Both Scotland Yard and an amateur American sleuth are tracking a master criminal known as The Frog. This moniker refers to the bulging-eyed mask worn by the evildoer, and is reflected by the frog icons painfully tatooed onto the forearms of his henchmen. The trail leads to the country manor of an enigmatic, steely-eyed nabob, whose repressed son has eyes for the artistes at the Lolita cabaret, and whose lovely daughter captures the fancy of both the American playboy and the villain himself. Murder, kidnapping and seduction ensue.

A young doctor kills himself after a medical committee terminates his research into human embryos, considering it too inhumane. His wife then seeks revenge on those who drove her husband to his death by luring each member of the committee into compromising situations and then killing them one by one.

Oreste és Giovanni, két minden hájjal megkent kisember egy katonai táborban akadnak össze 1917-ben, amikor a Nagy Háború iránti lelkesedés még mindig sok embert vonz a katonasághoz. Ez azonban nem éppen az ő esetük, mindketten szívből utálják a harcot, és végeredményben csak megúszni szeretnék az egészet... Szinte akaratuk ellenére válnak hőssé és velük együtt a többiek is, mint Rosario, a délről jött katona, aki egyre várja a híres színésznő dedikált fényképét, vagy Bordin, aki népes családjának küldi a pénzt, ezért bárkit szívesen helyettesít néhány líráért minden veszélyes vállalkozásban, vagy az analfabéta Ernani..

Katharine Hepburn rendkívül sokféle szerepet alakított mind a színpadon, mind a filmvásznon. Drámai erővel formálta meg az irodalom nagy klasszikusainak nőalakjait, de szívesen komédiázott is. Hogy mennyire értett a humor nyelvén, arra bizonyíték ez a fergeteges vígjáték , ahol Cary Grant oldalán egy mindenre elszánt dollárhercegnőt alakít, aki rámenősségével, kitartásával felülkerekedik minden nehézségen, s mint egy nősténytigris harcol azért a férfiért, akit szenvedélyesen szeret. A képtelenebbnél képtelenebb helyzeteket csak fokozza egy valódi leopárd feltűnése.

Dr. Génessier, az elismert sebészprofesszor néhány évvel korábban autóbalesetet okozott, melyben lánya, Christiane arca a felismerhetetlenségig sérült. A professzor fiatal nőket rabol, hogy "segítségükkel" helyreállíthassa lánya szépségét.

Miért és hol kezdődött, senki sem tudta... Az emberiséget egy ismeretlen és legyőzhetetlen kór fertőzte meg: a holtak többé nem voltak holtak... Testek tántorogtak egy cafat véres hús után sóvárogva, az élő emberek iránti kielégíthetetlen, mohó vágyukat követve. Egy tévécsatorna két munkatársa, Stephen és France a tudosítás helyett a menekülést választja. Két kommandós rendőr csapódik hozzájuk, akik a rendefenntartás helyett választották a menekülést. A szedett-vetett kis csapat néhány előhalott megsemmisítése után egy elhagyatott, üres bevásárló központba fészkeli be magát. A külvilág egyre pokolibbá válik, a foszladozó zombik egyre növekvő serege fáradhatatlanul ostromolja a bevásárló központot a friss húsért. De az élőket nem csak vérszomjas, éhségtől hörgő, és a központba egyre többször behatoló élőhalottak fenyegetik. Vészesen fogy az élelem, kialszik a villany és az ivóvíznek is híján vannak. Az élők megütköznek az élőhalottakkal, egymással, és saját félelmeikkel...

Két tizenegy éves forma srác összeakasztja a bajszát a helyi játszótéren. Az eredmény: felduzzadt ajkak és törött fogak. Ezután az "áldozat" szülei meghívják a "támadó" szüleit az otthonukba, hogy megbeszéljék a történteket. A szívélyes csacsogásból azonban hamar borotvaéles szituáció lesz, ugyanis kiderül, hogy mind a négy szülő nevetséges elképzelésekkel és groteszk előítéletekkel rendelkezik. Egyikük sem úszhatja meg a küszöbön álló csetepatét.

Az H.G. Wells klasszikus regénye alapján készült ugyancsak klasszikus horrorfilm főhőse egy titokzatos doktor, aki felfedezi a láthatatlanság szérumát.Láthatatlan testét fásliba tekerve, sötét napszemüvegben érkezik egy kis angol falucskába, ahol szeretné titokban tartani bámulatos felfedezését. Arra azonban nem számít, hogy a szer, amely láthatatlanná tette, nem csak testét, de lelkét is lassan átformálja, és elmondhatatlan rémtettek elkövetésére ösztönzi a tudóst...

A könnyed amerikai thriller érdekesen komor japán filmváltozatában, amikor a váltságdíjat követelő bűnözők a gazdag cipőgyáros fia helyett tévedésből a sofőrje fiát rabolják el, a gyáros erkölcsi dilemmája kerül a középpontba...

A young French journalist repeatedly meets iconic surrealist artist Salvador Dalí for a documentary project that never came to be.

A film egy üres, egyhangú életet élő középosztálybeli család élete széthullásának krónikája. A három fejezet a család utolsó három évébe nyújt bepillantást. Nem mintha sok jelentősége lenne ennek. Semmi különös dolog nem történik velük, siváran, monoton módon zajlik életük: minden nap felkelnek, megmosakodnak, reggeliznek, a kislányt elviszik az iskolába, ők pedig munkába mennek. Este ugyanez, fordítva. Azután egyik nap a család feldúlta a lakását, megsemmisítette az értéktárgyait, végül öngyilkosságot követtek el. A film valós történet alapján készült.

Peggy Sue válni készül, amikor a huszonöt éves osztálytalálkozóján különleges dolog történik. Elájul, majd kábulatából negyed évszázaddal fiatalabban ébred. Tinédzserként a hatvanas években találja magát, ráadásul mindent tud a jövőről! Tudja, hogy a jóképű Charlie, aki a szelet csapja neki, egyszer majd züllött, megbízhatatlan alak lesz, aki megkeseríti az életét. És tudja, hogy a felettébb idegesítő Richard két évtizeddel később irigyelt, és köztiszteletben álló milliárdossá válik. Vajon mindezek tudatában Peggy Sue megragadja az alkalmat, hogy változtasson sorsán?

A film párdarabja Az ölés aktusának, Joshua Oppenheimer hatalmas visszhangot kiváltó 2012-es dokumentumfilmjének, amelyben a rendező az 1965-66-os indonéz tömegmészárlások elkövetőivel játszatta újra saját életüket zsánerfilmek stílusában. A csend képe ezúttal az áldozatokat állítja a középpontba. Az elkövetőkkel forgató Oppenheimer filmanyagát látva egy család túlélő tagjai rájönnek fiuk gyilkosainak kilétére. A meggyilkolt fiú legifjabb testvére elszánja magát arra, hogy megtörje a túlélőket bénító csendet és félelemet, és szembenéz a gyilkosokkal - ezzel pedig olyasmit tesz, ami mindaddig elképzelhetetlen volt az országban, ahol még mindig a mészárlást elkövetők vannak hatalmon.

Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

Steven Spielberg részben Magyarországon forgatott nagyszabású alkotása, a München egy nemzetközi szereplőgárdát felvonultató, lebilincselő történelmi thriller, amely az 1972-es müncheni olimpián a 11 izraeli sportoló meggyilkolását követő eseményeket dolgozza fel. A megtörtént események alapján készült film azt a tikos izraeli különítményt követi nyomon, melynek feladata a müncheni mészárlással gyanúsított 11 palesztin felkutatása és likvidálása volt - valamint azt boncolgatja, milyen személyes áldozatokat követelt ez a bosszúakció a csapattól és annak vezetőjétől.

Lawrence Wetherhold professzor, meglehet, brilliáns elme, de a szerelem és a család dolgaiban olyan, mint egy analfabéta. Ügyetlenségének egyik oka, hogy évek után sincs túl felesége elvesztésén, mániákusan őrzi még ruháit is. Csípős nyelvű tinédzser lánya túlságosan teljesítményorientált, s mivel apja a példaképe, igazi mizantróp. Mintha nem lenne elég bajuk, hirtelen felbukkan Lawrence semmittevő féltestvére, aki beköltözik hozzájuk. A balesetin véletlenül összetalálkozik egykori tanítványával, aki épp miatta hagyta ott az irodalom szakot, s lett orvos. Janettel többször nekifutnak a randinak, de kapcsolataik egyre szövevényesebbé válnak, s annak ellenére, hogy változni szeretnének, boldogabbá válni, úgy tűnik, hogy még inkább eltávolodnak egymástól.

A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

Newlyweds receive a build-it-yourself house as a wedding gift—and the house can, supposedly, be built in "one week". A rejected suitor secretly re-numbers packing crates, and the husband struggles to assemble the house according to this new 'arrangement' of its parts.

A férfi éppen szabadul a börtönből. Mások ilyenkor azzal foglalkoznak, hogy vajon mi várja őket odakint a szabad világban, hogy hová mennek, kit látogatnak meg először, és egyáltalán, hogy hogyan illeszkedjenek be következő életükbe. Ez a férfi ezzel szemben csak egy gondolatot forgat a fejében: hogyan, milyen körülmények között fog újra embert ölni. Nem is tétlenkedik sokáig, beveszi magát egy házba, és várja, hogy a lakók hazatérjenek… Az „Angst” teljesen valós történet, az osztrák Werner Kniesek története, aki a filmben látható rémségeket 1980-ban követte el. Gerald Kargl rendező szinte dokumentarista stílusban tárja elénk az eseményeket, és ezt segítik a szórványos kommentárok a főszereplő részéről, melyek tartalmilag bizonyítják, hogy egy meglehetősen beteg elme szüleményei.

A film az I. világháború előtt játszódik egy észak-németországi, protestáns faluban. A tanító későbbi narrációján keresztül ismerjük meg a faluban előforduló sorozatos, titokzatos baleseteket. A látszólag nem összefüggő támadások és rongálások felforgatják az ott lakók életét.