2029-et járunk, a mutánsok szétszéledtek. A megfáradt, magányos Logan a mexikói határ szélén, egy porfészekben bujkál, alkoholba fojtva bánatát. Társa a száműzetésben a csavargó Caliban, és a beteg X professzor, akinek elméjét súlyos rohamok gyötrik. Egyik nap egy titokzatos nő keresi fel Farkast. Egy különös kislánnyal érkezett, akit Logannek kellene biztonságba juttatnia. És a sokat próbált harcos elindul, hogy egy utolsó, életre-halálra szóló küldetés során beteljesítse sorsát.

A zsaru John McClane kihalásra ítélt dinoszaurusz egy olyan korban, ahol már minden az Internet és a számítógép körül forog. Mégis, megint csak rá vár a feladat, hogy egyenesbe hozza a dolgokat, amikor a világ legerősebb hatalmának számítógépes rendszere megbénul és az egész ország az összeomlás szélére kerül. A rejtélyes támadó mindent alaposan végiggondolt, mindent megtervezett, csak egy valamivel, pontosabban valakivel nem számolt: McClane-nel. És a zsaru, ha beindul, akkor mindenki tudja, hogy kő kövön nem marad.

Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek.

A nagyravágyó falusi fazekas és mihaszna sógora a meggazdagodás, illetve a szamuráj dicsőség reményében indul el családostul a messzi városba, hogy aztán kiábrándultan és bűnbánóan meneküljenek vissza onnan. Hiszen álmaikat csak csalással, illetve egy pusztító kísértetnek bizonyuló hercegnő (Kyo Machiko) segítségével tudják megvalósítani, és az árat feleségeik fizetik meg: a fazekasét (Tanaka Kinuyo) megölik, a sógorét bordélyba hurcolják a fosztogató katonák. Ebben a minden erkölcsi értékrendet elvesztett, kegyetlen és kaotikus világban - döbben rá a szereplőkkel együtt a néző - az egyetlen kapaszkodó az egyén számára a szeretet, amelynek ereje a halált is képes legyőzni.

A film cselekményének színhelye egy barokk luxuskastély, amely művészien kialakított parkjával előkelő gyógyszállóként működik. Egy férfi a parkban sétálgatva egy fiatal nővel találkozik. Úgy tűnik, egy évvel ezelőtt szerelmi viszonyuk volt. Mégis, mintha mégsem ismernék egymást. Valódi és elképzelt emlékekből és gondolatokból szövevényes történet bontakozik ki anélkül, hogy végül a néző a valóságos eseményekről a hagyományos értelemben vett tiszta képet alkothatna. A film a tudatos érzékelés bizonyosságának kérdéseiről szól. Rövid időn belül az alapművek rangjára emelkedett, és a hagyományos elbeszélő mozi mellett a filmnyelv továbbfejlesztésének új irányát jelölte ki.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Frederick Frankenstein fiatal agykutató megtudja, hogy hírhedt nagyapja ráhagyja kastélyát. Azonnal odautazik, ahol találkozik a furcsa személyzettel, a púpos Igorral, az öreg házvezetőnővel és a csinos asszisztenssel, Ingával. Az ő segítségükkel az ifjú tudós folytatja őse bizarr kísérletét. Ám egy szerencsétlen baleset folytán teremtménye elszabadul. A helyzet még "rémesebbé" válik, mikor megjelenik hősünk menyasszonya is.

A kissé esetlen és kétbalkezes fizika professzor feltalál egy különös szert, mellyel ha rövid időre is, de a nők bálványává válik. A professzor azonban különösen egy nő kegyeiért küzd, és megpróbálja minden eszközzel elcsábítani. Ám ahogy az lenni szokott, a hazug ember lebukik, és a professzor egy bálon kénytelen bevallani, hogy a szívtipró és ő egy és ugyanazon személy. Ennek ellenére "happy end"-del végződik a történet, mert kiderül, hogy az imádott nő a férfi eredeti önmagáért, nem pedig a felturbózott változatért rajong.

Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Dr. Frankenstein élőt-halottat nem tisztelve halottak testrészeiből teremt és kelt életre egy emberi szörnyeteget. Frankensteint teremtménye egy olyan világban éled fel, ahol rettegnek tőle, ahol utálkozó és megvető pillantások kísérik, egyszóval ahol nem látják szívesen.áááFrankenstein "fia" dühös bosszút áll azokon akik kitaszítják, és azon is, aki életre hívta...

A legprofibb rendőr játszmája a legprofibb bankrabló ellen. Neil McCauley a bűnözők királya, az évszázad bűntényére készül. Vincent Hanna nyomozó, a rendőrség legjobb koponyája, aki már szinte mániákusan üldözi McCauley-t, bármi áron el akarja kapni. Az ár magasabb lesz, mint akár ő maga is hitte volna.

New York Little Italy negyedében él két barát: Charlie, a helyi maffiafőnök unokaöccse és a vad, fékezhetetlen Johnny Boy. Charlie a nagybátyjának dolgozik, de nem igazán tud azonosulni a szerepével. Annál is inkább, mert Johnny Boy újabb és újabb balhékba keveredik, és ez veszélyezteti Charlie helyzetét a családban.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

Fantomas (Jean Marais), az utolérhetetlen szuperbűnöző egy híres tudóst rabol el, hogy egy minden korábbinál hatásosabb fegyver előállítására kényszerítse. Célja, hogy a fegyveres sakkban tartsa az egész világot! Fantomas egy másik tudós, Lefevre professzor elrablását is tervezi, de a tervről Fandor, az újságíró is tudomást szerez, és elhatározza, hogy csapdát állít Fantomasnak. Lefevre professzornak adja ki magát, azt remélve, hogy Fantomas majd őt rabolja el. Az ötlet ígéretesnek tűnik, jól is alakulnak a dolgok egészen addig, amíg fel nem bukkan ismét Juve felügyelő (Louis de Funes).