Hátat fordít Texasnak, a nyomornak Joe. Feltett szándéka, hogy meghódítja New Yorkot. A jóképű, cowboyszerelésű fiatalember a tányérmosogatás helyett selyemfiúként akarja megcsinálni a szerencséjét. Ám kénytelen szembesülni a ténnyel: a csillogó felszín alatt romlott világ lapul. A szép remények helyett hazugságot és romlottságot talál. És egy halálos beteg barátot. A tüdőbajos csirkefogó a "menedzsere" lesz. Ratso arról álmodozik, hogy Floridában megkopasztja a gazdagokat. A mókuskerékből azonban nehéz szabadulni. James Leo Herlihy regényéből.

Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna...

Charlie Babbitt, a csupán pénzköltésben jeleskedő aranyifjú csalódottan veszi tudomásul, hogy édesapjától nem örökölt mást, mint néhány rózsabokrot, meg egy majd 40 éves kocsimatuzsálemet. Hamarosan még egy keserű meglepetés éri - kiderül, hogy van egy bátyja, aki a hagyaték mintegy hárommillió dollárnyi részét kapja. Charlie egy intézetben talál rá Raymondra, s magával viszi őt, annak reményében, hogy megszerezheti a bátyja számára értéktelen vagyont. Közös útjuk során Charlie sok újat tanul, s Raymond segítségével végül legyőzi saját korlátait, s átértékeli életét.

Richard középkorú, sikertelen író. A felesége, Claire unszolására a téli időszakra egy Long Island-i tengerparti kisvárosba költöznek, hogy a férfi papírra vesse kosztümös kalandhősének történetét. Richard itt talákozik egy tizenhét éves lánnyal, Abbyvel, akinek az egy évvel korábban történt családi tragédia elrabolta a fiatalságát. Mindketten bizonytalanok, félnek határozott lépéseket tenni, ugyanakkor keresik a barátot, a kapcsolatot, amely átsegítheti őket a nehézségeken. Idővel egyre szorosabb barátság alakul ki közöttük, ahogy megosztják egymással a gondolataikat, a gondjaikat és az álmaikat. Tavaszra bizakodva tekintenek a jövőre.

Joan Wilder (Kathleen Turner), a félénk és álmodozó regényírónő élete unalmasan telik. Egyre-másra írja romantikus kalandregényeit, míg egy nap a fantázia valósággá válik és egy életveszélyes kaland közepén találja magát. Amikor hírt kap arról, hogy nővérét elrabolták, Joanna azonnal Dél-Amerikába utazik. A repülővel egy egzotikus világba érkezik, ahol hamarosan összehozza a sors Jack Coltonnal (Michael Douglas), azzal a fickóval, aki akár valamelyik regényéből is előléphetett volna. Jack jóképű kalandor, igazi szerencselovag, aki segít Joannának, hogy élve ússza meg ezt a kalandot.

A festőnek készülő Finnt első látásra megigézi a jéghideg szépségű Estella. Hiába figyelmeztetik, hogy a lány összetöri majd a szívét, ő mindent megtesz, hogy meghódítsa a lányt. Reménytelenül. Telnek-múlnak az évek, amikor egy nap Finnt arról értesítik, hogy egy titokzatos jótevő kiállítást szervez a számára New Yorkban. Finn újra találkozhat Estellával.

Luke egy fegyenctelepen tölti a "köztulajdon szándékos rongálása" miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor édesanyja halálhírére magánzárkába teszik (nehogy a gyász szökésre késztesse), a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... (port.hu)

Egy amerikai matematikus és csinos felesége vidékre költözik angliában. Hamar kiderül azonban, hogy a falusi közösség nem nézi ezt jó szemmel, ráadásul a csinos asszonyka is felborzolja a férfilakosság kedélyeit. A kezdeti kisebb súrlódások vérre menő élet-halál harcba torkollanak.

A nagyotmondás világbajnoka, a füllentés Picassója báró Münchausen, aki valódi személyiségként a 18. században élt. Életében nem cáfolta meg a róla szóló könyv nevetséges és fantasztikus állításait, ugyanis amúgy ő is alkalmasint kiszínezte a törökökkel való harcainak történetét. Mesés figurája amolyan összeurópai mítosz, hiszen a kor számos nemzetének fiai szerepelnek kalandjaiban. A báró, hű szolgájával és egy kíváncsi kislánnyal az oldalán elindul egy város megmentésére a török hadak pusztítása miatt. Lenyeli őt egy tengeri szörnyeteg, megjárja a Holdat oda-vissza, táncol Vénusszal, megmenekül a Nagy Kaszástól és ágyúgolyón is repül, hogy elérje célját…

Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.

Henri Charriere önéletrajzi bestsellere nyomán készült ez a klasszikussá vált film, mely egy szökés története a világ egyik legkegyetlenebb börtönéből, a Guyana-i Ördögszigetről. Főhőse, Pillangó kisstílű tolvaj, ám rákennek egy gyilkosságot és életfogytiglani büntetésre ítélik. A lehető legkíméletlenebb helyre kerül, a sziklás, kopár Ördögszigetre, mely 20 mérföldnyire fekszik a szárazföldtől, és ahonnan nincs menekvés. Ám Pillangó minden elképzelhetőnél elszántabb, és a kényszermunka közben minden idejében a szökésen töri a fejét. Minden reménytelensége ellenére rendületlenül hajtja őt előre egyetlen célja: a szabadulás. Ám addig, még ő sem sejti, mi mindent kell kiállnia.

Egy éjjel brutálisan bántalmazott, állapotos kamaszlányt visznek be egy londoni kórházba. A lány belehal a szülésbe, és az ügyeletben lévő nővér, Anna elhatározza, hogy megkeresi a rokonait. A lánynál talál egy orosz nyelven írt naplót, benne egy étterem kártyájával. Amikor felkeresi az elegáns orosz éttermet, nem is sejti, hogy milyen veszélybe sodorta magát. Az étterem tulajdonosa a helyi orosz maffia vezetője, aki éppen azon ügyködik, hogy fia, Kirill egyik meggondolatlan tettét elsimítsa. Ebben nagy segítségére van Nyikolaj, Kirill sofőrje, aki mindig profin gondoskodik arról, hogy az útban lévő hullák eltűnjenek. Amikor Anna rájön, hogy a nála lévő napló nemcsak rá, hanem a családjára és a kisbabára is halálos fenyegetést jelent, már nem tud kiszállni, a maffia gépezete beindult.

Brodie és T.S. állandóan az ultramodern plazában lógnak, jóllehet nincs a világon semmi dolguk, mégis: egyszerűen imádnak ott lébecolni. Most az egyszer teendőjük is akad: mindkettőjüknek lelépett a barátnője, s ők minden követ megmozgatnak a könnyűvérű csajok visszahódítására. Úgy tűnik azonban, leküzdhetetlen ellenállásba ütköznek, de csak amíg a színre nem lép Jay és Néma Bob - a Shop stopból és a Comic Stripből megismert bohókás figurák - akik éppen itt fejtik ki áldásosan destruktív tevékenységüket, dugába döntve ezzel a bevásárlóközpontban sorra kerülő televíziós show-műsort.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Rémálom vagy valóság? Taylor űrhajósnak ezzel a szörnyű kérdéssel kell megbirkóznia, amikor egy időviharba kerülve lezuhan, és foglyul ejti egy gorilla-osztag. Ezen a bolygón felfordult a világ, a majom az uralkodó faj, az emberek pedig, mint az állatok, ketrecekben élnek. Amikor a Csillagszeműre keresztelt Taylorról kiderül, hogy beszéli a nyelvüket, két tudós csimpánz nyíltan szembeszegül a bigott vezetéssel és segít az űrhajósnak a menekülésben.

Oroszország a huszadik század első évtizedeiben. Jurij Zsivágó, az érzékeny lelkületű orvos és tehetséges költő mit sem ért abból, ami körülötte történik, tehetetlen bábúként sodorják magukkal az események. A tizenhét éves Larát Moszkvában pillantja meg, majd hosszú évekig nem látja viszont. Jurij orvosként szolgál az első világháborúban. Egy frontkórházban találkozik újra Larával, akibe beleszeret. A régi hatalmat elsöpri az 1917-es forradalom. Az orvos és szerelme megtapasztalja mindazt a szörnyűséget és megpróbáltatást, melyet az új idők hoznak.

Harold átlagos, huszonéves gazdag gyerek, aki szabadidejében temetésekre jár és szeret öngyilkosságot színlelni, hogy ijesszen rá az őt túlságosan is magához kötő édesanyjára. Maude viszont egyáltalán nem mondható átlagos nyolcvanéves hölgynek, hiszen duzzad az életszeretettől és hiszi azt, hogy minden nap hozhat valami újat a számára. Amikor Harold találkozik Maude-dal, gyökeresen megváltozik az élete. Az asszony megtanítja a fiúnak azt, hogy az élet valójában olyasvalami, amit élvezni kell és ami megadja a lehetőséget arra, hogy az ember jól érezze magát. Eközben azonban Harold anyja, pszichológusa, és keményszívű nagybátyja azon mesterkednek, hogy a fiú az általuk normálisnak tartott módon éljen.

A Walt Disney Animation Studios visszatér Micimackóval a Százholdas Pagonyba, így harmincöt év után újra széles vásznon láthatjuk a világ legismertebb medvéjét. A régi bájjal, szellemességgel és hóbortokkal fűszerezett teljesen új alkotás lehetőséget ad egy egészen különleges találkozásra a bölcselkedő "csacsi, öreg medvével" és barátaival, Tigrissel, Nyuszival, Malackával, Kangával, Zsebibabával és végül de nem utolsó sorban, Fülessel, aki megint elhagyta a farkát. Bagoly az egész társaságot egy felettébb vad kalandba keveri, melynek célja, hogy Róbert Gidát megmentsék egy képzeletbeli vádaskodástól. Úgy tűnik, nagyon zűrös nap lesz ez egy medvének, aki csupán némi mézért indult útjára. A.A. Milne öt története inspirálta a Disney klasszikusokra jellemző, kézzel rajzolt művészeti stílusban életre hívott Micimackó című egész estés animációs filmet.

Charlie Wilson texasi kongresszusi képviselő volt, egy agglegény, akinek "Mulatozós Charlie" álarca mögött ott lapult a ravasz politikusi elme, a mély hazaszeretet, és az elnyomottak iránti részvét. A '80-as évek elején az egyre terjeszkedő szovjet megszállás nyomán ez az elnyomott Afganisztán volt. Charlie régi barátja, gyakori pártfogója és alkalmi szeretője volt Joanne Herring, Texas egyik leggazdagabb asszonya, a szenvedélyes antikommunista. Mivel úgy gondolta, hogy az Afganisztán megszállására adott amerikai válasz igencsak vérszegény, arra ösztökélte Charlie-t, hogy tegye meg a szabadságharcosokért azt, amire más nem képes: biztosítson pénzt és fegyvert a szovjet agresszorok kiűzéséhez.

Barry egyszerű fickó, magába forduló alkat. Képtelen feloldódni mások társaságában, ugyanakkor nem ritka a váratlan dühkitörés nála. Leginkább a munkája érdekli. Emellett gyűjti a pudingos dobozokon lévő kuponokat, remélve, hogy egyszer megnyeri a fődíjat. A nők terén a hét nővére tölti ki az életét, meg a telefonszex. Egyik nap azután minden megváltozik. Egy fiatal nő, Lena a férfi boltja melletti autójavító előtt hagyja a kocsiját, és annak kulcsát Barryra bízza. Hamarosan kölcsönös vonzalom alakul ki köztük. Bimbózó szerelmüket azonban beárnyékolja egy kifizetetlen (szex)telefonszámla. Az erőszakos Dean zaklatni kezdi emiatt Barryt.