolata egész életét felbolygatja.

A nerd and his out-of-control friend chase a dream girl to a beach in Florida.

Meet the denizens of New York City: artists, prostitutes, saints, and seers. All are aspiring toward either fame or oblivion, and hoping for love and acceptance. Instead they find high rents, faithless partners, and dead-end careers.

A tizennyolc éves Eddie és három társa önkéntesnek jelentkezik a tengerészgyalogsághoz, a vietnami háborúba 1963 őszén. Az utolsó estére, amit San Franciscóban töltenek, hatalmas bulit terveznek. A fiúk versenyt szerveznek, melynek keretében a város legcsúnyább lányát kell elhozni az összejövetelre. Eddie-nek nincs szerencséje, csupán a kávéüzletben dolgozó és énekesnői babérokra pályázó asszonyt, Rose-t sikerül felszednie. Rose sajnálja a fiút, Eddie pedig kezdi megszeretni őt. Miután kiderül az igazság, Rose dühös lesz. A fiú megpróbálja elnyerni a bocsánatát.

Egy kiközösített vallási szekta 9 tagját vérbe fagyva találják egy farmon. A gyilkos háborítatlanul továbbáll, hamarosan azonban menekülnie kell. Nem a rendőrség hanem egy riporter elől, aki személyes keresztes hadjáratot folytat a szörnyű gyilkosság megtorlására. Az egyetlen nyom amin elindulhat, egy rajz a bosszúálló angyalról - a Halál Hírnökéről...

1919-ben a Chicago White Sox nyolc játékosa fejenként 10 ezer dollárt fogad el, hogy szándékosan elveszítsék a világkupát. Ezzel Amerika kedvenc szórakozása, sportja örökre megváltozik. A John Sayles rendezte tényeken alapuló történetben fény derül arra, miért fogadták el a pénzt a játékosok, és mi lett a cselekedetük kétségbeejtő következménye.

London, 2008. Az ózonréteg elvékonyodásának következtében egész Európában ökológiai katasztrófa alakult ki. A folyó menti városban megfékezhetetlen környezetszennyezés, hatalmas árvizek pusztítanak, a bűnözés és a zavargások mindennaposak. Egész Londont méteres víz borítja, és a patkány fertőzte utcákon egy szörny garázdálkodik. A Gonosz már megölte Harley Stone rendőr társát, s most az ő nyomában vannak.

"Én vagyok a te Urad, Istened. Uradat, Istenedet imádjad és csak neki szolgálj!"

A film cselekménye az Atlanti-óceán 16 000 lábnyi mélységében zajlik. Leküldenek egy 7 főből álló bányászcsapatot a lenti ásványok kibányászására. Már csak néhány nap van hátra, hogy hazamehessenek, amikor egy baleset folytán rábukkannak egy elsüllyedt orosz kutatólabor-hajóra, ami az adatok szerint még mindig szolgálatot teljesít. Kiderül, hogy a hajót szándékosan elsüllyesztették, mivel emberi genetikai kísérleteket folytattak rajta, és meglehetősen balul sült el a dolog. Rejtélyes körülmények között haltak meg a rajta dolgozó tudósok. A bányászok közül ketten isznak a leginkább vodkának tűnő kísérleti anyagot - 24 órán belül halottak, vagy legalábbis úgy néz ki...

Robyn Davidson maga mögött hagyja régi életét, hogy egy embert próbáló kalandba vesse bele magát. A fiatal nő 2700 km-es utazásra indul - gyalog - az ausztrál sivatagon át hűséges kutyája és négy teve kíséretében. Kalandozása során találkozik a National Geographic fotósával, Rick Smolannel, aki végül úgy dönt, elkíséri a nőt és végig dokumentálja a gyalogtúrát.

1972. október 13-án egy repülőgép - fedélzetén egy Chilébe tartó uruguayi főiskolai rögbicsapattal és kísérőivel - rossz látási viszonyok közé került, és egy vulkán hófödte csúcsába ütközött. A kettétört repülő lezuhant, s bár az utasok és a legénység egy része azonnal meghalt, a szerencsés többség vérző sebekkel és törött csontokkal megúszta a balesetet. A túlélők meleg ruha és élelem nélkül várták a segítséget, de a mentőosztag nyolc napos kutatás után feladta a keresést. Néhány hét után eljött a pillanat, amikor dönteniük kellett. Nem volt más választásuk megtették azt, ami elképzelhetetlen: barátaik holttestéből táplálkoztak. Amikor az időjárási viszonyok megengedték, három fiú elhagyta a tábort, hogy segítséget hozzon... A film az emberi kitartás győzelmének igaz története.

Kábítószer csempészés vádjával letartóztatják a török határon Billy Hayest. A hatóságok példát akarnak statuálni az amerikai fiatalemberrel, ezért harminc év börtönre ítélik. Billy a rácsok mögött embertelen pokolban találja magát. A kilátástalan helyzetben barátokra lel egy honfitársa, egy kábítószerfüggő angol értelmiségi és a meleg skandináv férfi személyében. Bár Billy tisztában van azzal, hogy az életével játszik, rászánja magát az "éjféli expresszre", ami a börtönszlengben szökést jelent. Az új barátai a segítségére sietnek. Billy Hayes és William Hoffer könyve alapján.

A fiatal nő agyát halálos kór támadta meg. Orvos férje minden idejét a kutatólaboratóriumban tölti, hogy megtalálja a lehetséges ellenszert. A nő azonban belenyugvással várja a jövőt, megírja élete művét. Arra kéri a férjét, hogy ő fejezze be a művet. Tom szeretné boldog véggel lezárni a történetet, ám az asszony kész tények elé állította. A kilátástalan helyzetben letargiába esik, hiszen a kedvese jelentette élete értelmét, testesítette meg számára a szerelemet. A férfi hosszú és nyomorúságos utat kénytelen bejárni, mire rájön, hogyan is érheti el célját. A történet ezer évet ível át, három különböző korban játszódik.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.