Cora Smith tulajdonképpen már csak megszokásból él együtt lényegesen öregebb férjével, Nickkel. Frank Chambers, férje új alkalmazottja, újra szenvedélyt és érzéseket hoz életébe. A kölcsönös vonzalom odáig fokozódik, hogy azt tervezik, megölik Nicket, akinek pénzéből új jövőt építenek maguknak. A gyilkosságot ügyesen balesetnek álcázzák, azonban a tett egymás iránti érzéseiket is igencsak megviseli. Csak amikor kiokoskodott közös tervük csődöt mond, találnak újra vissza egymáshoz.

A former prisoner of war, Frank Enley is hailed as a hero in his California town. However, Frank has a shameful secret that comes back to haunt him when fellow survivor Joe Parkson emerges, intent on making Frank pay for his past deeds.

Mr. Chipping 1870-ben egy angol "public school" lelkes pedagógusaként lát munkához. A félénk, ám jóképű férfi kezdetben a gyerekek vicceinek fő céltáblája. Magába zárkózik, de egy tanártársa magával viszi az Alpokba. Ott megismerkedik a szép Kathie-vel, aki a rajnai hajókázás során és a Bécsben táncolt valcerrel magába bolondítja a férfit. A nő feloldja Chipping gátlásait, vasárnapi teadélutánokat ad a diákoknak. A boldogságnak az asszony halála vet véget. Belehal a szülésbe. Chipping lassan megöregszik, és konfliktusba kerül az új igazgatóval, aki a modern szellemet erősítené az iskolában, s szemében Chipping a múlt embere.

A doctor treats a woman suffering from multiple personality disorder.

Leaving Missouri to find a wealthy husband in New York City, Eadie Chapman becomes a chorus girl and soon entertains at the lavish home of millionaire Frank Cousins. Cousins proposes to Eadie, only to then commit suicide due to bankruptcy. Fellow millionaire T. R. Paige defends Eadie when the police question her for having Cousins' jewelry -- but when she becomes enamored with his son, Tom, Paige declares Eadie a gold digger.

Öccsének korai halálának évfordulóján Jack O'Brien, a modern világ rohanásába belefásult építész visszagondol sorsfordító gyermekkorára, azokra a texasi kisvárosban töltött évekre, mikor elveszítette ártatlanságát, angyali édesanyjához és szigorú édesapjához fűződő kapcsolata pedig örökre megváltozott. Az emlékek felidézése közben talán nem csupán a saját, de az egész emberiség helyét is megtalálja az univerzumban.

A profi tolvaj mindent el tud lopni. Minél nagyobb mester a szakmájában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dom Cobb a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kémkedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá.És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elveszett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítségével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valakinek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény. De a legjobb tervet is keresztülhúzhatja, ha a kiszemelt áldozat maga is profi. Aki olyan veszélyes, amilyenről Cobb még csak nem is álmodott.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A nyugdíjas életet nem Drebin hadnagynak találták ki. Ráadásul nincs nyugta, a felesége, Jane gyereket szeretne, a régi kollégái meg állandóan munkával zaklatják. Vérbeli zsaru lévén Drebin képtelen ellenállni a kísértésnek. Különösen, amikor megtudja, hogy egy nehézfiú bombamerényletet készül végrehajtani a filmvilág ünnepén, az Oscar-díjátadó gálán. A titkos akció keretében Drebint rosszfiúnak álcázzák, és bevonul a börtönbe, ahol a híres gengszter, Rocco cellatársa lesz. Feladata, hogy a bizalmába férkőzzön, és minél többet megtudjon a fickó legújabb tervéről.

Minden családnak megvan a maga fekete báránya. Tenenbauméknál azonban csak fekete bárányok vannak. Apjuk, Royal (Gene Hackman) még gyerekkorukba elszökött otthonról, azóta hitelbe él egy hotelben. Gyermekei mind zsenik voltak, és neurotikusok lettek. Chas (Ben Stiller) pénzügyi lángész, Margot (Gwyneth Paltrow) az évszázad drámaírója, Ritchie (Luke Wilson) teniszbajnok. A család azonban több ennél: a fura anya mellett még furább figurák gyülekeznek; a bogaras tudós (Bill Murray), a részeges aranyifjú (Owen Wilson) és még sokan mások veszik körül őket. Így aztán nem csoda, hogy Tenenbauméknál soha senki és semmi nem normális.

Jersey szigete, 1945. A II. világháborúnak vége, de Grace férje nem tért vissza a frontról. A nő egyedül, és szigorú erkölcsi normáktól vezérelve neveli fel gyermekeit a viktoriánus házban. Lánya és fia furcsa betegségben szenvednek: nem tehetik ki magukat direkt napfénynek. Amikor három új szolgáló érkezik a házhoz, meg kell tanulniuk a legfontosabb szabályt: a kastélyt mindenkor félhomályban kell tartani; egyetlen ajtót sem szabad kitárni anélkül, hogy a mögötte lévőt be ne zárták volna. Ám a Grace által fenntartott szigorú rend felborul. Grace, a gyerekek és az őket körülvevők végzetes lépésre szánják el magukat.

A Jay Anson író által magáénak vallott valós történeten alapuló Rettegés Háza című film egy Long Island tengerpartján elhelyezkedő nagy házról szól, ahova három gyermekével beköltözik George és Kathy Lutz, a fiatal házaspár, abban a reményben, hogy álmaik házát találták meg, az álom azonban rettegéssé válik.

Two childhood best friends are asked to share a kiss for the purposes of a student short film. Soon, a lingering doubt sets in, confronting both men with their preferences, threatening the brotherhood of their social circle, and, eventually, changing their lives.

A milliárdos krimiírót 85. születésnapján holtan találják vidéki villájában. A partit követő napon a tett helyszínére érkezik a híres magándetektív, Benoit Blanc, akit egy titokzatos személy bérelt fel a szenzációs bűncselekmény felderítésével. Ahogy a nyomozó elkezdi felgöngyölíteni az ügyet, egyre különösebb titkokra derít fényt. És bár az ünnepségen résztvevő családtagoknak, és a személyzetnek is megdönthetetlen alibije van, mindenkinek alapos indítéka volt a szörnyű tett elkövetésére. A vidéki magányban elszigetelt família minden tagja egyre kétségbeesettebben bizonygatja saját igazát, de Benoit Blanc egy meglepő csellel végül mégis tőrbe csalja a gyilkost.

A Nostromo űrhajó a hazatérés helyett a képernyőn villogó pont nyomába ered. Váratlan küldetésük egy kihalt bolygóra vezeti őket, ahol egy elhagyott űrhajót találnak, belsejében számtalan, tojás alakú kapszulával. Miközben óvatosan próbálják feltárni az űrsikló titkát, az egyik tojásból hirtelen kirobban egy lény és rátapad Kane arcára, aki teljesen megbénul. Miután Kane visszanyeri az eszméletét és csatlakozik a többiekhez, megdöbbentő dolog történik. Kane testéből egy szörny kel ki, amely sorra végez az űrhajósokkal. Ripley azonban nem törődik bele a halálba.

Viktor Navorski éppen New Yorkba repül Kelet-Európából, amikor hazájában heves harcokkal kísért államcsíny bontakozik ki. A gyanútlan utazó egyszerre ott találja magát a John F. Kennedy repülőtéren, Amerika kapujában, ám útlevele egy éppen nem létező országból való, ezért nem teheti be a lábát az Ígéret Földjére. A reptéren rekedt Navorskinak így fel kell találnia magát, be kell rendezkednie a várakozásra, amíg az otthoni háború véget nem ér. Ahogy telnek-múlnak a hetek, hónapok, Viktor felfedezi, hogy a terminál kicsinyített univerzuma gazdagon összetett világ, ahol fontos szerephez jut az abszurditás, a kicsinyesség, a nagylelkűség, az ambíció, néhány véletlen egybeesés, sőt, még a romantika is egy gyönyörű légikísérő, Amelia képében.

Két gengszter magával hurcol egy kisfiút, miután megszöktek a börtönből. A környék legjobb seriffje és egy krimológusnő üldözőbe veszi őket, de Butch, az egyik gengszter egyre jobban ragaszkodik a gyerekhez.