Alexander 'Sasha' Shulgin is the scientist behind more than 200 psychedelic compounds including MDMA, more commonly known as Esctasy. Considered to be one of the the greatest chemists of the twentieth century, Sasha's vast array of discoveries have had a profound impact in the field of psychedelic research. 'Dirty Pictures' delves into the lifework of Dr. Shulgin and scientists alike, explores the world of these scientists; their findings and motivations, their ideas, and their beliefs as to how research in this particular field can aid in unlocking the complexities of the mind.

Miközben Martin Luther King meggyilkolása után felbolydul az ország, Romain Gary író, humanista és állatbarát, és felesége, a sztár Jean Seberg, polgárjogi aktivista, egy elhagyott kutyát fogadnak be otthonukba.

Ben Tyler, a húszas évei közepén járó fiatalember megtudja, hogy heveny rákbetegségben szenved. Az orvosok szerint alig tíz százalék az esélye a túlélésre. Azonnal el kellene kezdeni a kezelését, ám Ben ehelyett hirtelen ötlettől vezérelve vásárol egy régi motorkerékpárt, és elhatározza, hogy nekivág az országútnak. A barátnője, Samantha őrültségnek tartja mindezt, és nem hajlandó elkísérni. Ben útnak indul, és a Montrealtól a Vancouver-szigetig tartó, egyhetes odüsszeiája alatt van ideje átgondolni az életét. Rádöbben a kapcsolata ürességére, de megtalálja élete értelmét is.

Matthieu, a 33 year old Parisian who finds out that the father he never knew has died and decides to go to his funeral in order to meet his two siblings in Quebec. But once in Montréal, he realizes that nobody is aware of his existence or even interested in it. He is alone, in hostile territory…Filled with secrets, this story about one man’s coming to term with the foreign family he never knew he had is complex with interconnected themes such as masculinity, family, paternity and filial devotion coiling in the layers underneath.

In Chile's Atacama Desert, astronomers peer deep into the cosmos in search for answers concerning the origins of life. Nearby, a group of women sift through the sand searching for body parts of loved ones, dumped unceremoniously by Pinochet's regime.

Wim Wenders fekete-fehér road movie-ja az 'Alice a városokban". A kilencéves Alice-t anyja otthagyja a New York-i repülőtéren, miután egy német újságíró, Philip Winter gondjaira bízza. Amikor két nap elteltével sem jelentkezik a gyermekéért, Philip és Alice visszatérnek Európába, hogy megkeressék a kislány nagyanyját. Kettejük kalandokkal teli utazásának lehetünk tanúi Wim Wenders korai remekében. Vándorlásaik, mint valami különös sorsközösség, szívszorító, visszafogott képsorokban bontakoznak ki, noha Wenders ezúttal is távolságtartó együttérzéssel kerül mindenféle szentimentalizmust. Mélyebb értelemben a filmbeli otthonkeresés motívuma a Wenders-i önazonosság keresésével és a hazatérés vágyával kapcsolódik össze.

Edouard, a festő alkotói válságba jut: jó ideje képtelen ecsetet fogni a kezébe. Egy titok mardossa, amelyet nem képes feldolgozni. Egy gyönyörű, titokzatos modell hatása alá kerül. A nő aktját ráfesti egy tíz évvel korábban félbehagyott festményére, amely valószínűleg életének csúcsteljesítménye volt. Melyik képet áldozza fel a másik kedvéért?

Francesco Dellamorte (Rupert Everett) a temető gondnoka a Buffalora nevű kisvárosban, Olaszországban. Segédjével, a mentálisan sérült Gnaghi-val (François Hadji-Lazaro), - aki minden gondolatát ugyanazzal a szóval fejezi ki: "Gna", - a városnak dolgoznak. A polgármester és a lakosok azonban nem is sejtik, hogy voltaképpen a halottakat irtják, hiszen Buffalora-ban a holtak 7 nap múlva feltámadnak...

The mysterious disappearance of a kindergarten teacher during a picnic in the north of Iran is followed by a series of misadventures for her fellow travelers.

Jean-Louis Joubert, a középkorú bróker (Fabrice Luchini) és felesége, Suzanne (Sandrine Kiberlain) az unalmas nagypolgári mindennapokat élik a '60-as évek Párizsában. Az egyhangúságból Jean-Louist az új bejárónő, Maria (Natalia Verbeke) érkezése rázza fel: a férfi egy csapásra beleszeret a fiatal spanyol nőbe és mindent elkövet, hogy a közelében legyen. Még a hatodik emeletre is felmerészkedik, ahol Maria és a többi cseléd lakik.

A tizenöt éves Nicola és barátai szeme előtt egy cél lebeg: a lehető legrövidebb idő alatt minél több pénzt szerezni, bármibe is kerül. Felfegyverkezve járják Nápoly utcáit és igyekeznek uralmuk alá vonni a város egyes kerületeit. Nem ismernek félelmet, nem tartanak sem börtöntől sem pedig a haláltól. Mindent kockára téve vesznek részt egy olyan háborúban, ahol nem győzhetnek.

A szürke hétköznapok és az embertelen nagyváros visszafordíthatatlanul felemésztette Zsenya és Borisz házasságát. Csak a közös gyerekük sorsa és a közös lakás eladása maradt kínzó kérdésként köztük, már mindketten az új kapcsolataik boldogságát várják. A nagyon feszült utolsó napok állandó veszekedései közben észre sem veszik, hogy mióta nem látták 12 éves fiúkat. A bürokratikus rendőrséghez hiába fordulnak, ezért az állam szerepét magukra vállaló önkéntesek segítségével indulnak a kisfiú keresésére. Útjuk során letaglózó mélységeiben ismerhetjük meg napjaink Oroszországában a boldogságot keresők kilátástalanságát.

Ming profi bérgyilkos, a legjobb a szakmában. Sohasem hibázik, szenvtelenül, gondolkodás nékül öl. A feladatot mindig a csinos ügynöknőn keresztül kapja. Az összeszokott páros évek óta a megrendelőik teljes megelégedésére végzi a munkáját, anélkül, hogy személyesen is találkoztak volna. A férfi azonban már belefáradt az öldöklésbe, meghasonlott, elvesztette minden illúzióját. Ki akar szállni az üzletből. Az ügynöke - aki epekedik utána - a szakmai szabályt megszegve találkozik vele, és meggyőzi, hogy végezzen el még egy utolsó munkát. Mindez végzetes döntésnek bizonyul.

A szadista Pradelle főhadnagy a háború utolsó óráiban levezényel egy teljesen értelmetlen rohamot a kitüntetés reményében. A két szerencsétlen közkatona, Édouard és Albert csaknem az életükkel fizetnek ezért. Édouard az utolsó csatában elvesztette a fél arcát, ezért arra kéri Albertet, hogy ne küldje vissza a családjához, inkább nyilváníttassa halottnak. Albert bajtársiasságból gondoskodni kezd fiatal társáról, aki a rajztehetségét kihasználva olyan maszkokat készít, amelyek nemcsak elfedik a sérülését, de igazi érzelmeket is képesek kifejezni. A két barát bosszút esküszik a haza ellen, amely csak a halottakat ünnepli, a megnyomorítottakkal nem törődik: extravagáns emlékművek ígéretével csalnak ki pénzt a háborún meggazdagodottaktól és az államtól, hogy aztán a megbízási díjjal lelépjenek. A tét számukra egymillió frank, azonban ha lebuknak, az életükkel fizetnek érte. Erre pedig minden esélyük megvan, ugyanis éppen a legkritikusabb pillanatban tűnik fel újra a pszichopata főhadnagy.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

A természet visszavág. Egy feldühödött, óriási ámbráscet a Csendes óceán déli részén rátámad az Essex nevű amerikai bálnavadászhajóra, és a 238 tonnás vitorlás elsüllyed. A húsztagú legénység három csónakban vág neki a végtelen víznek. Félnek, hogy az útjukba eső szigeteken kannibálokkal találkoznak, ezért a Dél-Amerikai partot veszik célba. 3000 mérföldnyi út áll előttük.

Barney, a profi főnök már megszámlálhatatlan bevetést vezetett, rengeteg szövetségest szerzett, és ellenségei számát is szépen gyarapította. Ám akivel most kell megbirkóznia a veterán zsoldosnak, arra ő sem számított. Váratlanul felbukkan Barney egykori társa, Conrad Stonebanks akivel annak idején együtt alapították meg a verhetetlen feláldozhatók csapatát. A tömeggyilkossá vált egykori csapattag, a könyörtelen fegyverkereskedő egyszer már megmenekült Barney karmai közül, és most bosszúra éhes: végleg le akar számolni egykori bandájával, célja, hogy kiiktassa a feláldozhatókat.

Liesel különös fantáziájú, bátor lány - és szüksége is van kivételes képességeire. A II. világháború idején német nevelőszülőkhöz kerül. Tőlük tanul meg olvasni, az ő segítségükkel nyílik ki számára egy egészen új világ. Éppen akkor, amikor a valódi világ egyre félelmetesebbé és veszélyesebbé válik számára. A család egy zsidó kamasz fiút is rejteget: a kislány és Max együtt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, és milyen fontos segítséget nyújthatnak a kitalált történetek. Segíthetnek olyankor is, amikor már semmi más nem segít.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

A háború borzalmas. Chris Kyle pedig a borzalom nagymestere. Gyerekkorában Texasban járt az apjával vadászni, 2001 szeptembere után pedig úgy érezte, a hazájának szüksége van rá. Tengerészgyalogos-kommandós lett, és Irakban vált mesterlövésszé: az első vonalban harcolt, de mindig egyedül volt; kilométeres távolságokból ugyanúgy, mint közelharcban, egy szál pisztollyal a kezében. A Pentagon dokumentációja szerint 150 ellenséges katonával végzett. Nem csoda, hogy úgy hívták: "el Shaitan", az ördög. A háború azonban nem diadalmenet: a film nemcsak a győzelmekről, hanem a szörnyű megpróbáltatásokról, sebesülésekről és a bajtársak haláláról is szól.