The inspiring true story of Víctor Torres - a migrant teen from Puerto Rico forced to survive the dark streets of Brooklyn in 1962. Enslaved by the power of gangs and the addictions of the neighborhood, he must now find freedom before he destroys his family and himself.

Az Atlanti Óceán egy idilli turistaparadicsomán, Amity szigetén a tinédzser Chrissie úgy dönt, úszik egyet a gyönyörű, nyugodt éjszakai tengerben. Barátai inkább a parton folytatják a bulizást. Nem látják, hogy a lányt egy titokzatos, pokoli erő váratlanul a mélybe rántja... Másnap emberi testrészekre bukkannak a parton. Brody rendőrfőnök azonnal tudja, hogy a szerencsétlen áldozattal cápa végzett. Rosszat sejt. Azt javasolja a polgármesternek, hogy hirdessék ki a szigeten a fokozott cápaveszélyt és vezessék be a fürdési tilalmat. Közeledik azonban a Függetlenség napja, és a polgármesternek esze ágában sincs egy - szerinte - vaklármával elriasztani az érkező turistákat. A cápa azonban új áldozatokat szed. A halászok a fenevad nyomába erednek és horgukra is akad egy kisebb cápa. A kedélyek megnyugszanak, a strandokat újra megnyitják - csak Brody és egy tengerbiológus nem nyugodt. Azt feltételezik, hogy egy sokkal nagyobb ellenféllel van dolguk: egy fehér cápával...

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A zsaru John McClane kihalásra ítélt dinoszaurusz egy olyan korban, ahol már minden az Internet és a számítógép körül forog. Mégis, megint csak rá vár a feladat, hogy egyenesbe hozza a dolgokat, amikor a világ legerősebb hatalmának számítógépes rendszere megbénul és az egész ország az összeomlás szélére kerül. A rejtélyes támadó mindent alaposan végiggondolt, mindent megtervezett, csak egy valamivel, pontosabban valakivel nem számolt: McClane-nel. És a zsaru, ha beindul, akkor mindenki tudja, hogy kő kövön nem marad.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Ez egy az Ori ellen keményebb fellépést sürgető Ős által készített láda, ami Celestis-mező melletti hegyeknél van elrejtve. Az Igazság Ládája Daniel szerint képes rá, hogy megállítsa az Ori invázióját a Tejútrendszerbe, mivel mindenkivel képes megláttatni, hogy az Ori nem éppen olyan, mint amilyennek a hívőiknek lefestették őket. Az aktiváláshoz meg kell adni egy kódot a tetején levő gombokkal.

A második világháború elején a fölkapott, fiatal New York-i drámaírót, Barton Finket Hollywoodba csábítja az egyik producer. Forgatókönyvet akar íratni vele az új filmjéhez. Fink a nagy Műről álmodik, ám valójában egy másodvonalbeli moziról van szó, a Jó és a Rossz küzdelmével a középpontban, mellőzve minden társadalomkritikai felhangot. Barton Fink beköltözik hát egy szállodába, ám a csalódott szerzőnek nem megy a munka, alkotói válságban szenved. Egyik nap megismerkedik Charlie Meadowsszal, a szállodai szomszédjával. Különös kapcsolat alakul ki kettejük között.

Minden ötezredik évben egy kapu feltárul két dimenzió között. Az egyikben található az univerzum és benne mindenféle életforma. A másikban a Gonosz, melynek csupán egy célja van: elpusztítani az Életet. Csak a titokzatos ötödik elem mentheti meg a világot az ötezer évenként feltámadó Gonosz pusztításától. Így az univerzumnak minden ötezredik eszetendőben szüksége van egy hősre. A XXIII. század veszélyekkel és furcsaságokkal teletűzdelt univerzumában, New Yorkban egy nem mindennapi hős, Korben Dallas szembeszáll a Gonosszal, hogy az emberiséget megvédelmezze.

Az egyik német tengeralattjáró bevetésre indul a franciaországi kikötőből a második világháború idején. A legénység jószerivel csupa fiatal, éretlen és tapasztalatlan férfiból áll, akiket meggyőzött a náci propaganda, és elcsábított a technika. Nagy lelkesedéssel vetik magukat a szövetségesek elleni küzdelembe, hogy azután a saját bőrükön tapasztalják meg a tengeralattjáró-háború poklát. Az acélkoporsóban vívott idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel.

Amikor Elliott segíteni próbál földönkívüli barátjának abban, hogy saját bolygójával kapcsolatba lépjen, és így megmenthessék, a két barátnak tudósokat és kormányzati ügynököket kell kijátszania, akik a saját céljaikra akarják felhasználni az űrlényt. Az ebből fakadó kaland nagyobbnak ígérkezik, mint amit bármelyikük is el tudott volna képzelni...

A bölcsen kövér, vagy inkább kövéren is bölcs Sherman Klump professzor beleszeret kolléganőjébe, a DNS-szakértőként magának nagy hírnevet szerzett gyönyörű Denise Gaines-be, mellesleg pedig - talán a szerelem hevében - felfedez egy olyan szert, amely megállítja és visszafordítja az öregedési folyamatot. Sajnos felbukkan a színen Sherman soványabb, de annál kellemetlenebb alteregója, Buddy Love, aki egy kissé felkavarja a kedélyeket, de szerencsére időben bekapcsolódik az eseményekbe a többi Klump is, így van remény arra, hogy helyre rázódnak a dolgok.The Eddie Murphy Show. Valamikor a '80-as évek derekán ez a fogalom egyet jelentett az akkor legnépszerűbb fekete komédiás önálló paródiaestjével. Stand-up comedy, vagyis egyszemélyes, történetmesélős nevettetés.

Az alacsony IQ-val rendelkező Forrest nagy dolgokat ért el életében, és jelentős történelmi események során is jelen volt – minden esetben messze felülmúlva azt, amit bárki elképzelt, hogy képes lenne megtenni. De annak ellenére, hogy mindent elért, egyetlen igaz szerelme elkerüli őt.

A hatvanas évek végén két egyetemista feltöri az egyik bank számítógépes védelmi rendszerét. Cosmo börtönbe kerül, míg társának, Bishopnak sikerül eltűnnie a törvény szeme elől. Húsz évvel később Bishop egy a biztonsági rendszerek tesztelésére szakosodott vállalkozást vezet. A heckercsapat tagja a volt CIA-ügynök, az elektronikus kütyük specialistája, az ifjú zseni és a vak hangmérnök. A múltja azonban kísérteni kezdi Bishopot. A kormányügynökök megzsarolják, hogy végezzen el nekik egy titkos feladatot.

John Winger nem az a munka hőse típus, egyheti munka után úgy érzi, megváltotta a világot. Barátnője azonban megelégeli a mimóza életét, és faképnél hagyja, nem sokkal azután, hogy a bank lefoglalta a kocsiját. John egyetlen módot lát kilábalni a bajból anélkül, hogy dolgoznia kéne: bevonul a seregbe. Rábeszéli cimboráját, a szintén munkakerülő Russellt, s hamarosan a hadsereg kötelékében találják magukat. Ám csalódniuk kell, az álomutazások és a pénz helyett egy kemény kiképzőtábor kíméletlen őrmesterének szakaszába kerülnek.

Egy brutális történet a pénzről, a szenvedélyről, a kapzsiságról és a beteges ambícióról. Amerikai Egyesült Államok, a hetvenes évek idején. Sam "Ász" Rothesteint, a chicagói hazárdjátékost a maffia Las Vegas-ba küldi, hogy átvegye az egyik kaszinó irányítását, amely naponta több millió dolláros hasznot hoz az alvilági szervezetnek. Samnek a rendet és a bevételt kell felügyelnie. Az "Ász" rövid időn belül komoly összeget gyűjt össze, és megismerkedik Gingerrel, a luxus prostival, akivel hamarosan össze is házasodik. A családalapítás és első gyermeke világrajövetele után, Sam pozíciója megerősödik a maffia hierarchiájában. A gondok akkor kezdődnek, amikor a városban megjelenik gyermekkori barátja, Nicky Santoro, aki a maffia könyörtelen bérgyilkosa, a piszkos munka "szakértője". Az életunt Ginger időközben felújítja ismeretségét volt szeretőjével, aki kábítószerfüggővé teszi őt. A film a hetvenes évek megtörtént eseményeit meséli el.

Dr. Génessier, az elismert sebészprofesszor néhány évvel korábban autóbalesetet okozott, melyben lánya, Christiane arca a felismerhetetlenségig sérült. A professzor fiatal nőket rabol, hogy "segítségükkel" helyreállíthassa lánya szépségét.

A San Francisco-i rendőrség két tagját, a bűnözőkkel szembeni durva bánásmódjáról elhíresült Piszkos Harry Callahant és új partnerét egy időre felfüggesztik, és eltiltják őket a gyilkossági ügyek nyomozásától. Ám azokra a bűnözőkre, akiknek sikerül büntetés nélkül megúszni tetteiket, ismeretlen gyilkosok sújtanak le. Carmine Riccát hiába vádolták meg gyilkossággal, bizonyítékok hiányában a bíróság felmenti. De Ricca nem sokáig élvezheti a szabadságot, egy motorosrendőr leállítja az autóját és végez vele. Callahan főnöke parancsai ellenére váratlanul megjelenik a bűntény helyszínén és nyomozásba kezd. Ricca halálával furcsa gyilkosságsorozat veszi kezdetét, az áldozatok pedig egytől egyig az alvilág közismert figurái.

Art, a bohóc rászabadítja a káoszt Miles megye gyanútlan lakosaira, akik karácsony este békésen alszanak.

Ön eddig azt hitte, hogy munkája maga a pokol? Frank (Nicolas Cage) szerette munkáját, de az állandó stressztől kiégett az évek során. Minden telefonhívás lehet egy gyilkosság, akár baleset, emberi tragédia. A manhattani éjszakában Frank társaival mentőzik. Lelkiismeretfurdalás gyötri az elvesztett életek miatt. Sokszor megjelenik előtte egy fél évvel korábban meghalt nő arca, aki megmenthető lett volna. Ki akar lépni munkájából, de valami mégis mindig visszahúzza. Frank és kollégái életét három éjjelen át követhetjük. Larry (John Goodman) örökké éhes, Marcus (Ving Rhames) vallásos fickó, Tom (Tom Sizemore) pedig agresszív egyéniség, ha nem történik semmi... Martin Scorsese újra szeretve-gyűlölt városának árnyoldalait mutatja be emberien és mesterien.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.