The mummy of a cursed pharaoh and a reanimated corpse terrorize a medical university. Only an Egyptologist and a college professor, the deranged Dr. Frankenstein, may be able to stop the creatures before it's too late.

Minden azzal kezdődik, hogy egy idős nőt a szemünk láttára gyilkol meg a saját férje, majd vele is végez egy ismeretlen tettes. Elterelésként marad egy öngyilkosságra utaló jegyzet az asztalon, semmi több. A tulaj nélkül maradt telek és az öböl ára amúgy a csillagos eget veri, így nem csoda, hogy a sok-sok ide érkező örökös jelölt egymás után a titokzatos gyilkos áldozatává válik…

A szürke hétköznapok és az embertelen nagyváros visszafordíthatatlanul felemésztette Zsenya és Borisz házasságát. Csak a közös gyerekük sorsa és a közös lakás eladása maradt kínzó kérdésként köztük, már mindketten az új kapcsolataik boldogságát várják. A nagyon feszült utolsó napok állandó veszekedései közben észre sem veszik, hogy mióta nem látták 12 éves fiúkat. A bürokratikus rendőrséghez hiába fordulnak, ezért az állam szerepét magukra vállaló önkéntesek segítségével indulnak a kisfiú keresésére. Útjuk során letaglózó mélységeiben ismerhetjük meg napjaink Oroszországában a boldogságot keresők kilátástalanságát.

...de sosem merted megkérdezni Woody Allen ezúttal (is) kedvenc passziójának, vagyis a szexnek hódol. A hét epizódból álló filmfüzér szerelmi furcsaságokat mutat be, természetesen egyedi, csakis Woody Allen kamera-töltőtollához illő megközelítésben. A választ nyerő kérdések: Használnak-e a szexuális serkentőszerek? Mi a szodómia? Miért jutnak egyes nők olyan nehezen el az orgazmushoz? Homoszexuálisok-e a transzvesztiták? Mi az Ön perverzitása? Megbízhatók-e a szexológusok és a szexklinikák kutatásai? Mi történik ejakuláció közben? Az író-rendező-alkotó ezúttal nem elégedett meg a szimpla főszereppel, hanem négy különböző figura bőrébe bújt: egy gyászos végzetű udvari bolond, egy állhatatos olasz amorozó és egy vakmerő melltartó-pecér mellett hasonlóképpen nagyot domborít egy sötét kételyektől gyötört spermium szerepében.

Egy férfi szeret egy asszonyt. Mást vett feleségül, de mindig is őt szerette. Egy napon megszöknek együtt, ki tudja, merre, valahova messzire. Különös lelki azonosság köti őket össze. Gátlástalanok, s félredobva minden társadalmi normát, lopnak, ölnek, hajszolják a gyönyört. A férfi egyszer rájön, hogy a nő megcsalja, és ebben a helyzetben is a maga módján reagál: erőszakkal...

A súlyos beteg Boonmee bácsi szerettei körében szeretné eltölteni utolsó napjait egy csendes vidéki házban, ahol felesége szelleme is meglátogatja, valamint rég elveszettnek hitt fia is tiszteletét teszi, igaz, nem emberi alakban. Betegségének okait kutatva Boonmee a családjával indul át a dzsungelen első élete szülőhelyére, egy titokzatos barlangba.

A harmincas évek gazdasági válsága idején részeges, munkanélküli férjének brutalitása és pincérnői állásának unalma elől Cecilia a mozi csillogó álomvilágába menekül: a Kairó bíbor rózsáját például annyiszor nézi meg, hogy rajongó tekintete a való életbe csalja a mozivászonról a hősszerelmes Tom Baxtert. Mivel ez menthetetlenül elakasztja a moziban vetített filmet, gázsiját féltve akcióba lendül Gil Sheperd, a Tomot alakító színész is. Ez a hármasság - a valóság, a valóság látszata és a látszat valósága - egyre újabb komikus helyzeteket teremt és fokozatosan fontos jelentéstani kérdéssé is válik.

Egy operatőr a vállán átvetett kamerával járkál, és káprázatos leleményességgel dokumentálja a városi életet.

Egy tériszonyos detektív nyomozása során beleszeret egy szemrevaló szőkébe. A baj az, hogy a szép hölgy folyton jó magas tornyokba mászkál, amitől hősünk folyamatosan rosszul lesz. Kiderül, hogy egy csúnya baleset áll a szőke démon különös viselkedésének hátterében. Miközben a nyomozó leleplezi a gonosztevőket, a mélységtől való félelmén is sikerül úrrá lennie.

A magas rangú szovjet hírszerzőtiszt családjával turistaúton van az Egyesült Államokban, és úgy döntenek, hogy nem térnek haza, hanem menedéket kérnek. A francia hírszerzés értesül először az esetről, és megbízzák André Deveraux-t, hogy nyomozza ki a tiszt hollétét.

A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

A Nobile házaspár egy operaelőadás után vacsorát ad a barátainak Gondviselés utcai házában, ahonnan azonban a komornyik kivételével a teljes személyzet eltávozott. A vacsora utáni zenélés, beszélgetés közben egyre többen elálmosodnak, és bár hazamenetelről beszélnek, ott helyben elalszanak. Reggel döbbenten vitatják a történteket, ám az egyébként nyitott szalon küszöbét senki nem tudja átlépni. E megmagyarázhatatlan korlátozottság miatt a társaság egyre kétségbeesettebb és hisztérikusabb lesz.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

A hullákat egymás hegyire-hátára hányták a vizes árkokban, és pontosan lehetett tudni, hol vannak a gyilkos mezők, mert a fű ott mindig sokkal maga sabbra nőtt és zöldebben virított a holttestek fölött...

Két nővér, Su-mi és Su-yeon elmegyógyintézetből térnek haza. Rögtön világossá válik, hogy valami nincs rendjén. Természetfeletti erők nehezítik a két lány beilleszkedését. Megözvegyült apjuk újranősült, mostohaanyjuk pedig féltékeny, félti családon belüli pozícióját. Valóban olyan rosszindulatú és torzlelkű, mint azt a nővérek sejtik? Vagy valami sötétebb erő munkálkodik a családi fészekben? Kim Jee-woon remekül kiaknázza a helyszínül szolgáló családi ház atmoszféráját, az elegáns, baljós villában a berendezés minden darabjára sötét árnyak borulnak, és szörnyű titkokat sejtetnek. Ez mégsem csupán egy egyszerű kísértethistória. Az összetett, izgalmas alkotás komoly figyelmet kíván a néző részéről.

Egy régi filmstúdió bezárása után egy riporter lenyomozza annak egykori legnagyobb sztárját, a 30 éve visszahúzódó életet élő színésznőt, Chiyoko Fujiwarát. A nő mesélni kezd életéről és karrierjéről - mindkettőnek egy rég elveszett, és most a riporter által hozzá visszajuttatott kulcs áll a középpontjában, amit még lánykorában kapott egy menekülő forradalmártól. Chiyoko ezután lett színésznő, azzal az egyetlen motivációval, hogy könnyebben találhassa meg a férfit, akibe beleszeretett. Szerepei és életének valódi eseményei összemosódnak a rendhagyó, kalandos, évtizedeken átívelő szerelmi történetben, amelyben gondolatban a riporter és operatőre is elkísérik őt.

Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

Jeffrey Wigand (Russell Crow) kutatási és fejlesztési vezetőként dolgozik az egyik legnagyobb dohányipari cégnél. Mikor a vezetés olyan kísérletekbe kezd, amely a nikotinfüggés felgyorsítását célozza, Wigand tiltakozik, amiért kirúgják. Mivel elismert tudósnak és abszolút bennfentesnek számít, tanúvallomása felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az évszázad legnagyobb perében, amit a dohánygyárak ellen indítottak. Lowell Bergman (Al Pacino) dörzsölt tévés riporternek sikerül rávennie a megtört embert, hogy álljon a nyilvánosság elé, a dohánygyárak könyörtelen támadására azonban már nem tudja felkészíteni.

Portland, Oregon, 1971. Drogfüggők patikákat rabolnak ki, hogy hozzájussanak mindennapi kábulatukhoz.Egy tragikus esemény azonban felkavarja a gyógyszertárak kirablására “szakosodott” narkós banda életét, de amikor szakítani akarnak korábbi életformájukkal, ki- derül, ez már szinte lehetetlen.