Shakespeare klasszikus szerelmi története modern környezetben, az amerikai Verona Beach-en elevenedik meg a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben. A tengerpartért, a hatalomért és a pénzért harcol egymással a két rivális banda, a Capulet és a Montague család. Tagjai villogó, díszes autóval száguldoznak, kard és tőr helyett pisztollyal ölik egymást. Egy táncos összejövetelen találkozik egymással a két család gyermeke. Rómeó és Júlia az első pillantásra egymásba szeret, és hamarosan, titokban összeházasodnak. Rómeó összeverekszik az egyik Capulettel, és megöli.

Richard a világ legszabadabb embere, csupán három dologra van szüksége a túléléshez: nikotinra, videojátékokra és Vietnamban játszódó háborús filmekre. Egyébként szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel.Egy lepusztult és elhagyott bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és Richardra hagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember. A paradicsomnak például nem volt ennyi furcsa lakója. Ami pedig a megközelíthetetlenséget illeti: ha éppen menekülni kell egy szigetről, akkor nem előny, ha senki sem tudja, hol az a sziget…

Gilbert Grape egy a sok kisvárosi huszonéves közül, mégis különleges a helyzete. Egy élelmiszerboltban dolgozik zöldségesként. Ő számít a családfőnek, hiszen túlsúlyos édesanyja már ki sem tud mozdulni a házból. Ráadásul három testvére közül az egyik különösen problematikus eset. Arnie értelmi fogyatékos, túlérzékeny kamasz, aki csak rá hallgat, s akit csak ő tud kihúzni a bajból, amibe folyton belekeveredik. Gilbert és Arnie minden évben megbámulja az országúton tovaszáguldó lakókocsikat, hiszen ők nem mehetnek sehová. Ám egy napon az egyik lakókocsiból kiszáll egy lány, aki mindannyiukat kimozdítja a megszokott körforgásból...

Don Diego de la Vega, a titokzatos Zorro álarca mögé rejtőzve sikerrel vívta egyszemélyes harcát a vaskezű kormányzó, Don Rafael Montero és a spanyol uralom ellen. Egy suhintás az acélpengével, egy nagy Z betű, s már mindenki tudja, Zorro járt itt, hogy oltalmazza a gyengéket és kiszolgáltatottakat, s bosszút álljon az elszenvedett igazságtalanságokért. Ám e legyőzhetetlen, sebezhetetlen hős jelmeze hús-vér embert takar, akit a kormányzó végül mégis sarokba szorít és megfoszt mindattól, amiért él: a családjától és a szabadságtól. Megöli feleségét, magához veszi kislányát, őt magát börtönbe záratja. Mire húsz év multán sikerül megszöknie, már túl öreg ahhoz, hogy a legendás Zorro-álarcot újra felöltse. Pedig az elnyomás kegyetlenebb, mint valaha, s a kormányzó minden eddiginél sötétebb terveket forgat a fejében. A véletlen azonban útjába sodor egy útonállót, Alejandro Murrietát, akiben meglátja a lehetőséget, hogy sok tanulás és hosszas gyakorlás után örökébe léphessen.

Lee Simon és Robin Simon egy elvált házaspár, akik a félresiklott kapcsolat után új életet akarnak kezdeni. Először Davisszel ismerkedhetünk meg, aki mély depresszióba esett a válás után, de megismerkedik egy tévés fejessel és élete ezáltal alaposan megváltozik. Szerelmesek lesznek, összeházasodnak és a nőből hamarosan ünnepelt tévésztár válik. Lee Simon egy bulvárlap újságírója, aki világsztárok nyomába ered és munkája közben állandóan gyönyörű nők vetik ki rá hálójukat: Nola, Bonnie és egy szupermodell. Szeretne bekerülni egy olyan körbe, ahol a híres emberek segíthetik előrelépését. Megismerkedi egy gyönyörű színésznővel és egy ifjú színésszel.

A 101 éves Rose DeWitt Bukater 84 évvel később meséli el élete történetét a Titanic fedélzetén. Egy fiatal Rose felszáll a hajóra anyjával és vőlegényével. Eközben Jack Dawson és Fabrizio De Rossi harmadosztályú jegyeket nyer a hajó fedélzetén. Rose elmeséli az egész történetet a Titanic távozásától egészen a haláláig – első és utolsó útján – 1912. április 15-én.

New York kábszeres utcagyerekei közül került ki az amerikai irodalom egyedi hangú, hírhedt költője, Jim Carroll. Regényét kritikusai Salinger klasszikusához, a Zabhegyezőhöz hasonlítják. Iskolai balhék, fegyveres rablások az utcai bandákkal, sikertelen elvonókúrák tizenévesen. Másokat drogossá tett a tehetség és siker. Őt éppen ez mentette meg.

A 13 éves Tobias Wolf (Leonardo DiCaprio) apa nélkül nőtt fel. Anyja, Caroline (Ellen Barkin) úgy dönt, itt az ideje, hogy a fiának apát, magának pedig férjet találjon. Hozzámegy Dwighthoz (Robert De Niro), a középkorú munkásemberhez, aki korántsem örül egy idegen kölyöknek. Dwight hamar kimutatja a foga fehérjét, rendszeresen bántalmazza Tobiast, aki csak úgy szabadulhat meg kínzójától, ha bekerül egy bentlakásos iskolába.

Hazarendelik a Mongóliában működő olajkutató expedíciót. A teherszállító repülőgép, amely értük jön, rosszabb állapotban van, mint ők maguk. A felszállást követően a pilóta, Frank Towns (Dennis Quaid) kénytelen kényszerleszállást végrehajtani a Góbi-sivatagban. A szerencsétlenség túlélői, néhány csalódott, viharedzett férfi és a szép Kelly (Miranda Otto) nem akarnak a homoktengerben elpusztulni. A gép pilótájának vezetésével a legelképesztőbb terv megvalósítására készülnek: a roncs alkatrészeiből új repülőt építenek.

Artur Rimbaud az 1800-as évek egyik legismertebb és legkiemelkedõbb költõje volt: zsenialitásáról ódákat zengtek, műveit imádták az emberek, ám kevesen tudják róla, hogy verseinek legjobbjait szinte gyerekként, 15 és 19 éves kora között írta. Rimbaud vidékrõl Párizsba szökve, kissé naiv, a végletekig romantikus ifjúként a nagyvárost járva keresi más költõk társaságát és így hozza össze a sors 1871-ben kora másik irodalmi nagyságával, a megbotránkoztató életet élõ Paul Verlaine-nel. A művészpáros kapcsolata rövidesen nem csupán a versek területére terjed ki, hiszen a feleségével folyamatosan kegyetlenkedõ mentor, Verlaine, érzelmileg is az ujja köré csavarja a nála tehetségesebb Rimbaud-t. Kettejük viharos szerelmi viszonyát nemsokára az árulás, az erõszak, a testi- és hatalomvágy, a bujaság, a megalázás és féltékenység sötét örvénye húzza mind mélyebbre.

Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte.

Albertnek, a hétéves kisfiúnak egy tragédia miatt nevelőanyához kell költöznie, csakhogy Harriett elfoglalt üzletasszony, és nem nagyon hajlandó pótmamáskodni. Hová is menekülhetne a kissrác a sivár, unalmas és felnőttes külvilág elől? Csak is önmagába. A fantáziájában minden egészen másképpen van. Ott lakik a kedves Mumus, aki akkora, mint egy óriás, kedves, mint egy mackó, jókedve kiapadhatatlan és minden percet csodás, nevetéssel teli ünneppé tud változtatni.

Frank W. Abagnale dolgozott orvosként, ügyvédként és egy nagy légitársaság másodpilótájaként - és mindezt a huszonegyedik születésnapja előtt. A szélhámosság nagymestere emellett briliáns csekkhamisító is volt, szakértelme több millió dollárt hozott neki a konyhára. Carl Hanratty FBI ügynök legfontosabb küldetésének tartotta, hogy elkapja Franket és a törvény színe elé vigye, de Frank mindig egy lépéssel előtte járt és a hajsza folytatására kényszerítette.

Two cousins haven't spoken for almost twenty years, thanks to the enmity that their fathers feel toward one another. But an accident suddenly brings the cousins back together and thrusts them deep into the heart of the mafia.

J. Edgar Hoover FBI ügynök, a nyomozóiroda vezetője. Kollégái felnéznek rá, profizmusa legendás. Azt azonban senki sem sejti, hogy J. Edgar Hoovernek is vannak titkai, amelyek az egész tekintélyét lerombolhatják, ha kiderülnek.

Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.

Húsz év telt el azóta, hogy a két nővér, Lee és Bessie útjai elváltak. Lee Ohio-ba ment, hogy a saját életét élje, az idősebb Bessie pedig visszatért Floridába, a szülői házba, hogy gondját viselje agyvérzése óta ágyhoz kötött apjának, Marvin-nak és különc nagynénjének, Ruth-nak. Ám egy orvosi vizsgálat nyomán kiderül, hogy Bessie leukémiás és túlélése attól függ, hogy talál-e olyan rokont, akinek csontvelője megegyezik az övével. Lee-nek megvan a maga baja, ugyanis tinédzser fia, Hank deviáns viselkedése miatt elmegyógyintézetben köt ki. Mégis, amikor Lee megkapja húsz éve nem látott nővére segélyhívását, fogja Hank-et és öccsét, Charlie-t, majd útra kel...A nővérek találkozása erőteljes érzelmek kirobbanásához és megható felfedezésekhez vezet ebben a rendkívül emberi, briliáns színészi alakításokat felvonultató, igényes és drámai témájához képest meglepően mulatságos filmben.

Miután a francia király három legkiválóbb testőre, Athos, Porthos és Aramis felfedezik, hogy összeesküvés készül az uralkodó hatalmának megdöntésére, megismerkednek a becsvágyó ifjú hőssel, D’Artagnannal, és szárnyuk alá veszik. Négyen együtt aztán minden veszéllyel dacolva igyekeznek meghiúsítani az alantas cselszövést, amely nemcsak a koronát, hanem egész Európa jövőjét fenyegeti.

Roger Ferris CIA-ügynök céltudatos és bátor ember, nem fél senkitől és semmitől. Életét a jó ügyért folytatott harcra tette fel. A cég veteránja, Ed Hoffman viszont otthonról, a laptopja segítségével irányítja a terepen mozgó emberét. Ferris hamarosan új feladatot kap, el kell kapnia a terroristavezért. Az akció során együtt kell működnie a jordán titkosszolgálattal, meg kell próbálnia beépülni a terrorista szervezetbe. Ferris a fél világon keresztül üldözi emberét, ám minél közelebb kerül hozzá, annál több ellentmondásba és hazugságba ütközik. Rájön, hogy igazából csak önmagára számíthat.

Tizenegy harangütés és egy halálos lövés. Egy vadnyugati kisvárosban így jelzik a delet. A városka ura, a könyörtelen John Herod seriff vezette be ezt a szokást. A coltpárbajok pedig csak egyféleképpen végződhetnek, miután a seriff még sohasem hibázott. Senkinek nincs esélye, hogy szembeszálljon vele. Ekkor jelenik meg a városkában egy idegen nő, Ellen. Bár jó néhány férfit megigézett, nem a nőiességével akar hódítani. Elszámolni valója van és mindenki elhallgat, ha megszólal a fegyvere. A veszélyes szépség és a városka gonosz ura végül szembekerül egymással. Kettejük közül valakinek hamarosan üt az órája.