1971 júniusában hatalmas botrány rázza meg az Amerikai Egyesült Államokat: a The New York Times részleteket közöl egy szigorúan titkos jelentésből, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az USA kormánya félrevezette a közvéleményt a vietnámi háborúval kapcsolatban. Miután a kormány leállíttatja az anyagok közzétételét és bíróság elé idézi a napilapot, az iratokat kiszivárogtató katonai elemző, Daniel Ellsberg a The Washington Posthoz fordul. A női laptulajdonosként még kuriózumnak számító, és az elismertségéért küzdő Katherine Graham úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, és kiáll a sajtószabadság mellett. A bátor asszony és az elhivatott főszerkesztő, Ben Bradlee egészen a Legfelsőbb Bíróságig elmennek, hogy a háború értelmetlenségét leleplező „Pentagon-iratok” nyilvánosságra kerülhessenek…

John Paul Getty a világ leggazdagabb és legfukarabb embereként, még elrabolt unokájáért sem volt hajlandó pénzt kiadni. Szeretet vagy pénz? A milliárdos számára a válasz egyértelmű.

A csillogó 50-es években, a háború utáni Londonban Reynold Woodcock, a híres szabó és nővére, Cyril a brit divatvilág központi figurái: ők öltöztetik a királyi családot, a filmsztárokat, az örökösnőket, a felső tízezer tagjait, az első bálozókat és a rutinos dámákat a Woodcock Ház sajátos stílusában. Nők jönnek és mennek Woodcock életében, akik ihletet és társaságot biztosítanak a megrögzött agglegénynek, míg össze nem találkozik egy fiatal, magabiztos nővel, Almával, aki hamarosan az élete állandó részévé válik, mint múzsa és szerető. Reynold eddig pontosan megtervezett és mintaszerűre szabott életét szép lassan szétzilálja a szerelem…

Hónapok teltek el Mildred Hayes lányának meggyilkolása óta, ám a tettes azóta sem került elő. A nő most vakmerő lépésre szánja el magát: kibérel három óriásplakátot, melyeken provokatív üzenetet címez William Willoughby rendőrfőnöknek. Miután egy másik rendőr, az egyszerű és erőszakra hajlamos Jason Dixon is beleártja magát az ügybe, a viszony Mildred és az ebbingi hatóság közötti egyre inkább elmérgesedik.

A hidegháborús Amerikában járunk 1962-ben. Egy szigorított biztonsági fokozatú kormányzati laboratóriumban dolgozik teljes elszigeteltségben, magányosan Elisa és Zelda. Amikor felfedeznek egy titkosított kísérletet, mindkettejük élete örökre megváltozik. Egy kétéltű emberről van szó, akit fogolyként tartanak bezárva. Elisa beleszeret a teremtménybe és tervet készít, hogy segítsen neki megmenekülni.

A II. világháború egyik legtragikusabb emléke lehetne, ám egy különleges mentőakció története lett belőle. 1940 májusának végén a diadalmasan előretörő német hadsereg bevonult Belgiumba, és a franciaországi Dunkerque közelében a tengerhez szorította a brit és francia katonákat. A legfeljebb 5 kilométeres szakaszon a szövetségesek több mint 300 000 embere szorult össze, és nem volt merre menekülniük. Az angol flottának különleges és váratlan akcióval, hatalmas veszteségek árán mégis sikerült véghezvinni a mentőakciót – és sikerrel juttatta ki a frontvonalból a szabad világ utolsó hadseregét.

Tonya Harding bulvártörténete a kilencvenes évek amerikai médiaeseményeinek egyik legnagyobb port kavaró sztorija volt. A tehetséges fiatal műkorcsolyázó karrierje ragyogóan ívelt felfelé, amelyben a sportoló elszántsága mellett elvitathatatlan része volt a nem éppen finomkodó nevelési és edzői módszereket alkalmazó szabad szájú anyjának. Aztán Tonya egy nap megismerkedett egy férfival, s az élete innentől meredeken más irányt vett. Például egy, legnagyobb riválisa elleni merényletig. Tonya egyszeriben a legnagyobb közellenséggé vált, pedig lehet, hogy ő is csak egy áldozat volt, neveltetése és ex-pasija áldozata.

Christine „Lady Bird” McPherson teljesen olyan, mint a szeretettől túláradó, megrögzötten makacs és határozott anyja, Marion, akivel örökös harcban áll. Marion nővér, és fáradhatatlanul dolgozik, hogy ellássa családját, miután Lady Bird apja elveszíti az állását. A kaliforniai Sacramentóban vagyunk 2002-ben, az amerikai gazdaság szeszélyesen változásai közepette játszódó történet érzékeny tükröt tart a kapcsolatoknak, melyek formálnak minket, a hiteknek, melyek meghatároznak minket, és a páratlan szépségű helynek, amelyet otthonnak nevezünk.

1944, június. A szövetséges erők fordulópont előtt állnak: egy hatalmas hadsereg parancsra vár Nagy-Britannia déli partajinál, hogy megkedhessék támadásukat, és visszafoglalják Európát a náci megszállóktól. Csak egyetlen ember áll az útjukban: Winston Chruchill, aki retteg attól, hogy újra abba a hibába essen, mint 1915-ben Gallipoliban, ahol több ezer fiatal katonát mészárolt le az ellenség. A hosszas háborúskodásban kimerült és depressziós Churchill már csak árnyéka annak az államférfinak, aki hősiesen állt ellen Hitler korábbi csapásainak. Miközben a hadsereg feszülten vár, hogy partot érjenek Normandiában, Churchill politikai ellenfelei keselyűkét várják, hogy darabokra szedjék. Vajon be tudja teljesíteni a sorsát, és képes lesz hősként bevonulni a történelembe?

Molly Los Angelesbe költözik, ahol személyi asszisztensként kezd el dolgozni, másodállásban pedig főnöke pókerklubja vezetésébe is besegít. Hirtelen a hollywoodi elit legbelsőbb köreiben találja magát, vendégei menő üzletemberek, híres sportolók, mozisztárok, rendezők. Egy kis lelemény és kitartás árán a legnívósabb klub élére küzdi fel magát, ahol percenként dollármilliók cserélnek gazdát. A sikeres vállalkozásra az orosz maffia is felfigyel, csakúgy, mint az FBI. A diszkréciót mindennél fontosabbnak tartó lány nehéz helyzetbe kerül: ha nem akar rács mögé kerülni, ki kell szolgáltatnia exkluzív ügyfeleit a kormány embereinek. Az egyetlen szövetségese, ügyvédje, Charlie Jaffey, próbálja kihúzni őt a csávából: meg akarja mutatni a világnak, hogy az elveihez végsőkig ragaszkodó pókerhercegnő korrektebb játékot űz, mint ahogy azt elsőre bárki gondolná.

1983-ban a tizenhét éves Elio Észak-Olaszországba érkezik a nyári szünetre, ahol megismerkedik Oliver-rel. A férfi és a fiatal srác sok közös élményt osztanak meg, míg végül romantikus kapcsolat alakul ki közöttük.

Tommy Wiseau feltörekvő színész Hollywoodban. Amikor találkozik egy rejtélyes idegennel, a férfi karrierje egy olyan útra terelődik, amelynek csak egy kimenetele lehet: a világtörténelem legrosszabb filmjének leforgatása.

Endrének, a vágóhíd visszafogott természetű, lebénult bal kezű gazdasági igazgatójának és Máriának, a nagyon szigorú és autisztikus viselkedésű új minőségellenőrnek minden éjjel közös álma van, havas tájban ismerkedő szarvaspárként. Ezt csak akkor veszik észre, amikor a munkahelyi pszichológusnő hall róla mind a kettőtől és azt hiszi, hogy gúnyt űznek belőle.

A Watergate-ügynek nevezett lehallgatási botrány következtében az amerikai elnök, Richard Nixon kénytelen volt lemondani. Az üggyel kapcsolatos hallgatását csak három évvel később, 1977-ben töri meg, miután beleegyezik, hogy interjút ad egy kiválasztott újságírónak. Az angol David Frost nehezen illik a képbe, sokan kétkedve fogadják a hírt, hogy ő lesz a beszélgetőpartner. A furcsa pár négy estén át tartó szópárbaját több mint negyvenmillió néző figyeli. A kamerák előtt lehull a lepel, a két résztvevő a pózokat félretéve, nyílt sisakkal veti magát a küzdelembe, amelyből csak egyikük kerülhet ki győztesen.

Abdul Karim, a fiatal tisztviselő Indiából Angliába utazik, hogy részt vegyen a királynő Arany Jubileumán, és meglepve tapasztalja, hogy maga a királynő veszi pártfogásába. Amikor a királynő elkezdi firtatni régóta birtokolt posztjának korlátait, váratlan és elkötelezett szövetség jön létre közte és a férfi közt, és olyan lojálisak egymáshoz, hogy az udvartartás és a belső körök megpróbálják szétzúzni ezt a viszonyt. Ahogy a barátság mélyül, a királynő új szemmel kezdi látni a világot, és boldogan nyeri vissza emberi mivoltát.

Az 1973-as év legmeghatározóbb teniszmérkőzése Billie Jean King és Bobby Riggs között zajlott. A Battle of the Sexes (Nemek harca) névvel illetett teniszmeccs a legnézettebb televíziós sportközvetítésnek számít, ami annak köszönhető, hogy nem is igazán a két ember harcáról, inkább két elv ütköztetéséről szólt. A szerencsejáték függő ex-bajnok Bobby Riggs hívta ki a világ első számú teniszezőjét, Billie Jean Kinget, aki nem csak a sporteredményeiről, de a feminista törekvéseiről is híres volt.

Egy életunt biztosítási ügynök napja izgalmas fordulatot vesz, amikor egy titokzatos idegen leszólítja a vonaton, és arra kéri, találjon meg egy utast, még mielőtt a vonat beér a végállomásra. Miközben versenyt fut az idővel, hogy megoldja a rejtvényt, egy halálos terv rajzolódik ki, amely veszélyezteti a saját és a többi utas életét is.

Mi történne, ha norvég tudósok új megoldással állnának elő az emberiség egyik legnagyobb problémájára, a túlnépesedésre? A megoldás a következő: zsugorítsuk az embereket úgy egy arasznyira, és adjunk 200 évet a teljes globális kicsinyítésnek. Az emberek lassan rájönnek, mennyivel tovább tart a pénzük egy miniatürizált világban. Egy jobb élet ígérete Paul Safranek átlagembert és feleségét, Audreyt is arra készteti, hogy hátrahagyva stresszes omahai életüket, lekicsinyíttessék magukat, és beköltözzenek a kisméretűek közösségébe. Ez a döntésük életre szóló kalandokat indít be…

Az Isztambulból Párizsba tartó luxusvonat utasai mindig különleges emberek. Amikor egyikük az éjszaka folyamán gyilkosság áldozata lesz, a zseniális belga nyomozó, Hercule Poirot ismét bebizonyítja, hogy a tökéletes emberismeret, a kőkemény logika és egy kis szeszélyesség minden titkon áthatol...

A cirkusz maga a csoda. És élt valaha egy ember, aki csodatévőnek született. P. T. Barnum a legendás Barnum cirkusz alapítója lángész volt, próféta, akinek hihetetlen dolgok születtek a fejében, és valósággá tudta tenni őket. Az ő utánozhatatlan képzelőerejéből születő műsorszámokat azóta sem tudja leutánozni senki. Most a film kedvéért újjászületik a show, és újjászületik a showman - egyetlen forgatagos, látványos, szemkápráztató kavalkádban mutatkozik be a világ legkülönösebb cirkuszigazgatója, és élete főműve: a Barnum.