Látszólag tiszta dolog történik a Kuba amerikai zónájában lévő guantanamoi haditengerészeti bázison. Két közlegény megöli harmadik társát. Természetesen az eset rendkívül gyors és példát statuáló intézkedést igényel ezért a minisztérium két rendkívül tehetséges jogászt bíz meg a feladattal. A helyszíni szemle után azonban még sem tűnik annyira szimplának az ügy. Nyomozni kezdenek és ahogy közelednek a megoldáshoz egyre kuszábbnak tűnik a valóság.

Egyesek szerint Gordon Gekko pénzügyi titán, a bíróság szerint azonban gátlástalan tőzsdecápa, akit hűvösre tettek jó néhány évre. A nagy manipulátort azonban nem törte meg a rács mögött töltött idő, a szabadulása után vissza akar szerezni mindent, amit elveszített. A pénz és a hatalomvágy mellett jut egy kis hely még a szívében a lányának is. Winnie egy feltörekvő brókerrel jár. Gordon a szárnyai alá veszi a kezdő, idealista Jacobot, akinek különös módon halt meg a mentora. Mester és tanítványa hamarosan egy, a pénzért és a sikerért folytatott gyilkos játszma közepén találja magát.

Egy csapat profi tolvaj felbecsülhetetlen értékű műalkotások megszerzésének reményében feltör egy kiemelten õrzött páncéltermet. Ám a pince legnagyobb megrökönyödésükre egy tökéletesen õrzött kriptát rejt. Egy kriptát, melyet immár száz éve nem nyitottak fel, és amely majd a modern világra szabadítja Dracula õsi rettenetét - és mindazokra, akik érintkezésbe kerülnek vele.

A halhatatlanok köztünk járnak. Louis, az arisztokratikus, szomorú tekintetű vámpír megjelenik egy fiatal riporternél, hogy a lehető leghitelesebb forrásként beszámoljon neki a vámpírok életének minden részletéről. Története 200 évvel korábban kezdődik: a vámpír Lestat végtelenül gonosz, ám ellenállhatatlan egyénisége rabul ejti a fiatal és gazdag Louist. A különös mámor vonzásában a fiú az elátkozottak sorsát, a halhatatlanságot választja: átalakul vámpírrá. Ettől kezdve élete folyamatos szenvedéssé válik: ahhoz, hogy éljen, ölnie kell.

Drakula (Leslie Nielsen) a világ legveszélyesebb teremtménye, aki meglátja, meghal - a nevetéstől. Kikászálódik odvas koporsójából pókhálós pincéje mélyén és elindul vadászni. Ám a vadász könnyen válik prédává, a modern tudomány vívmányaival felvértezett kutató prédájává. A valaha rettegett gróf mára kicsit kijött a gyakorlatból, néha melléharap. Mindent megtesz, hogy ismét jéggé dermedjen az, aki összeakad vele, de valójában már saját maga sem veszi komolyan önmagát.

Bram Stoker klasszikus történetének legújabb feldolgozásában a havasalföldi fejedelem, III. Karóbahúzó Vlad történetét ismerhetjük meg. Az uralkodó nem a saját érdekeit tartja szem előtt, a legfontosabb az számára, hogy megmentse a birodalmat és ezzel együtt a családját is. Ehhez pedig kénytelen alkut kötni a gonosszal, egy olyan „szerződést” amelynek következtében ő maga is pokoli szörnyeteggé válik és így vonul be a történelembe.

Ez a Cannes-i nagydíjas film a magányosan élő, 44 éves Harry Caul drámáját mutatja be, aki a lehallgatás császára, de egy jól fizető, rendkívül profin kivitelezett munka során fokozatosan ráébred saját kiszolgáltatottságára. "Amikor a forgatókönyvet írtam, még fogalmam sem lehetett a későbbi Watergate-ügyről és az azóta ismeretessé vált más hasonló dokumentumokról" - nyilatkozta a ma 60 éves rendező, aki eredetileg egy lélektani horrorfilmet akart készíteni egy különös foglalkozású ember magányáról, de végül a felelősség kérdése került a középpontba. Mit tegyen, mit tehet egy hivatalból pártatlan lehallgató, ha az ifjú feleségét még a parkban is figyeltető cégigazgató netán bűntényre készül?

Nem sokkal azután, hogy Batman segítségével Gotham City megszabadult a pszichopata Jokertől, újabb veszély fenyegeti a városkát. Egy korrupt üzletember a bosszúszomjas, torzszülött Pingvinnel karöltve arra készül, hogy átveszi az uralmat Gotham City felett úgy, hogy a Pingvint megválasztatják polgármesternek - és a cél érdekében semmilyen eszköztől nem riadnak vissza. Csak egyvalaki képes szembeszállni velük: Batman, a denevérember. Csakhogy megzavarja a képet a Macskanő megjelenése, akiről nehéz eldönteni, kinek az oldalán áll.

Egy férfi...egyszerre zseni és őrült. Miközben a halhatatlanság titkát kutatja, rettenetes lénynek ad életet.Egy fiatal tudós határtalan önhittségében és megszállottságában átlépi azt a határt, melyet előtte senki nem mert megközelíteni: embert alkot a holt anyagból. Teremténye fellázad mestere ellen és megszökik.Rémes kinézete miatt magányosnak és kitaszítottnak érzi magát - elhatározza, hogy megöli azt, aki életre keltette őt és mind-azokat, akik kedvesek neki. A legkegyetlenebb büntetés terem-tője számára az lehet, ha saját kedvesét látja viszont holtan. Frankenstein doktor iszonyatos erővel megáldott-megvert teremtménye nagyon jól tudja ezt...Frankenstein számára nagy kihívást jelentett életet teremteni holtakból - most még nehezebb feladat előtt áll: el kell pusztítania teremtményét!

A horrorfilm műfajának ez a korai klasszikusa Bram Stoker ismert regényének színpadi változatán alapul. A német némafilm egyik legjobb operatőre, Karl Freund sejtelmesen ködös képeihez Csajkovszkijtól kölcsönözték a zenét. A film sikere számtalan folytatást szült, és világsztárrá tette a vérszívó erdélyi grófot alakító Lugosi Bélát. "A gróf éppen akkor lép be a szobába, amikor Harker a tükör előtt borotválkozik. Borotválkozás közben Harker nézi magát a tükörben, maga mögött pedig nem látja Drakulát, hiszen az igazi vámpír nem látszik a tükörben, mivel nincs lelke. A lélek ugyanis olyan alak, melyet a hívő csak az isteni tükörben láthat." (Jure Mikuž: A tükör és a film)

Nixon, Carter, Reagan, és Johnson, a négy egykori amerikai elnök elköveti Los Angeles történetének legtökéletesebb bankrablását. Természetesen nem ők a tettesek, de az elkövetők az ő maszkjukat használták, amikor kifosztották a páncéltermet. Az FBI egyik ügynöke a dél-kaliforniai szörfösök között sejti a bandát. Ő maga is álruhát ölt, csatlakozik a parton élő, kisportolt, semmilyen törvényt nem tisztelő fiatalok csapatához és beépül közéjük.

A bevándorlási hivatal ki akarja toloncolni az országból az illegális bevándorló Margaretet. A nő azt állítja, hogy házasodni készül, így nem küldhetik vissza a hazájába. A gond, hogy a vőlegénye, a gyanútlan asszisztense mit sem tud erről. Szerencsére Andrew, akit évek óta gyötört a munkahelyén, bizonyos feltételek mellett hajlandó belemenni a játékba. Erre azért van szükség, mert a hivatal embereit sem ejtették a fejük lágyára: bizonyságot akarnak. Nincs mit tenni, a páros a vőlegény családjához utazik Alaszkába. Az események nem egészen az elképzeléseik szerint alakulnak.

Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.

Ash az elátkozott erdőben végigszenvedett napok után - amelynek során saját maga ellen fordult jobbkezét kénytelen volt saját maga levágni - semmi másra nem vágyik, csak egy kis nyugalomra. Egy titokzatos könyv mágikus ereje azonban kocsijával és kézfeje helyére szerelt láncfűrészével együtt visszarepíti a középkorba. Nem marad túl sok ideje, hogy összeszedje magát, mivel egy századnyi lovas fogságába esik, egy várba hurcolják és másodpercek alatt halálra ítélik, majd egy kútba vetik. A sötét, nyirkos veremben azonban nincs egyedül - a kút rút, nyirkos, nedvedző, nyálkás szörnyetege már kinyújtotta felé a csápját. Most jön csak igazán jól a láncfűrész! Miután végzett a szörnyeteggel, szabadon távozhatna, ha tudná az időutazás módját. A vár varázslója szerint csak egy módon juthat vissza a saját korába: ha megszerzi a varázskönyvet, amelyet csontvázak sötét serege véd.

Démoni hatású, egyedi filmcsemege. Az utolsó pillanatokig meglepetésekkel szolgál az utóbbi évek egyik műfajteremtő filmje. Kevin Lomax, a sikeres védőügyvéd egyetlen pert sem veszített még életében, mert szinte hipnotikus erővel bírja rá az esküdteket, hogy mentsék fel ügyfeleit. De nemcsak a tárgyalóteremben, hanem a magánéletében is szerencsés, elbűvölő feleségével, Mary Annel az oldalán. De semmi sem tarthat örökké. Egy napon betoppan hozzá egy tekintélyes New York-i jogi cég megbízottja és közli vele, hogy felettesei felfigyeltek hihetetlen teljesítményére és szeretnék a cég munkatársai között látni. Feleségével New Yorkba utazik, ahol hamarosan megismerkedik a cég titokzatos vezetőjével, John Miltonnal is. A nagyravágyó Kevin nem bír ellenállni a kísértésnek és elfogadja Milton ragyogó ajánlatát...

A tizenhét éves Susan Eloise Hinton könyve Oklahomában, 1966-ban játszódik. Coppola hűen mutatta be a korszakot, amikor 20 évvel később megfilmesítette a történetet. A kívülállók a kisvárosi tizenéves amerikaiak portréja, amelyben két kamasz bandát ismerhetünk meg: a szegény, létminimum határán élő "Greasers-t" és az elit, művelt fiatalokat tömörítő "Socs-t". Egy nap, a két különböző városnegyedben élő bandatagok útjai keresztezik egymást, ami drámai eseményekhez vezet. Két "Greasers" - Ponyboy Curtis és Johnny Cade - a moziban két csinos lánynak kezdi csapni a szelet. A fiúk nem is sejtik, hogy a lányok szoros kapcsolatban állnak a másik csoporttal. A két ellenséges banda között verekedés tör ki, amely alatt halálra késelnek egy "Socs" fiút. Az elkövetők elrejtőznek egy elhagyatott templomban, ahol váratlanul megjelenik néhány gyerek. Amikor tűz üt ki, a fiúk segíteni próbálnak, ám ekkor újabb tragédia történik.

A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

Rudy Baylor egy átlagos ügyvédjelölt: úgy érzi, fantasztikusan gazdag ügyfelek fantasztikus ügyeit fogja intézni - természetesen fantasztikus módon. Álláskeresése során azonban kiábrándító pofonokat kap az élettől. Első megbízása egy lehangoló biztosítási ügy: Ray Black leukémiában haldoklik, mert a Great Benefit biztosítótársaság nem volt hajlandó fizetni a csontvelő-átültetés költségeit. Amikor szembeszáll a hatalmas céggel, egy olyan kusza és korrupt világgal találja magát szemben, amely a legvadabb fantáziavilágát is mélyen alulmúlja...

Eric Dravent, a fiatal rockzenészt az Ördög Éjszakáján menyasszonyával együtt brutálisan meggyilkolják. Pontosan egy évvel később Eric egy rövid időre visszatér az élők sorába, hogy valóra váltsa a Holló legendáját: néhányan azok közül, akik értelmetlen halált haltak, lehetőséget kapnak arra, hogy bosszút álljanak, és lelkük végre nyugalomra leljen.

Lestat (Stuart Townsend), a nyughatatlan vámpír feléled több évszázados álmából. A XXI. században a rockzene világában találja meg érvényesülése útját. A hirtelen feltörő rocksztárt világszerte ünneplik. Ébredésének hírére megjelennek az ellenségek is. Közülük is a legnagyobb, a vámpírok királynője, Akasha (Aaliyah), aki minden áron meg akarja szerezni magának Lestat szerelmét és vérét.