Az élőholtak eluralkodtak a földön és csak egy maroknyi ember éli túl. Ez a tudósokból és katonákból álló csapat egy elhagyatott rakétakilövőállomáson barikádozta el magát, ahol a vezető tudós groteszk kísérleteket végez azzal a céllal, hogy kontrollálni tudja a kiéhezetten portyázó zombikat. A feszültség elviselhetetlenné válik, különösen, mikor az önjelölt, pszichésen zavart katonai vezető rájön, néhány emberét felhasználták a zombi kísérletekhez. Az utolsó leheletig tartó küzdelem vége a horror legsötétebb napja, amit a világ valaha is látott.

Ana, a nyolcéves kislány, aki Madridban él nagymamájával és két nővérével, édesanyja halálát gyászolja.

A sentimental but sexually adventurous beautiful young woman in exotic lands.

Minden hiába. A sors kérlelhetetlen, a halál bosszúvágyó. Egy férfi különös megérzése megmenti néhány munkás életét, akik egy függőhíd javításán dolgoznak, de a szerencsés menekülés nem a happy end - hanem egy borzasztó, kilátástalan küzdelem kezdete. A halál ugyanis nem szeret veszíteni, és akiket áldozatul nézett ki magának, azokat mindenképpen magával viszi. Hiába menekülnek az életben maradtak, hiába próbálják megúszni az elkerülhetetlent. A mindenütt jelen lévő halál egyenként, borzalmasabbnál borzalmasabb módon vadássza le őket.

1910-et írunk és nagy a felfordulás a Banks család háza táján. A nevelőnő ugyanis váratlanul távozott, így a két gyerek, Jane és Michael a szüleikre maradnak. Mrs. Banks harcos szüfrazsett és nem sok ideje jut a gyermekekre, ám férje, aki fontos állásban dolgozik egy bankban, még kevesebbet tud a családjával törődni. Mr. Banks fel akar adni egy hirdetést a Timesban, hogy új nevelőnőt keressen. Közben váratlanul megfordul a szél és a keleti széllel megérkezik Mary Poppins is, akinek feltűnik, mennyi szigorú arcú asszony várakozik a Banks porta előtt. Ők azok, akik jelentkeztek az álláshirdetésre, ám amikor pontban nyolckor eldördül a szomszédban lakó admirális ágyúja, mind eltűnnek, így Mary Poppins marad az egyedüli jelölt. A fiatal lány még Mr. Banks-t is megfélemlíti egy csöppet, aki így beleegyezik, hogy ő legyen a gyerekek nevelőnője.

Mondj igent a békére! Mondj igent a biciklizésre! Mondj igent a gitároktatásra! Mondj igent a koreai nyelvtanfolyamra! Carl soha, semmire nem mond igent. Alaptermészete a tagadás, a tiltakozás és az ellenállás. De előbb-utóbb a legmagabiztosabb embernek is rá kell jönnie, jó, néha helyeselni. És mert Carl nem szereti a félmegoldásokat, beiratkozik egy önsegítő csoportba, amelynek guruja olyan sikeresen prédikál, hogy új híve feltétel nélkül megtér: attól kezdve minden kérdésre, felszólításra, ajánlatra és átokra gondolkodás nélkül rávágja az igent. Bár egyre több és egyre nagyobb bajba bólogatja bele magát, mégsem adja fel: mindenre igent mond.

Javában zajlik az I. világháború, amikor két fiatal brit katonát egy lehetetlennek tűnő küldetéssel bíznak meg: az ellenséges vonalon kell áthatolniuk, hogy egy üzenetet kézbesítsenek bajtársaiknak. Egy napjuk van, hogy célhoz érjenek, különben 1600 társuk, köztük egyikük testvére is odavész. A két bátor harcos hihetetlen elszántsággal indul neki a német frontnak…

A profi tolvaj mindent el tud lopni. Minél nagyobb mester a szakmájában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dom Cobb a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kémkedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá.És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elveszett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítségével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valakinek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény. De a legjobb tervet is keresztülhúzhatja, ha a kiszemelt áldozat maga is profi. Aki olyan veszélyes, amilyenről Cobb még csak nem is álmodott.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A nyugdíjas életet nem Drebin hadnagynak találták ki. Ráadásul nincs nyugta, a felesége, Jane gyereket szeretne, a régi kollégái meg állandóan munkával zaklatják. Vérbeli zsaru lévén Drebin képtelen ellenállni a kísértésnek. Különösen, amikor megtudja, hogy egy nehézfiú bombamerényletet készül végrehajtani a filmvilág ünnepén, az Oscar-díjátadó gálán. A titkos akció keretében Drebint rosszfiúnak álcázzák, és bevonul a börtönbe, ahol a híres gengszter, Rocco cellatársa lesz. Feladata, hogy a bizalmába férkőzzön, és minél többet megtudjon a fickó legújabb tervéről.

Ki tudja, már, miért lett vége a világnak? Miért lett belőle végtelen, gonosz homoksivatag? Csak annyi biztos, hogy a világ elpusztult, és egy fiatal lányt, Furiosát elrabolják a Zöld Helyről, a Sok Anyától, és egy motoros horda meg a vezérük, Dementus viszi magával. Végigporzanak a sivatagon, és a Várat veszik célba, ahol meg a motoros hadúr meg akar küzdeni Halhatlan Joe-val és a féléltű hadfiúkból álló seregével. Furiosa viszont életben akar maradni. És haza akar jutni. Bármi áron.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A Jay Anson író által magáénak vallott valós történeten alapuló Rettegés Háza című film egy Long Island tengerpartján elhelyezkedő nagy házról szól, ahova három gyermekével beköltözik George és Kathy Lutz, a fiatal házaspár, abban a reményben, hogy álmaik házát találták meg, az álom azonban rettegéssé válik.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A Nostromo űrhajó a hazatérés helyett a képernyőn villogó pont nyomába ered. Váratlan küldetésük egy kihalt bolygóra vezeti őket, ahol egy elhagyott űrhajót találnak, belsejében számtalan, tojás alakú kapszulával. Miközben óvatosan próbálják feltárni az űrsikló titkát, az egyik tojásból hirtelen kirobban egy lény és rátapad Kane arcára, aki teljesen megbénul. Miután Kane visszanyeri az eszméletét és csatlakozik a többiekhez, megdöbbentő dolog történik. Kane testéből egy szörny kel ki, amely sorra végez az űrhajósokkal. Ripley azonban nem törődik bele a halálba.

Réges régen, egy távoli galaxisban kezdődött a nagy kaland, amikor Leia Organa hercegnő két fura robottal egy alig értékelhető hologramot küldött az egyetlen Jedi lovagnak, a remeteként élő Ben Kenobinak. Az idős jedi Luke Skywalker, Han Solo és szőrős vukija, a hatalmas Chewbacca társaságában útra kel, hogy kiszabadítsa a hercegnőt Darth Vader fogságából, és győzelemre vigye az igaz ügyet az egész Galaxisban.

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Carol Danvers egyszerű halandóként kezdte meg élete történetét, azonban bátyja halála után az Amerikai Légierő pilótája lett, majd hamarosan teljesen felfordult körülötte minden. Egy pszicho-magnitron berendezésnek köszönhetően átalakult genetikai struktúrája, illetve hetedik érzékként betekintést nyert a közeljövőbe.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.