Profile of British fashion designer Alexander McQueen.

As well as providing the subject for Luc Besson’s The Big Blue, Jacques Mayol did more than anyone to establish the sport of free diving to enormous depths without an oxygen supply. Using breathing techniques derived from yoga, he went to 50, 60, and even 100 meters—depths no one had considered to be within the bounds of human possibility. Mayol was a sportsman, a mystic, a vagabond, but above all, a man who believed in testing the limits of experience. This visually stunning tribute shows a man’s quest to be at one with the vastness of the ocean and to have no fear of the abyss within, where lurks serenity, freedom and finally, death.

Igaz történet Ashraf Marwanról, Nasser elnök vejéről, aki egyúttal Ahraf elődjének, Anwar Sadatnak is bizalmasa volt, és az Izraeli hírszerzés alkalmazásában is állt. A filmet Uri Bar-Joseph híres regénye ihlette.

Egy film a legendás hírolvasó, Dan Rather utolsó napjairól a C.B.S.-nél. Rather feltárta Bush elnök múltját, aki fiatal korában kapcsolatait kihasználva kerülte el, hogy harcolnia kelljen a vietnami háborúban. A hírolvasó riportja visszavonhatatlanul megtépázta az Amerikai Egyesült Államok elnökének hírnevét.

Endrének, a vágóhíd visszafogott természetű, lebénult bal kezű gazdasági igazgatójának és Máriának, a nagyon szigorú és autisztikus viselkedésű új minőségellenőrnek minden éjjel közös álma van, havas tájban ismerkedő szarvaspárként. Ezt csak akkor veszik észre, amikor a munkahelyi pszichológusnő hall róla mind a kettőtől és azt hiszi, hogy gúnyt űznek belőle.

In 17th-century France, the Queen brings the Three Musketeers — Athos, Porthos, Aramis, and an aging d'Artagnan — back from retirement for one last job: saving her son Louis and the whole kingdom.

Lara tizenöt éves és profil balett-táncosnak készül. Ráadásul nem elég a kamaszkor nyomasztó magánya és a hihetetlenül megterhelő fizikai és szakmai követelmények, Lara még egy hatalmas és fontos lépésm előtt is áll. Ő ugyanis fiútestbe született, és nemátalakító műtétre vár, hogy végre tényleg az lehessen, aki. Az elsőfilmes Lukas Dhont drámája elsöprő sikert aratott Cannes-ban, részben a 26 éves és szintén képzett balett-táncos, Victor Polster alakítása miatt. Belgium idén ezt a filmet jelölte Oscar-nevezettként.

Paul Hackett, a fiatal New York-i számítógép-programozó ígéretes este elé néz. Egy fiatal szőke lánnyal készül randevúzni, akivel alig néhány órája ismerkedett meg az egyik kávézóban. Taxival igyekszik a találkára, amikor a lendületes autózás közepette a huzat kiviszi Paul pénzét a lehúzott ablakon. A "rászedett" taxis otthagyja a kihalt utcán fizetni nem tudó utasát. Mindez azonban csak egy őrült, hihetetlen kalandokkal és lidércnyomással teli éjszaka kezdete csupán, amely az elképesztő metropoliszban Paulra vár.

Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.

Magic Mike szünetet tart. Elbúcsúzott a show-tól, nem vetkőzik többet. Nagy tervei voltak, de azokkal csődbe ment, úgyhogy jobb híján koktélokat kever. Míg ő maga bele nem keveredik valamibe: egy unatkozó milliomosnő szerződteti és Londonba csábítja, hogy az ő színházában hozza össze Magic Mike pályájának legnagyobb showműsorát. Olyan világba keveredik, amit nem ismer, és egyelőre nem is nagyon szeret. De azt csinálja, amihez ért: összeszedi Európa legjobban mozgó, legjobb testű, legmerészebb táncosait, kitalálja a koreográfiát, átépíti a színpadot, és mehet a műsor! Azaz mehetne, ha nem jönne közbe néhány olyan akadály, ami nyilvánvalóan lehetetlenné teszi a premiert. Például az, hogy a nő, aki minderre rábeszélte, valami titokban valami egészen másra vágyik…

Tom Sherbourne, a világítótoronyőr és felesége, a tűzről pattant Isabel boldog házasságban él egy viharverte, elhagyatott szigeten valahol Ausztrália partjainál. Gondtalan életük azonban hamarosan megváltozik, mikor Isabel rádöbben, hogy nem képes teherbe esni. Aztán egy nap egy mentőcsónakot mos partra a víz benne egy síró csecsemővel, a páros pedig egy olyan dilemmával szembesül, amely nem csupán az ő egész világukat rengeti meg, hanem egy idegenét is.

Az 1973-as év legmeghatározóbb teniszmérkőzése Billie Jean King és Bobby Riggs között zajlott. A Battle of the Sexes (Nemek harca) névvel illetett teniszmeccs a legnézettebb televíziós sportközvetítésnek számít, ami annak köszönhető, hogy nem is igazán a két ember harcáról, inkább két elv ütköztetéséről szólt. A szerencsejáték függő ex-bajnok Bobby Riggs hívta ki a világ első számú teniszezőjét, Billie Jean Kinget, aki nem csak a sporteredményeiről, de a feminista törekvéseiről is híres volt.

A kémek nem válogatnak az eszközökben. Egy titkos ügynök nemcsak pisztolyokkal, késekkel, mérgekkel és poloskákkal bánik tökéletesen. Ha kell, a teste lesz a fegyvere. Dominika Jegorova az orosz titkosszolgálat egyik legjobbja. És ahhoz, hogy a cége titkokat szedjen ki a CIA magas rangú emberéből, akinek a fejében ott van az Oroszországban működő amerikai ügynökök listája, csak egy eszközt használhat: el kell csábítania. Az akció jól indul, de azután hiba csúszik a számításba. A két ügynök életre-halálra menő játékba kezd: az átverések, hazugságok, fenyegetések csak a kezdetet jelentik – a ráadás a tiltott szenvedély.

Mitch Rapp életét egy szörnyű tragédia árnyékolja be: egy terrorista támadás során a szeme láttára ölik meg a menyasszonyát. A mindenre elszánt férfi személyes bosszút esküszik, egyetlen célja, hogy kiiktassa a kegyetlen merénylőket. Az egykori sikeres atlétára a CIA igazgatóhelyettese, Irene Kennedy is felfigyel: felveszi Mitchet az ügynökség elit terroristaelhárító programjába, majd a hidegháborús veterán, a kőkemény Stan Hurley kezeire bízza. A kiképzés során a hajthatatlan Rapp profi gyilkológéppé válik, aki nem kímél egyetlen fanatikus merénylőt sem. A fiatal hírszerző hamarosan a Közel-Kelet legveszélyesebb radikális harcosaival találja szembe magát, akik bármilyen eszközt képesek bevetni, hogy világuralomra törjenek.

Toby családja mindig szegény volt. Ennek ellenére volt saját földjük és egy gazdaságuk, melyre generációk óta nagyon büszkék voltak. Most viszont egy lejárt banki fizetés miatt elveszíthetik az egészet. Egy veszélyes tervet ötölnek ki a helyzet megoldására: Toby a börtönből frissen szabadult testvérével, Tannerrel együtt rablással szereznék meg a hiányzó pénzt.

Az 1960-as évek elején a CIA ügynök Napoleon Solo és a KGB-s Illya Kuryakin közös küldetésen vesznek részt, amelyet egy olyan titokzatos bűnszervezet ellen indítanak, amely nukleáris fegyverekkel kereskedik.

1972-ben egy uruguayi rögbicsapat repülőgépe lezuhant az Andok mélyén. A néhány túlélő nem tehetett mást, mint hogy egymásra bízták az életüket, a világ egyik legnehezebben túlélhető környezetében.

Az Isztambulból Párizsba tartó luxusvonat utasai mindig különleges emberek. Amikor egyikük az éjszaka folyamán gyilkosság áldozata lesz, a zseniális belga nyomozó, Hercule Poirot ismét bebizonyítja, hogy a tökéletes emberismeret, a kőkemény logika és egy kis szeszélyesség minden titkon áthatol...

A Kingsman főhadiszállását elpusztítja egy titokzatos bűnszervezet. Töki kénytelen amerikai társszervezetük, a Statesman segítségét kérni, hogy felkutassák a támadásért felelős elmebeteg gonosztevőt.

Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.