A történet főszereplője egy kegyetlen bérgyilkosnő, akit fiatal kora óta gyilkolásra képeztek ki. A nő ügynökként dolgozik a koreai titkosszolgálat kötelékében, azt az ígéretet tartva szem előtt, hogy tíz év szolgálat után visszavonulhat. Felbukkan azonban két férfi, és velük együtt a nő sötét múltja is.

1979-ben szentestén Cameron és terhes felesége, Beth Ausztrália távoli vidékére utazik, hogy az ünnepet az asszony szüleivel töltsék. Egy országúti affér után jobbnak látják megszállni egy olcsó kisvárosi hotelben. Az éhes férfi elmegy, hogy éttermet keressen, ám mire visszatér, eltűnik a felesége. A rendőrtiszt azonban nem hiszi el a történetét, a végén őt tartóztatják le. Eközben Beth egy jéggel teli kádban ébred. Kiderül, hogy elveszítette a gyermekét. Egy elszigetelt klinikára került, ahol öt másik, hasonló helyzetbe lévő asszonnyal találkozik. Hamarosan az életükért kell küzdeniük.

Mary Steenburgen törekvő színésznő, akinek végre lehetősége adódik a nagy kiugrásra. Kissé furcsa, miért hívják őt New York távoli részébe, egy elhagyatott házba meghallgatásra? Hamarosan nyakig ül a bajban, amikor rájön, másnak nézik, mint aki, és egy másik színésznőt megöltek. A telefon sem működik. Hatalmába keríti egy gonosz ember, akinek kedves mosolya mögött erőszakos természet lakozik.

Ez a film még nem korhatáros - hirdeti sokat ígérően a film, ami nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy lerántsa a leplet az Amerikai Besorolási Bizottság hírhedten titokzatos tevékenységéről, annak visszásságairól. A gerillaakció során mind a film készítőinek, mind a nézőknek remek alkalmuk nyílik harsány kacajra fakadni az eddig (és csakis eddig!) a névtelenség homályába burkolózó bizottsági tagok leleplezésén. E rettegett hivatalnokok kezében van a döntés, hogy kik mit láthatnak, és hogy a filmkészítők milyen messzire mehetnek el az erőszak és a szex ábrázolásában. A gerillacsapat tagjai megfigyelés alatt tartják az MPAA-székházát, feljegyzik a rendszámokat, kihallgatják a dolgozókat, míg végül egy üresen álló őrbódéban rá nem bukkannak az alkalmazottak névsorára.

Gillian Holroyd (Kim Novak), egy modern New York-i boszorkány, aki sziámi macskájával, Pyewackettel él Greenwich Village-ben. Egy szép napon, amikor a Jóisten örömet akar szerezni Gilliannek, betoppan hozzá a jóképű könyvkiadó, Shep Henderson (James Stewart). Gillian úgy dönt, megszerzi magának a férfit. Az ősi női birtoklási ösztönt megerősíti az a hír, hogy a kiszemelt préda Merle Kittridge-t (Janice Rule), régi gimnáziumi vetélytársnőjét készül feleségül venni. Gillian tehát elbájolja Shepet. De úgy tűnik valami erősebb minden fortélynál és varázslatnál: a szerelem.

Peggy Sue válni készül, amikor a huszonöt éves osztálytalálkozóján különleges dolog történik. Elájul, majd kábulatából negyed évszázaddal fiatalabban ébred. Tinédzserként a hatvanas években találja magát, ráadásul mindent tud a jövőről! Tudja, hogy a jóképű Charlie, aki a szelet csapja neki, egyszer majd züllött, megbízhatatlan alak lesz, aki megkeseríti az életét. És tudja, hogy a felettébb idegesítő Richard két évtizeddel később irigyelt, és köztiszteletben álló milliárdossá válik. Vajon mindezek tudatában Peggy Sue megragadja az alkalmat, hogy változtasson sorsán?

Ash és barátnője Linda a hegyekbe indul. Egy elhagyatott házat találnak. Az egyik szoba asztalán egy magnót találnak. Amikor bekapcsolják egy professzor egy gonosz igét mormol a szalagon, a halottak könyvéből. Lindát elrabolja az erdő szelleme, de amikor Ash utána megy megtámadja, majd Ash lecsapja fejét egy ásóval. Amikor Linda újraéled Ash kettévágja egy láncfűrésszel. Később Ash a saját kezét is levágja mert megszállja a gonosz. Ezután bezárják Asht a pincébe. Amikor tovább hallgatják a szalagot kiderül hogy a professzor a feleségét is megszállta a gonosz, és a pincébe ásta el...

A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."

1977-ben egy élő televíziós adás szörnyen balul sül el, és a gonosz elszabadul a nemzet nappalijában.

A jelentéktelen külsejű, gátlásos Carrie White sokat szenved iskolatársai otromba vicceitől. Otthon sincs nyugta, mert bigottan vallásos anyja még arra sem képes, hogy felvilágosítsa a női lét rejtelmeiről. Így nem csoda, hogy szinte összeomlik, amikor a zuhanyozóban szembesül az első menstruációját kísérő jelenségekkel. A többiek irgalmatlanul kigúnyolják, amit már a tanárnő sem tűrhet. Megbünteti a főkolomposokat. Együk, Sue Snell megbánta már, amit tett és ráveszi a barátját, Tommyt, hogy legyen Carrie partnere az iskolai bálon. Ám Chris, a másik lány, nem hagyja annyiban: bosszút forral és a fiújával együtt gonosz tervet szőnek Carrie ellen. Ám egy dologgal nem számolnak: hogy Carrie-nek különleges, emberfeletti képességei vannak. A bálteremben hamarosan elszabadul a pokol.

Bastiannak nem könnyu az élete. Édesanyja meghalt, az apja pedig állandóan azzal gyötri, hogy rosszul tanul és folyton álmodozik. A fiú egy szép napon besétál a könyvesboltba, ahol rábukkan egy érdekesnek látszó könyvre. Lenyugözi Fantázia császárnojének története. Az uralkodóno egyre gyengébb, mert birodalma veszélybe került, mind nagyobb területet pusztít el a Semmi. A császárno úgy érzi, országa addig van biztonságban, ameddig o él. Ahhoz azonban, hogy életben maradjon, szüksége van egy különleges, fantáziatlanság és reménytelen álmodozás elleni gyógyírra, s ezt a gyógyírt kell Atreju-nak elhoznia. Bastian annyira átéli az eseményeket, hogy egyszer csak ott találja magát Fantázia kellos közepén.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...